Orvosi Hetilap, 1902. november (46. évfolyam, 44-48. szám)

1902-11-02 / 44. szám

Negyvenhatodik évfolyam. 44. szám. Budapest, 1902. november 2. ORVOSI HETILAP. szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet. tanár. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Klug Nándor : Közlemény a budapesti tudomány-egyetem élettani intézetéből. A pylorus-nyálkahártya enzymjéről. 706. lap. Dollinger Gyula: Kimutatás a kir. m. tud.-egyetem I. sz. sebészeti klinikáján fekvő betegeken az 1901/1902. tanév II. felében, azaz 1902. január 1-jétől 1902. junius 30-dikáig végzett műtétekről. 708. lap. Kétly László és Torday Árpád: Közlemény a kir. m. tud.-egyetem II. sz. bel­klinikájáról. (Igazgató : Kétly Károly ny. r. tanár.) Mennyiben értékesíthető a cytodiagnosis a mellűri és hasztri folyadékok természetének elbírálásánál ? 709. lap. Tárcza. Ónodi Adolf: Úti levelek. 712. lap. Közegészségügy. Élelmiszerek tisztaságára vonatkozó törvény Pennsylvaniában. 713. lap. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Hültl Hümér: Törekvések az eszközök, a kötőszerek és a varróanyag csírátlanítását tökéletesíteni. 713. lap. — Könyv­­ismertetés. Küster: Die Chirurgie der Nieren, der Harnleiter und der Nebennieren. (Picker Rezső.) — Lapszemle. Általános kór- és gyógy­tan. O. Israel: A rákaetiologia problémája. (Picker Rezső.) — Sebészet. Terrier és Gosset: A gastrostomia technikája. (Dudutz.) — Kisebb közlemények az orvosgyakor­latra. A tannngen. — Dieminger : Gyomorfekély gyógyítása xeroformmal. — Folyóiratok átnézete. 715—717. lap. Hetiszemle és vegyesek A főváros egészsége. — Tisztiorvosi vizsgák ered­ménye Budapesten. — A vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetése az 1903-dik évre. — A nemzetközi tuberculosis­ congressus. — Hültl Hamér*. — Megjelent. — Pályázatok — Hirdetések. 717. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. orvosegyesület. — A második országos elmeorvosi értekezlet. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti tudomány-egyetem élettani intézetéből. A pylorus-nyálkahártya enzymjéről. Klug Nándor tanártól. Vizsgálatok, melyeket a gyomor pylorus-nyálkahártya enzym­­jét illetőleg tettem,1 Ebstein,2 Heidenhain,3 Ebstein és Grützner, s mások vizsgálataival egyértelmű­leg azon eredményhez vezettek, hogy a pylorus mirigyek pepsint választanak el, mely úgy, mint a fundus­ mirigyek pepsinje, sósav jelenlétében fehérjét emészt. A kutya, disznó, marha, ló és az ember pylorus nyálkahártyáiból 0-3 — 0'5°/o sósavval ismételten előállított kivonatok kitűnően emésztenek fehérjét. Az első ízben előállított kivonat rosszabbul emészt, az ugyanazon nyálkahártyából másod- és harmadízben előállítottnál s azt, a­mint kitűnt, azért, mivel az első kivonat a nyálkahártyából származó, az emésztést gátló terményeket bőven tartalmazza. A pylorus­ nyálkah­ártyából másodízben nyert kivonat emésztő képessége nem volt csekélyebb, a fundus nyálkahártyá­ból hasonlóan előállított kivonatnál. A pylorus és fundus nyálkahár­tyáiból a pepsint direkte elő is állítottam, 31 napig tartott auto­­digestio útján ammonsulfáttal. A fundus- és pylorusnyálkahártyák egyenlő mennyiségeiből marhagyomorból előállított pepsinmennyi­­ségek úgy aránylottak egymáshoz, mint 1 :0­69. disznógyomor 1 Magyar Orvosi Archivum, III. k. 1895. 2 Archiv für mikroskop. Anatomie. 1. k. 534. lap. 3 Archiv für mikroskop. Anatomie. 6. k. 368. lap. és 18. k. 169. lap. 4 Archiv f. d. g. Physiologie. 6. k. 1. 1. nyálkahártyájából mint 1 ,0'62. E pepsinek egyenlő mennyiségű oldatában, jól kimosott és melegben megszárított vérrostanyag, 0'5°/o H Cl jelenlétében ma is jól emésztődik. 50 kcm. fundus­­pepsinoldatban emésztve 2 gm. rostanyagot, 24 órán keresztül, szö­redékének közömbösítése, forralása és ismételt átszűrése után, elnyelési együtthatója 3­36224 volt, pylorus pepsinoldatával emésztve 34­2420. Ezzel szemben 50 kcm-t fundus pepsinoldat, midőn sósav helyett 0’5°/o nátriumcarbonatot tartalmazott, 2 gm. rostanyaggal hasonlólag 24 óráig digerálva lett, közömbösítés s forralás után szűrve, elnyelés tényezője 0'14698, pylorus pep­­sinoldatáé 0'10968 volt. Határozottabban, mint ez úton, alig lehet bebizonyítani azt, hogy a pylorus mucosa pepsint készít, hogy a pepsin benne nem­csak beivódva van, valamint hogy belőle, legalább sósavval való autodigestio és ammonsulfattal kiválasztás útján, lúgos reactióban fehérjét oldó enzym nem nyerhető. Egyúttal a leghatározottabban ki kell emelnem, hogy a pep­sin mennyiségére az oldott fehérje mennyiségéből következtetni nem szabad, ennél sokkal czélszerűbb a pepsint súly szerint meghatá­rozni, mert a fehérjeemésztés nincsen arányban a pepsin mennyi­ségével. O’Ol—O’l°,o-nál nagyobb pepsintartalmú emésztő folyadék emésztőképessége a pepsinmennyiség növekedésével csökken. Ép úgy nem ítélhető meg az emésztés előhaladása az oldatba ment koagulált fehérje mennyiségéből sem, hanem egyedül az emésztet propepton és pepton tartalmából, mert különben téves következtetésekre jutunk. Mindezeket azért hangsúlyozom, mivel e tekintetben olyanok is hibáznak, kik a gyomoremésztés physiologiájában döntő véleményt mondani akarnak, így megjelent Glassner K.-tó­­ egy közlemény, mely szer­in­t a pylorus mucosa pepsises hatása egy általa pseudopepsin-nek . Beiträge zur chemischen Physiologie und Pathologie. I. kötet. 24. 1. 1901.

Next