Orvosi Hetilap, 1900. november (44. évfolyam, 44-47. szám)

1900-11-25 / 47. szám

740 ORVOSI HETILAP 1900. 47. sz. tag is igen fontos, mert arra utal, hogy daczára a sebészek rossz statistikájának, minden syndactyliánál kíséreljük meg a műtétet. Minden esetben megkísértendő azonban a hüvelykujj elválasztása a többi ujjaktól, hogy ez által az illető egyénnek a megélhe­tésre való eszközt, a kéznek mozgékonyságát bizonyos irányban biztosítsuk. Közlemény a budapesti Stefánia-gyermekkórházból. A lúgmérgezést követő gyermekkori heges bárzsing - szűkületekről. Irta: Torday Ferencz dr. segédorvos. (Vége.) A gyermekkori lúgmérgezés által okozott heges bárzsing­­szűkületek fokáról, valamint azon összefüggésről, mely a sondá­­zás megkezdésének ideje és a szűkület súlyossága között van, meglehetős tiszta képet enged alkotni azon táblázat (3 sz.), melyet III. táblázat. A budapesti ,.Stefánia-'­gyermekkórházban 10 év alatt gyógykezelt heges bárzsingszűkületek, a budapesti „Stefánia“-gyermekkórházban 10 év alatt kórházilag gyógykezelt ily betegekről állítottam össze. A kórházhoz az utóbbi időben nagy számmal segélyért fordult ilynemű betegek közül ápolás, illetve gyógykezelés czéljából a súlyosabb esetek lehető­leg mind felvetettek, továbbá a vidéki betegek, kik ambulanter rendszeresen nem járhattak be. Számszerinti pontos adatokkal az ugyanazon idő alatt ambulanter gyógykezelt stricturák fokáról és egyéb viszonyairól nem számolhatok be. Ezekből mintegy 60-nál már a be­mutatáskor tágabb calibera volt a strictura, a többiek pedig olyanok­­ voltak, kiknek kezdetben szűk stricturájuk a kórházi kezelés folytán annyira javult, hogy továbbra ambulanter kezeltethettek. A csak ambulanter kezelt esetek a jó gyógyeredménynyel járt kisebb fokú szűkületek csoportját nagyobbítják. 1890-től 1899-ig bezárólag a budapesti „Stefánia“-gyermek­­kórházban fekvő betegként 70 bárzsingszűkületben szenvedő beteg kezeltetett. Ezek közül a kutaszolás megkezdését 3 hét előzte meg 2, 4 hét 4, 5 hét 7, 6 hét 11, 7 hét 3, 8 hét 2, 2 hó 15, 21/2 hó 1, 3, 4 és 5 hó 4—4, 6 hó 3, 7 hó 4, 9 hó 1, 1 év 1, I és év 1, 3 év 2 esetben, egy betegnél pedig a lúgmérgezés ideje, idegen környezetből hozatván be a beteg, nem volt meg­állapítható. A szűkületek fokát illetőleg azt találtuk, hogy telje­sen átjárhatóan csak két esetben volt a bárzsing, egy esetben a legvékonyabb 1-es franczia (Charriére) volt a szűkületen átvezet­hető. Az 1-es angol bougie 3, a 2-es 5, a 3-as 1, a 4-es 13, az 5-ös 6, a 6-os 12, a 7-es 8, a 8-as 4, a 9-es 6, a 10-es 2, a 11-es 1, a 12-es 5, a 13-as 1 esetben. Ha érdeklődünk a szűkület foka és a kutaszolás megkezdésének ideje közti össze­függés iránt és a feljegyzéseinkben található adatok szerint össze­állított táblázatot megtekintjük, úgy azt látjuk, hogy egyik betegünk átjárhatlan heges bárzsingszűkü­lettel a lúgmérgezés utáni hatodik hét elteltével, a másik pedig az azutáni harmadik évben mutat­­tatott be. Azon betegünk, kinél csak a legvékonyabb franczia sonda volt bevezethető, két évvel előzőleg ivott lúgoldatot, míg azon három közül, kiknek szűk bárzsingja csak a franczia négyes, illetve angol egyes kutaszt fogadta be, az egyik két hóval, a másik három hóval, a harmadik hét hóval a lúgmérgezés után került kórházi rendelésünkre. A hatos franczia, vagyis kettes angol kutaszt átbocsátó szűkületek fejlődéséhez három hét, hat hét, illetve két, három és négy hó kellett. Feltűnik minden esetre, hogy a kórházban aránylag és való­ban is nagy számban megfordult bárzsingszűkü­lettel bíró betegek közül a legkevesebbnek (70-ből alig 12-nek) volt igen kis át­mérőjű szűkülete. Nagy részénél, 43-nál középtág volt a szűkület (a 4—8 angol, illetve 9—16 franczia kutasz vastagsága között váltakozott az átmérő). Ha ezzel szemben a külföldi irodalmi adatokat