Orvosi Hetilap, 1903. július (47. évfolyam, 27-30. szám)

1903-07-05 / 27. szám

A­egyvenhetedik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1903. Julius 5. ORVOSI HETILAP. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével _ rr ......... _ SZERKESZTI: HŐG­YES ENDRE EGYET. TANÁR. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok.­ SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. — Rosenbach: Arzt contra Bakteriologe. 437. 1. — Lapszemle. Orr-, torok- és , . . gégebajok. NI. Streber: Az idült garathurutok. (Tó­völgyi Elemér.) — Ihan Károly: A gaste­ni hévforrások physikai vizsgálata. 428. lap. Rosenfeld: A nátha és a köhögés. (Tó­völgyi Elemér.) — Hanszel: A Gerster Árpád.: Közlemény a newyorki Mount Sinai kórház sebészi osztályáról. sinussidek következtében előálló retropharyngealis abscessusok. (T a v­é­­­g­y­i A­vena portae gyökereinek septikus thrombosisáról és a pylephlebitisről, néhány Elemér.) — A. Hirschmann: Az orr és mellék üregeinek endoskopiai vizsgá­in egj­egy­zéssel a „hashártyas eps­is “ - hez. 430. lap.­latához. (T­ó­r­ö­l­g­y­i Elemér.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Hudovering Karoly es Petzy-Popovits Tiros: Közlemény a kir. m. tud.megye- Rausche: Hedonal. — Sihle: Asthma bronchiale. — Williamson: Diabetes térni elmekóriam klinkából. (Igazgató: Moravcsik E. Emil egyet. ny. r. tanár.) mellitus orvoslása aspirinnel. — Montag és Bélán : Az agurin. — Folyóiratok A kóros óriásnövésről. 431. 1. átnézete 438—439. 1. Jellachich István: A gyermekülés. 433. lap. Berend Miklós és Bács István: Közlemény a budapesti egyetem II. szülő- és Hetiszemle és vegyesek A főváros egészsége. -- Kinevezések. - Új egyetemi nőbeteg korodájáról. (Igazgató : Tauffer Vilmos dr. egyet tanár, udvari taná- magántanárok. -- Választás - Az orvosok száma Budapesten. - A Jo esős.) Adatok az újszülöttek köldökkezelésének és fitrüsztésének kérdéséhez. Egészsége. - Ъ urdaink szemelyforgalma. - A maramarosvarmegyei közkorhaz. 434 lap — A szolnokmegyei kozkorhaz 1902. évi jelentése. — Megjelent. — Elhunyt. --439. lap. — Hirdetések. — Pályázatok. Tárcza. G. E. : Adatok az orvosképzés statistikájához. 435. 1. — G. E.: A Tudományos társulatok és egyesületek. Magyar Tudományos Akadémia. — szabadságharcz egészségügyi szolgálatára vonatkozó okiratok. 436. 1. — A Közkórházi Orvostársulat. — A budapesti kir. Orvosegyesület sebészeti szak­„Stefánia“ pesti szegénygyermekkórház 1902-ben. 436. 1. osztálya. Közegészségügy. Elvi jelentőségű ministeri határozatok. 436. lap. Melléklet. Közlemény a budapesti k. m. t.-egyetem 2. számú (Réczei Imre tanár) Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Pólya Jenő Sándor: Az általános sebészeti klinikumáról. A klinikum betegforgalma 1899. évben. Közli Raisz hever­y hashártyalob sebészeti gyógykezelése. 437. lap. — Könyvismertetés: Sándor dr. műtőnövendék. EREDETI KÖZLEMÉNYEK A gasteini hévforrások physikai vizsgálata, Than Károly egyetemi tanártól. A gasteini hévforrások ismételten képezték a chemiai és a physikai vizsgálat tárgyát. Legújabban Ludwig E. tanár és Panzer T. dr. vizsgálták meg, a­kik 1899. szeptember havában az Erzsébet-forrás vizét megelemezték és elektromos vezetőképes­­ségét és fagyáspontját is meghatározták.