Orvosi Hetilap, 1902. július (46. évfolyam, 27-30. szám)
1902-07-06 / 27. szám
440 ORVOSI HETILAP 1902. 27. sz. juthat, s halálos peritonitist okozhat; továbbá tetanusszerü görcsök, thrombosis az uterus vénáiban s embóliák is keletkezhetnek halálos kimenetellel. E helyen nem terjeszkedünk e kérdés részletes tárgyalására. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy mindezek az elrettentő eshetőségek akkor történhetnek meg, ha nagyobb mennyiségű folyadék jut nagy nyomás alatt a méhűrbe, s a folyadék visszafolyása nincsen biztosítva. A Braun-fecskendő újabb alakjánál, melylyel úgyszólván nem annyira befecskendést mint becseppentést végzünk, s ezután a visszahozott canule nyomán a geny és a becseppentett, folyadék kifolyhat, nehezen képzelhető el annak lehetősége, hogy a tubákon át a hasűrbe folyadék jusson. Ha minden alkalommal pontosan el tudnók különíteni azokat az eseteket, melyekben a gonorrhoea csupán a nyakcsatornára szorítkozik, úgy ilyenkor nem kellene intrauterin kezelést végezni, hanem megelégedhetnénk a nyakcsatorna kezelésével. E feltevés elméletileg plausibilisnek látszik, azonban a gyakorlatban nem sok hasznunkra van. A cervix és uterus nyálkahártyájának anatómiai elválasztása könnyű; a határt a belső méhszáj adja. Ez azonban a gonorrhoeás folyamat terjedését egyáltalán nem akadályozza meg.20 A gonococcusok, bár önálló mozgóképességük nincsen, amint a nyálkahártya többi pontjain gyorsan elterjednek s a méhbe is hatolnak, és úgy áthatolnak azon a keskeny redön, amely az os internumot alkotja. Másfelől nem tudjuk mindig eldönteni azt sem, hogy a gonorrhoea csupán a cer’vixre szorítkozik-e, vagy már átterjedt a méh belhártyájának egy részére is. E kérdés eldöntésénél nem támaszkodhatunk a klinikai tünetekre. Igaz ugyan, hogy heveny gonorrhoea gyors ascendálásánál a kifejezettebb subjectív tünetek, a hőemelkedés, hidegrázások feljogosítanak arra, hogy méhgonorrhoeát állapítsunk meg, azonban mi ritkán találkozunk a méhgonorrhoea ilyen heveny alakjával. Leggyakrabban subacut, vagy chronikus méhgonorrhoeával kerül a beteg nő kezelésünk alá minden általános tünet nélkül. Tehát ezekben az esetekben a klinikai tünetek útbaigazítására nem számíthatunk. Schulte 16 szerint a cervicalis gonorrhoea közel 38°0-ában már méhgonorrhoea is megállapítható. Adatait aspiratio útján nyert váladék és curette-tel lekapart nyálkahártyarészek görcsövi vizsgálatával nyerte. Wertheim“-® a váladékvizsgálatot nem tartja e czélra kifogástalannak. Szerinte a legnagyobb óvatosság daczára is összekeveredhetik a cervix és az uterus váladéka. Csakis a histológiai vizsgálat lehet döntő e kérdésben. Erre a czélra curette-tel kell a méh belhártyájából vizsgálati anyagot venni s ha a szövetben magában van gonococcus, mondhatjuk, hogy az uterus is részt vesz a gonorrhoeás folyamatban. E módszert természetesen csupán akkor lehet igénybevenni, ha a méh nem érzékeny. Megbízhatósága azonban nem kétségbevonhatatlan, mert olyan esetekben sem lehet ilyen módon mindig gonorrhoccust kimutatni, ahol méhgonorrhoeára alapos gyanú volt. Mindezek alapján nem esünk túlzásba, ha mindazon eseteket, melyeknél a cervicalis váladékban gonococcus van, méhgonorrhoeának nevezzük, s a felhozott nehézségek miatt, legalább a gyógykezelés szempontjából nem különböztetjük meg a cervix és az uterus gonorrhoeáját. Tehát mi minden olyan esetben, midőn a cervicalis váladékban gonococcust találunk, intrauterin kezelést végzünk. (Folytatása következik.) A tavaszi hurutról. Irta: Falta Marczel dr. szem- és fülorvos Szegeden. A trachomától elárasztott vidéken, mint amilyenen magam is szemészeti gyakorlatomat űzöm, a tavaszi hurutra irányítani a figyelmet, nem felesleges már csak azon szempontból sem, mivel a trachoma és tavaszi hurut bizonyos alakja könnyebben összetéveszthető, és így, ha egy tavaszi hurutos iskolás fiú vagy katona a többi trachomásokkal elkülöníttetik, ha a trachomát nem is kapja meg, de kénytelen is átélni a trachomásokkal szemben jogosan, de több tekintetben túlhajtottan foganatosított vexálásokat. Azután a trachoma gyógyításában újabb idő óta sok esetben jő alkalmazásba a műtevés, és így megeshetik, hogy egy tavaszi hurutban szenvedő beteg kötőhártyájának áthajló redői (fornix conjunctivae) téves kormeghatározás folytán kimetszés alá kerülnek. Midőn a szegedi