Orvosi Hetilap, 1903. június (47. évfolyam, 23-26. szám)

1903-06-07 / 23. szám

Negyvenhetedik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1903. junius 7-ORVOSI HETILAP. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével ír­­ szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet, tanár. A HAZA­ ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBAVARLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok.’ SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Herczel Manó : A vena portae vérkörének sebészi elterelése. 363. 1. Berend Miklós és Rácz István: Közlemény a budapesti egyetem II. szülő- és­ nőbeteg korodájáról. (Igazgató: Tauffer Vilmos dr. egyet. tanár­ udvari taná­csos.) Adatok az újszülöttek köldökkezelésének és fürösztésének kérdéséhez. • 365. lap. Borszéky Károly : Közlemény a budapesti kir. magy. tud.-egyetem 2. számú (Réczey Imre tan­ár) sebészeti klinikumából. A mellkas szúrási és lövési sérülé­seiről. 367. 1. Tárcza. G. E.: A budapesti egyetemi közkórház. 369. 1. — Beck Soma : Jelentés az Erzsébet királyné-sanatorium 1902. évi működéséről. 370. 1. Közegészségügy. A vagyonosok gyógykezelésének díjazása iránt a községi és köz­orvosok által szedhető látogatási díjtételek kimutatásának felterjesztése. — Az állami gyermekmenhelyek önállósítása. 371. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Pólya Jenő Sándor: Az általános , heveny hashártyalob sebészeti gyógykezelése. 355. 1. — Könyvismertetés. Ursziny Gyula: Az emberegészségügy iránt való érdeklődés felkeltése hazánkban. — * C. Spengler : Zur Frühdiagnose und Therapie der progressiven Paralyse. (N­­u­d­o­vemig.) — Lapszemle. Belgyógyászat. Clemih: A vastagbél betegségeinek gyógyít­­ása. — Riegler: Czukor- kimutatás. —­­ Orr-, tor­ok-és gébebajok. Beckmann : Az orr— garatmandola heveny gyuladása. (T­ó­r­ö­l­g­y­i Elemér.) — Clement F. Theisen: Intratrachealis struma. (T­ó­r­ö­­­g­h­i Elemér.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Marcuse: Az ichthalbin. — Thaussig: A jodipinnak a vér­­edényekre való hatása. — Kaufmann: A stypticin. — Goldschmiedt: Etetés­, kezelés. — Schüle: Veronal. — Heinrich: Nephritis által feltételezett uralmias­­rohamok. — Martzinowski: Erysipelas. —• Folyóiratok átnézete 372—373. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Egyetemi alkalmazások. —­­Egyetemi élet. — Jubileum — A budapesti orvosi kör. — Megerősítés. — Kiküldetés. — Oklevél-bemutatás. -- Megbizások. — Trachoma­ cursus. — Weisz Ede. — A nemzetközi egészségügyi conferentia. — A „Deutsche Derma­tologische Gesellschaft“.— Katonaorvosi ösztöndíjak. — A tuberculosis leküzdése. — Fürdőink személyforgalma. — A kolozsvári önkéntes mentő-egyesület. — Megjelent. — Elhunytak. 374. 1. — Hirdetések. — Pályázatok. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. Orvosegyesület tuber­culosis bizottsága. — Budapesti kir. Orvosegyesület elme- és idegkórtani szak­osztálya. — Közkórházi Orvostársulat. — A XIV. nemzetközi orvosi congressus tárgyalásai. