Orvosi Hetilap, 1900. november (44. évfolyam, 44-47. szám)

1900-11-25 / 47. szám

738 ORVOSI HETILAP mirigyek rajta nem tapinthatók ; a kissé tágult jobboldali vena jugularis externán rythmikus, a szívműködéssel synchron lüktető mozgás látható. A mellkas közepesen fejlett, erősen beesett kulcs feletti árkokkal és jól kifejezett bordaközökkel. A légzésnél mindkét mellkasfél egyenlően tér ki; légzés mellkasi típusú, perczen­ként 16. Szívcsúcslökés az V—VI. borda közt, a bimbóvonalhoz közel, kissé emelőnek és nagyobb terjedelműnek tapintható. A szívcsúcs­­lökés felett időnként gyenge systolikus surranás érezhető. Az illérlökés kevéssé telt, könnyen elnyomható, ryth­mikus, kissé gyors, eléggé szapora, perczenként 86. A has kevéssé előredomborodó, a hasi aorta lüktetése jól érezhető ; a hasban egyébként rendellenes érzékenység nem érezhető ; a bal bordaív alatt mély belégzéskor a lép alsó pólusa tapintható. Kopogtatás: Szív és tüdők felett normális a kopogtatási hang. A léptompulat a Vili­­borda felső szélén kezdődik, előre­felé a bimbóvonalig terjed, azonban hátfelé csak két harántujj­nyira terjed túl a hátsó hónaljvonalon. Májtompulat normális. A has felett váltakozóan dobos a kopogtatási hang. Hallgatódzás. A szívcsúcs felett valamivel érdesebb jellegű fúvó systolikus zörej, tompa diastolikus hang hallható; a jobb gyomrács felett a systolikus zörej valamivel gyengébb ; az aorta felett is hallható a zörej, úgyszintén a pulmonalis I. hangja is zörejes, II. hangja nem ékelt. A tüdők felett mindenütt puha sejtes légzés hallható. Vérvizsgálat: A megszúrt ujj hegyéből kiserkenő vércsepp halvány, átlátszó világosvörös; a nativ vérpraeparatumban ennek megfelelőleg a vörös vérsejtek igen halványak, de alaki eltérést nem mutatnak, sem magtartalmúak nincsenek közöttük. A fehér vérsejtek megszaporodva nincsenek. A haemoglobintartalom 20%. Vizelet: Napi mennyiség 1200, színe sötét barnássárga, savi vegyhatású, fajsúlya 1020, idegen alkatrészeket nem tar­talmaz. Genitaliák. A genitalis vizsgálat teljesen normális viszonyo­kat derített fel. Szem­fenékvizsgálat. A szemfenékvizsgálat teljesen normális viszonyokat mutatott. A beteg hőmérséklete a felvételkor normális. Lefolyás: 111/14. A genitalis vérzések megszüntetése végett. Rp : Extr. hydrast. canad. fluid. 20'0 D. S. 3-szor napjában 20 cseppet. 18. Fejfájásról panaszkodik, egyébként sokkal jobban érzi magát. A vérzés megszűnt, új vérfoltok a bőrön nem jelentkeztek. 20. Beteget ma a reggeli órákban kirázta a hideg és hő­­mérséke egész nap 38'5—39'2 között volt. Igen elesett, szapora pulsus, 114; a garat duzzadt és valamivel belöveltebb a szom­szédos igen halvány részleteknél. A hidegrázás többször jelent­kezett. A tüdők felett érdes légzés. Therapia: Decoct, chinae. 21. Reggel 37'8 a hőmérsék, délben 39'2, d. n. 4 órakor 38'8. Valamivel jobb közérzet. Délután kirázta a hideg, a man­­dolák nem nagyobbak, plaqueok rajtok nincsenek. A tüdők felett még érdesebb a légzés, sokat köhög. A vérfoltok elhalványodtak, újak nem keletkeztek, vérzés nincs. Este szédülés és fejfájás. 22. Reggel óta veszi észre, hogy látása homályos, az órát, nyomtatott betűket nem látja. 23. Mindkét szem fenekén néhány %—1 papillányi terjedelmű élénkpiros foltszerű vérzés látható. Ezen vérzések közül a jobb szemen egy a papilla és mac. lutea közti területen található, a bal szemen egy nagyobb félhold alakú vérzés a macula lutea tájára esik. Szemfenekek egyébként épek. Diagnosis: Haemorrhagia retinae. A legmagasabb hőmérsék 38­8. A tüdők felett érdes légzés, egyébként nincs eltérés. Hányás. 24. Ma a temperatura csak egyszer érte el a 38 fokot. Hányás ingere van. 25. Beteg továbbra is rosszul lát. A hőmérsék reggel 8 órakor 37­4. Gyomortáji fájdalmakról panaszkodik. A has puffadt, gyomortáj érzékeny. Nem hány, de hányási ingere van. Orrvér­zései vannak. Tüdő felett baloldalt hátul számos nagy hólyagú szörtyzörej hallható az érdes belégzés végén. Három nap óta nem volt széklete. Beöntés utáni székletét nem volt véres. Este erős hányás, hányadék nem volt véres. 