orvosegyesületben ezen tárgyról értekeztem, még csak mint feltevést említettem ezen eshetőséget, és ime egy utóbb kezeim közé jutott referátumban már concret esettel állunk szemben, amennyiben Langi említi azt, hogy ő látott egy tavaszi hurutban szenvedőt, akit trachoma miatt kezeltek, és plastikus műtétet is hajtottak nála végre. Hogy ez nem közömbös a szemre nézve, az világos, sőt a műtevésnek szomorú következményei is lehetnek, és méghozzá oly szemre nézve, amely betegségéből idővel teljesen meggyógyult volna. Nagyon is indokolt tehát, és főleg nagyon is időszerűnek tartom a tavaszi kuruttal foglalkozni, s ha semmi más czélt nem érek is el vele, mint hogy a figyelmet ráterelem, már ezzel sem végeztem felesleges munkát. A tavaszi hurut a trachomával csak épen annyiban egyezik, hogy nincsen egységes klinikai képe, abban pedig, hogy hányféle névre keresztelték, még a trachomát is jóval felülmúlja. Az irodalomból nem kevesebb mint tizennégy nevet sikerült kifürkésznem : Phlydaena pallida, conjunctivitis vernicosa, verrucositas conjunctivae, verrucae conjunctivae, conjunctivitis superficialis hypertrophica, conjunctivitis vernalis, conjunctivitis aestivalis, conjunctivitis autumnalis, conjunctivitis printanea, conjunctivitis hypertrophica, recurrens, keratitis marginalis hypertrophica, hypertrophia epithelialis aestiva, hypertrophie perikeratique, catarrhus printaneus. És ha még ez nem elég, úgy magam is ajánlanék egy nevet, amely legalább a tavaszi hurut minden fellépése alakjára jellegzetes, és talán a sok zűrzavart az elnevezésben megszüntetni képes volna. Szerintem az ophthalmia hypertrophica volna a legmegfelelőbb név, mivel a tavaszi hurut minden alakjában közös vonás a túltengés, és az egész látószervet befolyásoló alanyi tünetek kísérik. A tavaszi jelzőnek tulajdonképen nem sok értelme van, mivel a baj télen át is fennáll, és bátran a trachoma elé is tehető, mivel e meleg évszakban ez is rosszabbra fordul. Különösen a tavaszi hurut különféle megjelenő alakjai leírására fektettek súlyt, mivel azokat összefoglalva az irodalomban feltalálnom nem sikerült, sőt az egyik alakjáról sehol sem találtam említést. Első alak: A szemen semmi elváltozás nem látszik. A bulbaris és szemhéjak kötőhártyája ép. Beteg (a világosságban) erősen fénykerülő, és amint kissé erősebb a világosság, nagyon gyenge ciliaris injectio is mutatkozik. Ez azonban nem önálló alak, előbb-utóbb átmegy az alább említendők egyikébe. Ez csak a bekezdő fokozata a tavaszi hurutnak, melylyel valószínűleg minden alakja kezdődik, azonban leggyakrabban oly rövid ideig tart, hogy csak már a kifejlettebb alak jut szemeink elé. Néha azonban hónapokon át eltart, és ekkor igen nehéz lehet a kormeghatározás, különösen akkor, midőn a beteg koránál fogva nem képes subjectív érzéseiről számot adni. Ezen alak a legkönnyebben öszetéveszthető a lymphatikus szembántalommal. Volt egy kis 3 éves fiúbetegem, kit szülei azzal a panaszszal hozták hozzám, 1899. május hónapban, hogy a kis fiú folyton pislog és a fényt kerüli. Az objectiv vizsgálat a szemet kissé zavarosnak tüntette fel és nagyon csekély ciliaris injectio is látható volt. A kis fiú sápadtas arézszíne, egyes kitapintható mirigyek és a fenti tünetek lymphatikus szembántalomra engedtek következtetni, mely diagnosist az is megerősíteni látszik, hogy a beteg lakásának falai nedvesek voltak, miután a ház szegedi árvíz alatt vízben állott. Calomel, roboráló diaetetikus kezelés mellett, az állapot nem rosszabbodott ugyan, de nem is javult. Magam is a légváltozástól reméltem eredményt és a szülök kérdésére, várjon a Balaton vidéke meg fog-e felelni, igenlő választ adtam, már azért is, mivel két hónapi kezelés hasztalan volt. A Balatonon a kisfiú szeme sokkal rosszabbul lett, és midőn két hónapi ott tartózkodása után újból láttam, a szemei erősek voltak, erősen fénykerülök, ciliar injectio kifejezettebb és a felső szemhéjak tarsalis conjunctivája a tavaszi hurut legjellegzetesebb képét mutatja mozaikszerű külsőjével. A Balaton vidékének forrósága és a nagy vízfelületről visszavert fény kifejlődésre juttatta a tavaszi hurutot, melyben a kisfiú mai napig is szenved. Második alak. A tavaszi hurut typikus és leggyakrabban Előadta a szegedi orvosegyesületben. Sitzungsbericht der Engl. Ophth. Gesellschaft. A, f. Augenheilk. B, XLIV, Heft 4.