Orvosi Hetilap, 1903. október (47. évfolyam, 40-43. szám)

1903-10-04 / 40. szám

T negyvenhetedik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1903. október 4­. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet, tanár. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok.­ SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Friedrich Vilmos: A hernia epigastricáról belgyógyászati szempontból. 627. lap. Gergő Imre : A malaria-parasiták endogen fejlődési menete, észlelt esetek kapcsán. 629. lap. Ónodi Adolf és Zickelbach Antal: Közlemény a m. kir. tud.-egyetem II. sz. belklinikájáról. (Igazgató : Kétly Károly ny. r. tanár.) A szagláshiány kórtaná­ról. 631. lap. Glasner Jakab : Az osteomalaciáról és különösen belsőleg adagolt szerekkel való gyógykezeléséről. 633. lap. Tárcza. Liebermann: A heveny fertőző kiütéses betegségek prophylaxisa. 634. lap. — A magyar irgalmasrend új kórháza. 635. lap Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Marikovszky György: A dysenteria aetiologiájáról. 635. lap. — Könyvismertetés. Gerlóczy Zsigmond: Fodor József egészségtana. (M.) — Eugen Bühren: Das Geschlechtsleben in England. (R—J.) — Lapszemle. Gyógyszertan. Kerner: Validol.— Gnezda : Salocreol. — Sebészet. Wiesinger: Jodoform glycerin-befecskendezéssel meggyógyított hydrops intermit­tens. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Lilienfeld: Veronal. Mayor: Morphisim származékok. Folyóiratok átnézete. 636—637. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Kitüntetés. — Kinevezések. — Felszólítás. — Magánassistensi állás. — Gara Géza. — Az országos orvos­­szövetség sorsjátéka. — Az orvostanhallgatók segélyző- és önképző-egyesülete. — Egyetemi alkalmazások. — Védekezés a pestis ellen. — Az 1904. évben Párisban tartandó nemzetközi tuberculosis-congressus. — Fürdőink személyfor­galma. — Hőgyes tanár Pasteur-intézete. — Az egyetemi I. számú női klinika. — Megjelent. — Elhunytak. 638. lap. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egylet Nagyváradon. — Szegedi Orvosegyesület ülései* — Magyar orvosok és természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlése. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A hernia epigastricáról belgyógyászati szem­pontból. Közli: Friedrich Vilmos dr., egyete m. tanár, a budapesti kerületi betegsegélyző pénztár főorvosa. Hernia epigastrica elnevezés alatt nem is annyira csak az epigastrialis tájon fellépő sérveket értjük, hanem mindama gyomor-, bél-, omentum-, zsír- vagy egyéb tartalmat s bennéket felmutató kitüremkedéseket, melyek a hasfalon a linea albában jelentkez­nek, akár annak középvonalában, akár attól jobbra vagy balra, vagy legyen azok helye — a­mi aránylag ritkább — a köldök és symphysis közti területen. A hernia epigastricának ilynemű meghatározása tágabb fogalmat rejtvén magában, abba beilleszthetők úgy az úgynevezett hernia ventralis vagy hernia ventralis lateralis, valamint a Hein, Le Maire, Pipelet, Günz (Dittmer) által gastrokelenek nevezett hernia epigastricáknak ama kiváló alakjai is, midőn a sérv tartalmát — a­mi ugyan ritka eset — gyomor, vékonybél, colon transversum, omentum, vagy a ligamentum suspensorium­­hoz tapadt zsír képezi. A hernia epigastrica ilyképeni felfogása feleslegessé teszi a Ferrand által felállított osztályzást, az ú. n. hernia epigastrica spontaneát s a hernia epigastrica traumaticát. A hernia epigastrica tartalma különböző lehet; az ily sérv­ben található gyomor és kennekének tartalmáról tesz említést Thomant 1885-ben megjelent, de előttem nem igen megbízhatónak tetsző dolgozatában, melyben az irodalom alapos ismertetése után 13 ilynemű ú. n. hernia epigastricáról számol be.­ ­ Thoman : Der Magenbruch. Wiener med. Jahrbücher. 1885. Ezen az epigastrialis tájon fellépő képletekről Richtert már 1785-ben ama kórtani s gyógyászati szempontból nagyon is meg­szívlelendő sorokat irta: „Es werden die Brüche ungemein oft nicht entdeckt und die Zufälle, die sie erregen, anderen Ursachen zugeschrieben, und dieser Irrthum kostet den Kranken gemeinig­lich die Gesundheit, ja wohl gar das Leben. Es ist unglaublich, wie mancherlei unerklärliche, hartnäckige, unheilbare Zufälle und Beschwerden aus diesen Ursachen entstehen, die leicht zu erklären und zu heilen wären, sobald man den verborgenen Bruch entdeckt“. Bár Léveille „Nouvelle doctrine chirurgicale“ czí­mű munká­jában már 1812-ben használta a hernia epigastrica kifejezést és bár ezen hosszú időpont óta elég sokan foglalkoztak e kérdéssel, az ezen tájakon előforduló képletekről, melyeknél Vidal tett 1851-ben megjelent könyvében — Lehrbuch der Chirurgie — először megkülönböztetést, mint az igaz­i zsírsérvekről, ma annyi évtized után még mindig igen zavart e sajátos, némelyek által medianis hassérvnek nevezett sérvalaknak sokféle tünetekkel járó kórképe. Ennek oka a Witzel2 könyvében is joggal fel­panaszolt körülmény, hogy ezen sérveket a belgyógyászok s bel­­gyógyászati szakkönyvek eléggé nem méltatják, mert ennek tárgyalását még a legújabban megjelent munkák közül pl. a Magyar Belgyógyászatban,3 az Ebstein-Schwalbe-féle nagy kézikönyvben,1 Nothnagel­s Riegels nagy munkáiban is sajnálattal nélkülözzük, holott előfordulása nem oly ritka, csak a megfigyelés hiánya, az általa okozott kórtüneteknek fel nem ismerése okozhatója 1 Richter: Abhandlung von den Brüchen. 1785. 2 Witzel: Über den medianen Bauchbruch. Sammlung klinischer Vortrüge. 1900. 3 A belgyógyászat kézikönyve. 1899. 4 Nothnagel: Die Erkrankungen des Darms u. des Peritoneums. 1898. 5 Riegel: Die Erkrankungen des Magens. 1897.

Next