26. A hőmérsék valamivel alacsonyabb. A beteg nem jól érzi magát, gyenge, levert. Az orrvérzés délelőtt (l°/p­alumnol orrvíz) csak igen kis fokban jelentkezett már. Hányás nem volt. Fejfájásról panaszkodik. 27. Beteg ma baloldali fülfájásról panaszkodik. Szédülés, hányás nem volt. A hőmérsék ismét csökkent. Láztalan, de álla-f­pota rossz. Fülfeld: Baloldalt: halljárat elég tág, benne csekély savói­­genyes váladék, ennek eltávolítása után a mell felé türemkedett, vöröses dobhártya látható. A dobhártyán két és a halljáraton néhány apró ech­ymosis. Weber-féle kísérlet balra lateralizált. Hallásképesség: suttogó szókat 45 cm.-ről hall, hangos szókat két méterig. Fülzúgása nincs. Jobboldalt: A halljárat elég tág, a csontos halljárat felső falán és a dobhártya mellső felső részén beszáradt vérnek impo­­r­táló tömeg. A dobhártyán szétszórtan, valamint a felső halljárat­­falon több gombostűfejnyi kis ech­ymosis látható. A dobhártya maga normális, szintúgy a­­ hallásképesség is és a betegnek erre a fülére nincs semmi panasza. 30. Beteg panaszkodik, hogy a jobb fülében fájdalmat érez és ez oldalt is rosszul hall. Az ech­ymosisok halványabbak és kisebbek. A halljáratból a beszáradt vérszínű tömeget megvizsgálás végett a csipeszszel kivettem. A dobhártya nem egyenletesen kiterjedve vörös, mellfelé türemkedett, a kalapács alig látható. A hallás­képesség suttogó szórint illetőleg 60 cm.-re reducálódott; a process, mastoideus külsőleg semmi eltérést nem mutat, azonban nyomásra igen fájdalmas. Ez okból betegnél paracentesist akar­tam végezni, de a midőn alig hogy a dobhártyát a paracentesis tűvel érintettem, beteg elkapta a fejét. A tűn egy csepp váladék maradt, a­mi górcső alatt genynek bizonyult; ez tehát a dob­hártya lemezei közül származhatott. Ezután a beteg fejét tarttat­­tam és a dobhártyát egészen átvágtam. A dobüregből azonban nem ürült ki váladék, csak csekély vérzés volt. Fülzúgása nincsen. A bal dobhártyán és halljáratban az ech­ymosisok el­tűntek. A jobb halljáratból és dobhártyáról kivett csekély be­száradt tömegben eczetsav és aether hozzáadására vérsejtek kontúr­jai és néh­ol leucocyták magastól is láthatók voltak; K­aemin regeczek előállítása nem sikerült. 31. Beteg bal fülére jobban hall, a jobb fü­lön is tisztáb­ban veszi ki a szavakat és könnyebben érzi e fülét. 10./3. A hallás jobboldalt ismét normális, szintúgy a dob­hártya is, az ech­ymosisok alig kivehetők. A látása is javult, közérzet jó. Baloldalt alig van váladék. 7. Ma szájában panaszol fájdalmakat. Mindkét pofa nyak­hártyáján, valamint a tonsillákon is több fillérnyi nagyságot el­érő erosio van. 10. A baloldali csecsnyújt­vány táj­ék tegnap óta kissé beszüremkedett, nyomásra és spontán is kissé fájdalmas. Hideg borogatásokra azonban két nap alatt az érzékenység megszűnt, a beszü­remkedés visszafejlődött. A dobhártya halvány, a perforatio fennáll, a váladékképződés nagyon csekély. 18. Javulva távozott a klinikáról. A Werlhof-megbetegedés aetiológiájáról nem sokat tudunk. Megfázásra, nedves lakásra, rossz táplálkozásra vezetik némelyek vissza. Biztosan ismeretes az, hogy hasi hagymáz és malária utáni reconvalescenseknél, vagy e bántalmak után hosszabb időre is többször észlelték a Morbus maculosus Werlhofi felléptét. Mint az anamnesisből láttuk, beteg is szenvedett hosszabb ideig malá­riában. A Morbus maculosus Werlhofii kórokát még mindig nem ismerjük. Nem állítható határozottan, hogy gombanemek vagy ezek toxinjai vannak-e a vérben, a­melyek a vért megváltoztatják és ez által a hajszáledények eldugaszoltatnak, vagy pedig az edény falának szöveti szerkezetét vagy működését megtámadják. A haemorrhagiák fellépését olykor bágyadtság, fejfájás, étvágytalanság, fájdalmak a végtagokban, ízületekben előzik meg; alacsony, de 41 foknyi hőemelkedések is előfordulnak. 1900. 47. sz.

Next