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A vena portae vérkörének sebészi elterelése. (Talma-mtítét.1) Herczel Manó egyetemi tanártól. Uj mellékutakat nyitni a vena portae vérpályája számára és ez által megszüntetni a portalis pangás legszembetűnőbb s a betegre nézve rendszerint legterhesebb jelenségét, az ascitest, ez azon műtéti eljárás elve, melyet bizonyos belgyógyászati és kór­­boncttani tapasztalatok kapcsán Talma utrech­ti professor ajánlott először 1889-ben. A műtétet ajánlata alapján először Van der Meulen, Schelkly, majd nem hajtották több ízben végre, mindig sikertelenül s az első gyógyult betegről, a­kit Eiselsberg, majd Narath operáltak, csak 1898-ban tudott Talma referálni. Morisson azonban már 1894-ben végzett Drummond ajánlatára hasonló műtétet sikerrel s 1899-ben már 4 operált esetéről volt képes beszámolni. Azóta a műtét mind nagyobb s nagyobb elerjedést és méltányolást nyert, úgy hogy Bunge a német sebészeti társaság tavalyi berlini gyűlésén már 90, részben a königsbergi klinika anyagá­ból, részben az irodalomból összeállított esetről tudott referálni s az eljárás ma súlyos májcirrhosisok eseteiben főleg a sebészek által általánosan elfogadhatónak mondható. Az eljárás czélja lényegében, mint említők, új collateralisok képzése a vena portae s a vena cava rendszere között. Normalitól is fennállanak ilyen közlekedések , ugyanis a vena coronaria ventri­culi nyelőcsövi ágak útján a vena azygos rendszerével, a vena haemorrhoidalis superior a vena hypogastricába ömlő pararectalis vivőeres fonatokkal, a májfelület egyes vivőerei a vena cava inferiorral vagy a rekeszvivőerekkel, a ligamentum teresben­­ A budapesti kir. Orvosegyesület 1903. május 2-diki ülésén betegbemutatással­ tartott előadása nyomán. futó vena Sappey a felületes felhasi vivöerekkel, a linea alba alatt futó Burow-féle szintén a verőcze-ér rendszerébe tartozó visszér a mély felhasi vivöerekkel coramunikál. Mindezen collaterális vivöerek kitágulása portalis pangás eseteiben spontán is előáll és klinice is régen észlelt és diagnostice is értékesített tény, így pl. a végbélcsomók, a néha halálos vérzésekre vezető oesophagus­­varixok, a hasfalon fejlődő caput Medusae mindannyian a cirrhosis hepatis kórképének jól ismert jelenségei. Vannak egyes, bár ritka adatok, hogy ezen normális colla­­teralisok kitágulása, még inkább azonban többszörös punctiók után fellépett peritonealis adhaesiók s ezekben keletkezett új véredények a portalis pangás megszűnésére s a májcirrhosis által okozott ascites végleges eltűnésére vezettek. Ilyen eset lehetett az, melyet Benedikt észlelt. Lenharte szerint ellenben ezen spon­tán gyógyulások létrejötte extrahepatikus collateralisok felvétele nélkül is képzelhető az által, hogy a portalis keringés a con­strictio alábbhagyása vagy új verőczeér-capillarisok képződése s a májsejtek regeneratioja folytán megjavul. Az önkéntes gyógyulások előbb vázolt magyarázata vezette Talma-t amaz eszmére, hogy a sebészeknek a vena portae számára új collateralisok képzését ajánlja az által, hogy intraabdominalis szervek (cseplesz, epehólyag, lép) a mellső hasfalhoz fixáltassanak. A műtét jogosultsága experimentálisan és a klinikai tapasztalatok által is be jön igazolva. Tilmann, Kusnetzki, Ito és Orni állat­kísérletekkel bizonyították, hogy az omentumnak a mellső has­falhoz való odanövése után az állatok a vena portae lekötését vagy erős megszűkítését jól elviselik, míg különben ezen beavat­kozás után elpusztultak. A klinikus tapasztalatok is igazolják a 2Y1?­M-műtét jogo­sultságát, s tekintve azt, hogy egy súlyos, nagy szenvedésekkel járó, az esetek többségében hosszabb-rövidebb idő alatt halálra ve­zető betegséggel állunk szemben s tekintve azt a tényt is, hogy az esetek nagy részében a műtéti beavatkozás csak mindenféle belső

Next