Orvosi Hetilap, 1903. július (47. évfolyam, 27-30. szám)
1903-07-05 / 27. szám
429 ORVOSI HETILAP A vezetőképesség mérésének eredményei a következők: Emelőgép vize (1901. július 9.) Hömérsék Spec. vezetőképesség C.p rec. Ohmokban kifejezve 11-06 3518 110 7 15-12 3908 19-65 4340 25 27 4899 2986 5385 34-24 5856 39-60 6428 4419 6928 48-93 7451 vagy, egyenlő hömérsékektre átszámítva. Ezen adatokból kiderül, hogy a különböző források vizének vezetőképessége különböző ugyan, de a mérték rendje ugyanaz. A néhány napi időközökben merített víz vezetőképessége csak igen szűk határok között ingadozik, így 18°-on a következő értékek találtattak: Ludwig az Erzsébet-forrás vizének vezetőképességét 1899-ben 20°-on 4152X10' rec .Mimnek találta; a mostani mérések ugyanezen hőmérséken 4468X10' rec. Ohmhoz, tehát 7'6°/o-kal nagyobb értékhez vezettek. Végül megemlítem, hogy a fedett sétaút (Wandelbahn) bejáratánál levő kút ivóvizének vezetőképessége 18’62° C-on 219 X10, a gasteine „Ache“ vizének vezetőképessége pedig 18'74°C-on 548 X10 , rec. Ohmnak adódott. A bevezetésben megjegyeztem, hogy már Waltenhofen is meghatározta néhány gasteini forrás, többek között az Erzsébet-, Rudolf- és a Ferencz József-forrás vizének vezetőképességét. Ha 1 A telített konyhasó-oldat vezetőképességének rec. Ohmokban kifejezett, ,18°-ra vonatkozó értéke 0-2161 (Kohlrausch és Holborn) és a Waltenhofen által használt érték 0-00002015 alapján. higanyegységekben adott értékeit rec. Ohmokra átszámítjuk, a következő, 20°-on érvényes adatokhoz jutunk: Waltenhofen Ludwig Than (1885 szept.) (1899 szept.) (1901 július) Erzsébet-forrás 4214X10’ 4152X10' 4468ХЮ7 Rudolf-forrás 4439 — 4836 Ferencz József-forrás 4439 — 4739 A közölt adatok szerint ezen három víz vezetőképessége 16 év alatt 6'2, illetőleg 9'0 és 6-80/o-kal növekedett. Feltűnő, hogy Ludwig meghatározása, mely 14 évvel Waltenhofen-é után végeztetet, csak 1’4°/o-nyi változást (csökkenést) állapított meg, még a következő 2 évnek 7'6°/o-nyi növekedés felel meg. Ezen körülmény, kapcsolatban azzal, hogy úgy Waltenhofen, mint Ludwig mérései szeptemberben, a mostaniak ellenben júliusban eszközöltettek, arra látszanak utalni, hogy a vezetőképesség változásában nem annyira a mérések közötti időtartam, mint inkább az évszak befolyása nyilvánul, és pedig úgy, hogy nyár elején a hőforrások vize töményebb, a nyár végén pedig hígabb. Ez összhangban állana Cotta és Gümbel azon nézetével, mely szerint a gasteini hévforrások a szomszédos magas hegyeket borító jégmezők lesüllyedő olvadékvizének köszönik eredetüket. E viszonyok helyes megítélése szempontjából nem volna érdektelen, a hévvizek vezetőképességének változását egy év különböző szakaszaiban megvizsgálni A vezetőképesség-mérések eredményeinek ellenőrizése czéljából néhány főalkatrész chemiai analysis útján is határoztatott meg. A Erzsébet-forrás vizének 10,000 súlyrészben találtatott. A vezetőképesség változásának az összes concentration'6°-okal való növekedése felelne