Orvosi Hetilap, 1900. december (44. évfolyam, 48-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 51. számához. 6. szám. Budapest, 1900. évi deczember 23. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet. tanár. TARTALOM. Scholtz Kornél dr.: Expulsiv vérzések a szemteke belsejéből. — Vermes Lajos dr.: A dión in a szemészetben. — Fejér Gyula dr.: Közlemény a székes­fővárosi szent Margit-közkórházból. Myxo­sarcoma retrobulbare operált esete. — Közlések a szent Rókus-kórház szemészeti osztályáról. Kaldrovits Andor dr.: I. Gonorrhoeus endogen fertőzés esetei. — Davidovits Jenő dr.: II. Ophthalmoplegia externa oculi utriusque. — A XIII. nemzetközi orvosi congressus szemészeti osztá­lyának tárgyalásaiból. — Összefoglaló irodalom szemle: Wich E.: A vakság és rossz látás simulálása. — Vegyesek. Expulsiv vérzések a szemteke belsejéből. Irta Scholtz Kornél dr., szemklinikai tanársegéd. Gyakori dolog, hogy különböző műtéteknél a szemteke megnyitásakor vagy kevéssel utóbb kisebb-nagyobb vérzések támadnak a szem hátterében, a retinán vagy chorioideán. Különösen ritka esetekben megtörténik, hogy ezen vérzés oly tömeges, hogy a megrepedt edényekből kitóduló vér az előtte levő szöveteket, lencsét, üvegtestet, retinát, néha az urcát a seben keresztül kihajtja, kiszorítja. A vérzések néha közvet­lenül a műtét végzése után jelentkeznek, ritkábban még műtét közben, gyakran órákkal, sőt napokkal a műtét végzése után. A beteg szemében óriási fájdalmakat érez, sokszor hányás fogja elő; az orvos a kötés leszedésekor a szemrésben vért, a tátongó sebben véres üvegtestet és előesett szövetrészeket talál. Az ily módon megvakult szemek néha az előesett szövetrészek lemetszése után sorvadt állapotban megmaradnak, többnyire azonban vagy a nem szűnő fájdalmak, vagy a vérzések ismét­lődése miatt eltávolíttatnak. Eltekintve a szem állapotában rejlő dispositiótól, sokan különböző külső behatásokból ipar­kodnak ezen szerencsétlen és többnyire előre nem látható complicatiót megmagyarázni; így némelyek az üvegtest elő­­esését, a­mely a műtét közben támadó vérzésnek legelső jele, nem a vérzés következményének, hanem okának tartják; mások a beteg nyugtalan viselkedését, a kedélyi izgatottsággal járó vérnyomás-emelkedést okolják. A műtét után hosszabb idővel beálló vérzések magyarázatát pedig a szem megnyo­másában, köhögéssel, hányással járó erőlködésben keresik. A hányás különben oly gyakran említtetik az idevágó kór­­leírásokban, hogy ezt is inkább a fájdalmakból származó reflex tünetnek, mintsem a vérzés előidéző okának kell tar­tanunk (Fage). Ezen végzetes bajt leggyakrabban öregkori hályogműtétek mellett észlelték, még­pedig a legkülönbözőbb műtéti eljárá­soknál. Több esetet találunk, a­melyeknél egy egyénnek mind­két szeme ily módon pusztult el, máskor az egyik szemen végzett jó eredményű műtét után hónapokkal vagy évekkel megoperált másik szem romlott meg ily vérzés miatt; sőt, a­mi a legsajátságosabb, többször megesett, hogy az először operált szem vérzés miatt tönkrement és a később operált rendes módon gyógyult meg. Csaknem valamennyi idetartozó esetben közönséges nem complicált öregkori hályogról van szó. Jóval ritkábban fordulnak elő ezen pusztító vérzések iridektomiák és egyéb kisebb műtétek után, többnyire glau­­comás szemeken, eléggé gyakran staphyloma-lemetszések után, végül előfordulnak a szemteke spontán megnyílásakor cornea­­fekélyek áttörése után, ugyancsak rendszerint glaucomás sze­meken. Ezen utóbbi fajtának eddigelé legérdekesebb esetét Blaskovics­ dolgozta fel az egyetemi szemklinikán. Az alábbiak­ban két oly esetről számolok be, a­melyeknél glaucomaellenes k­is kimetszés után indult meg a vérzés. I. eset. G. J. 63 éves napszámos bal szemén egy év óta többször kiújuló gyuladások vannak, melyek látását megron­tották ; öt hét óta szeme folytonosan fáj, látása egészen elveszett.­­ Orv. Hetilap. Szemészet 1896. 13. 1. Jobb szeme ép. A bal szemen közepes kötőhártyai és ciliaris belöveltség, a cornea szurkált felszínű, borús. A csarnok középmély, a csarnokvíz kevéssé zavaros; az kris fakó színű, sorvadt, rajzolata elmosódott, széle több helyen lenőtt a lencse­tokra ; a pupilla szűk, zegzugos, területében szürke izzadmány­­hártya. A szem magától és érintésre is fájdalmas, feszülése 1 + 3. Fényérzés nincs. Felvétele utáni napon szabályos iridek­­tomia végeztetik felfelé, lándzsával készült seben keresztül. A műtét utáni napon a csarnok helyreállott, vérrel telt; a negyedik nap éjjelén a beteg nagy fájdalmakra ébredt, a­melyek reggelig tartottak. Reggel a kötés véres, a szemrésben megalvadt vér, a seb erősen tátong, belőle egy barnásvörös véres tömeg lóg ki, a­melyekben üvegtestet és uvcgrészeket lehet felismerni. Két nappal utóbb enucleatiót végeztünk nar­­kosisban; az előesett részek helyzetükben megmaradtak. Rendes gyógyulás. A Müller-féle folyadékkal és alkohollal kezelt, celloidinbe ágyazott szemet sagittalis, tehát a seb hosszára merőleges irányban metszettük fel. A makroscopos elváltozások a következők: A seb körül­belül З'/з mm.-nyire tátong az által, hogy a cornea lefelé visszacsapódott; a tátongó seb közepébe a lencse, a sebzúgok­­nál pedig retina és uvegrészek ékelődtek be. Az előesett szövetrészek függélyes irányban 14—15 mm., vízszintes irány- 1. ábra. R. = retina, Ü. = üvegtest, Sc. = sclera, C. oil. = corpus ciliare, Ch. = chorioidea. I. = iris, Cor. = cornea, L. = lencse, V. = vér, Cs. = csarnok.

Next