tekintjük, míg ott igen kevés számú esettel találkozunk, másrészt ezek többnyire oly súlyosak, hogy a betegek életének megmentése czéljából műtéti eljárásokhoz kellett fordulni. Az irodalomban 26 gyermekkori lúgmérgezést követő heges bárzsing­­szűkü­let miatt végzett gastrostomia adatait sikerült összegyűjtenem. Ezek közül 9 esetben teljesen átjárhatlan volt a bárzsing, hét esetben csak az egy mm. vastagságú kataszt lehetett nagy nehéz­ségek között levezetni, két esetben a Charriére 2-est, kettőben a 3-ast, egyben a 4-est; ennek nagyfokú szűkülete nincs a kór­történetekben pontosan feltüntetve. Ugyanezen indicatioból végzett oesophagotomia-esetet 15-öt találtam részletesebben ismertetve. A bejegyzett adatok szerint ötnél nem lehetett a szűkületen át­hatolni : egy-egy ízben a Charriére 1-es és 2-es, két-két ízben a 3-as és 6-os, egy ízben a 11-es haladhatott át a szűkületen. Ezenkívül több oly esetről találtam feljegyzést, hol a szülők ellenzése miatt semminemű beavatkozás nem történt és vagy a nagyfokú strictura miatt fennálló inanitio folytán pusztultak el a betegek, vagy úgy, hogy a szűkületbe jutott valamely idegen test átfúrta a bárzsingot és így okozta halálát a sokat szenvedett gyermeknek. Kétségtelen, hogy ezen viszonyoknak magyarázatát külső körülményekben kell keresnünk, és azt hiszem meg is találjuk. Külföldön ugyanis, miként már ismételten felemlítettem, a gyermek­kori lúgmérgezés igen ritka dolog a szigorú, czélra vezető ható­sági intézkedések folytán. Másrészt azonban ott nem a jegeczes lúgkövet, hanem az abból készített 15—20°/6-os lúg­oldatot áru­­sítják. Nálunk a lúgmérgezések úgy történnek, hogy egy kis darab lúgkövet nyel le a gyermek, mely a bárzsingon gyorsan átsiklott, csak felületesen edzi annak nyakhártyáját, vagy pedig úgy, hogy a gyermek megnyalja a lúgkövet, esetleg egy-két kortyot iszik a nálunk házilag készített, hígabb lúg-oldatból. Mindezen esetekben kevésbbé mélyre terjedő roncsolások történnek. A külföldön ellenben a lúg-oldattal, lúgessentiával történt mérgezéseket a bárzsing összes szöveteinek megtámadása folytán mélyre terjedő hegesedések által okozott igen súlyos szűkületek követik. Ezen feltevésnek valószínűségét azonban kétségessé teszi azon körülmény, hogy kis fokú roncsolást is igen kiterjedt és mélyre hatoló lobosodás követhet, másrészt a töményebb oldat mihamarabb pörkösödést okozhat és így a lúg további maró hatásának gátat vethet. Míg a külföldi irodalomban közölt ese­tek úgyszólván kizárólag sebészi értékkel bírnak és gyógyításuk szakszerű sebészi kezelést, a legtöbbször nagy jelentőségű műtétek foganatosítását igényelte, addig a nálunk előforduló igen nagy számú heges bárzsingszűkületek kezelése a szűkületek kisebb fokú és jó gyógyhajlama folytán a mindennapi gyermekgyógyá­szati kórházi teendők körébe tartozik. Ez az oka annak, hogy a budapesti „Stefánia“-gyermekkórház ezen csoportba tartozó nagy számú betegeinek ismertetésébe és a kérdés tárgyalásába bocsátkozni bátorkodom. A heges bárzsingszűkületek gyógykezelésénél nálunk a húgycső-bougie útján eszközölt tágítás a szokásos eljárás. Mindenkoron lehetőleg a tompa végű bougiekat használjuk, melyeket, hogy ellenállásukat kissé fokozzuk, olykor hideg víz­ben szoktunk megkeményíteni. Nem kívánom én itt részletesen ismertetni a heges bárzsingszűkü­let tágítására szolgáló összes műszereket, csak fel akarom hívni a figyelmet a nagy gyakorlati St­i­atúr­á­s foka Sondázás­­ megkezdésé­nek ideje Stricturák száma átjárhatlan I. franczia I. angol НЧ‡ ‡ ьн‹ ‹ IIIA И Я XII. 3 hét2 1 1 4 „4 2 1 1 5 „7 1 9 1 1 2 6 „n 1 1 2 1 1 3 2 7 *3 1 1 1 8 ..2 1 1 2 hó 151 1 5 1 3 1 1 1 1 2 12 hó1 1 3 hó4 1 1 1 1 4 „4 1 1 1 1 5 „4 1 1 1 1 6 „3 1 1 1 7 „4 1 1 1 1 9 „1 1 1 év1 1 11/2 év1 1 3 év2 1 1 9 1 1 Összesen 702 1 3 5 1136 128 4 6 2 1 5 1 IIIX

Next