meg; a sulfatokká alakított szilárd maradék szaporulata közelítőleg ilyen rendű. De ezen concentrativnövekedés, úgy látszik, nem arányosan oszlik meg az egyes alkatrészek között, úgy hogy a Ludwig-féle analysis egyszerű átszámítása nem indokolt. Behatóbb chemiai vizsgálathoz, melyet különben sem terveztem, a magammal vitt vízmennyiség nem volt elegendő. A fagyáspont meghatározására szánt víz 1901. július 12-dikén jól kigőzölt, belül parrafinnal bevont üvegekbe töltetett. Vezetőképessége a szállítás alatt észrevehetően nem változott. A fagyáspont augusztus hó elején Budapesten határoztatott meg; 6, ill. 4 és 3 meghatározás középértékeképen az Erzsébet-forrás vizének fagyáspontja Rudolf-forrás „ „ Chorinsky-forrás „ „ találtatott. ludwig az Erzsébet-forrás vizének fagyáspontját —0'012° C.-nak találta. Az Erzsébet-forrás vizének fagyáspontjából az oldott anya- 0 0167.224 gokosmasis-nyomása-----------------1 0'211 atmosphaerának, az 1 liter vízben oldott móleit- és ionok összege —- - - 0'00903-1'8- nak adódik. Hasonló módon számíthatók ki a Rudolf-forrásra és a Chorinsky-forrásra vonatkozó megfelelő adatok. Az ezen dolgozatban közölt méréseket Buchböck Gusztáv dr. tanársegéd úr vezetésem alatt nagy gonddal végezte. Budapesten, 1903. junius 20-dikán. 1 Wiener kiin. Wochenschrift. XIII. Jg. G20. I. (1900). 2 Gramm-molekulasúly. Erzsébet-forrás Rudolf-forrás 1901. július 5-dikén 4272X10 3 G-dikán — ■ 4622ХЮ 7 8-dikán ", —' — 10-dikén 4285 12-dikán 4263 4604 Ghorinsky-forrás — 0-0167° C.-nak —0-0168° „ —0-0160» „ Erzsébet-forrás (1901. júl. 5.) Rudolf-forrás (1901. júl. 6.) Hőmérsék Spec, vezetőképesség Hőmérsék Spec, vezetőképesség C.° rec. Ohmokban kifejezve C.° rec. Ohmokban kifejezve 17-11 4186X10 7 11-23 3911X10 7 17-57 4231 14-46 4245 19-52 4419 17-60 4580 24-47 4922 19-47 4777 29-49 5458 25-12 5410 34-47 5990 29-76 5941 39-47 6546 34-93 6550 44-54 7116 39-33 7073 46-10 7295 44-26 7669 49-30 8294 Ferencz József-forrás (1901. júl.7.) Chorinsky-forrás (1901. júl. 8.) Hőmérsék Spec, vezetőképesség Hőmérsék Spec, vezetőképesség C.° rec. Ohmokban kifejezve C.° rec. Ohmokban kifejezve 11-24 3839ХЮ-7 11-42 3275 110 7 14-55 4172 14-62 3558 19-75 4712 19-38 3972 24-68 5249 24-86 4479 29-60 5802 29-59 4937 34-36 6344 34-76 5438 39-60 6963 39-75 5940 , 44-37 7526 44-40 6409 49-45 8140 4009 6890 HomérErzsébet- Rudolf-Ferencz József-Chorinsky- Emelőgép sok forrás forrás forrás forrás 150 C. 3982X16 7 4303X10-7 4219X10 7 3591X10-7 3897X10 7 180 c. 4272 4622 4530 3852 4183 200 C. 4468 4836 4739 4029 ■ ■ 4375 250 c. 4979 5397 5285 4493 4872 300 c. 5512' 5969' 5848 4977 5400 350 c. 6049. 6558 6420 5462 5937 400 c. 6600 7154 7010 5965 6472 450 C. 7169 7761 7602 6471 7017 3852 410 7 3887 ' 3811 Ludwig Than Szaporulat Logfémchloridok .... 2067 2'166 4800 Kénsavanhydrid . . . . 1078 L-092 l-3°/o Chlor .............................................. 0-252 0-254 0'8°/o Sulfátokká alakított szilárd maradék 3-312 3-657 la-40/0 1903. 27. sz.