­ Már előttük, 1885. szeptember havában Waltenhofen is megmérte a több gasteini forrás vezetőképességét a helyszínen. Gasteini tartózkodásom alkalmával, 1900. nyarán, a gasteini fürdőbizottság a hévforrások újabb physikai vizsgálatára kért fel, mely kívánságnak annál nagyobb készséggel tettem eleget, mivel Ludwig tanár az Erzsébet­­forrás vizének vizsgálatára szorítkozott. A physikai analysis két physikai állandó, nevezetesen a vezetőképesség és a fagyáspont meghatározásán alapszik, mely adatok a vízben oldott anyagok mennyiségével közeli vonatkozás­ban állanak; az előbbi ugyanis az oldott ionok számának, az utóbbi az ionok és a dissociált molekulák összegének mértékéül szolgálhat. Hogy milyen értéket tulajdonítsunk ezen állandóknak az ásványvizek gyógyhatásának megítélése szempontjából, azt el­dönteni még javarészt a jövő feladata; analytikai tekintetben első­sorban az oldott anyagok összes concentratiójáról nyújtanak gyors és megbízható felvilágosítást. Ezen czélra különösen a fagyáspontcsökkenés volna értékes, mivel az kizárólag az oldott­ ­ Wiener kiin. Wochenschrift. XIII. Jg. 617. ). (1900). 2 Sitzungsbor. ti. kais. Akad. d. Wiss. in Wien. II. Abth. Bd. XCII. 12Ö8. 1. molekulák és ionok számától függ; igen híg oldatok fagyáspontjá­nak pontos meghatározása azonban jelenleg, sajnos, még annyira körülményes, hogy gyakorlati alkalmazásáról ez idő szerint le kell mondanunk. A vezetőképesség kísérleti meghatározásának módszere egyszerűség és pontosság tekintetében teljesen kielégítő ; hátránya ezen adatnak, hogy sókeverékek oldataira vonatkozó quantitatív következtetéseknél cserben hagy, mivel a vezető­képesség nem csupán az ionok számának, hanem azok chemiai természetének is függvénye. E tényt gyakran figyelmen kívü­l hagyják és az ionok számát azon feltevés alapján számítják ki, hogy az az egyenlő spec, vezetőképességű konyhasó-oldat ion­­concentratiojával megegyező; ezen eljárás azonban nem kifogás­talan és sok esetben a valóságtól eltérő eredményekhez vezethet. A vezetőképesség meghatározását czélszerűen arra fogjuk használhatni, hogy egy és ugyanazon ásványvíz concentratiojának időbeli változását megállapítsuk; ezen esetben a vezetőképesség változását lényeges hiba nélkül arányosnak tekinthetjük az összes concentrativéval. Ilyen értelemben valamely ásványvíz vezető­­képességének időnkénti meghatározása határozott érdekel lesz. A mérések megbízhatósága érdekében a gasteini hévforrások vezetőképességének meghatározását 1901. július hó elején Gastein­­ban eszközöltem, oly módon, hogy a vizsgálandó víz közvetlenül az ellenállás-edénybe gyű­jtetett és a vezetőképessége nyomban meghatároztatott. A 0­ 12649 kapacitású, thermométerrel ellátott ellenállás-edény a mérések közben nagy vízfürdőben volt elhelyezve. A vizsgálat tárgyát az Erzsébet-forrás, a Rudolf-forrás, a Ferencz­ József-forrás a Chorinsky-forrás és az emelőgép hajtására használt, egyesített Erzsébet- és Chorinsky-forrás képezték. Ezen források természetes hőmérséke a következőnek találtatott : Erzsébet-forrás 47'0 C.° Ferencz-József-forrás 40'7 G.° Rudolf-forrás 47‘3 „ Chorinsky-forrás 40'3 „

Next