Orvosi Hetilap, 1904. február (48. évfolyam, 6-9. szám)

1904-02-07 / 6. szám

77 OßVOSl HETILAP erős kifejlődése, görbülete és üregképződése, 2. a processus un­cinatus erős kiugrása, 3. a bulla ethmoidealis erős kiugrása. Engelmanni készítményeinek felében kutaszolhatta a homloküre­get. Egy férfi betegénél, kinek bal homloküregét kutaszolta és fecskendezte, alkalmazáskor a homlokon érezte a zörejt. Wink­ler a női fejek negyedrészét, férfifejek hatodrészét tudta készít­ményeken kutaszolni. Lichtwitz3 tizenhárom fejen kilenczszer végezte a kutaszolást. Az igazi akadályt a mellső rostasejtekben látja, melyek az infun­dibulum és a homloküreg között vannak elhelyezve. Élőben l'/a, 2, 21/2 mm. átmérőjű canulet alkalmazott, egy esetben 7 cm., két esetben 71/2—8 cm.-nyire hatolt előre. Empyema két esetében végezte a fecskendést carbolvízzel, azután jodoform-glycerinnel és ichthyol-glycerinnel. A fejfájás azonnal múlt, a secretio csökkent. Ajánlja a próbakiöblítést, melyet húsz egyénnél végzett és veszélytelennek tart. Herzfeldt hangoztatja a természetes úton való kutaszolásnak nehézségeit, mely sértés nélkül a legritkábban sikerül. A könnyebb előbbrejutás vagy a zörej nem jelenti még, hogy a kutasz a homloküregben van, le­het a mellső rostasejtben vagy a hulla frontálisban. Scheier­ kísérletei azt mutat­ták, hogy a kutaszolás kivihető, sok eset­ben sikerül és néha könnyen megy. Fel­említi Lennox Broiyne-t, kinek véleménye szerint könnyű a kutaszolás, sőt bizonyos körülmények között a beteg által is ki­vihető. Scheier negyven esete közül csupán ötször ment könnyen a kutaszolás, Rönt­gen­képben a sondát és mozgásait jól lehetett ellenőrizni. Egy esetben a kutasz hét cm­-nyire hatolt előre, és a Röntgen­kép mutatta, hogy a sonda nincsen a homloküregben. Egy másik esetben a sonda 8 cm.-nyire hatolt előre, a Röntgen­kép­ben a sonda egy cm.-nyire volt a h­om­­lokü­reg hátsó fala mögött látható, egy magasan fekvő mellső rostsejtben. Spiesse azokhoz csatlakozik, kiknek ritkábban sikerült a homloküreg kutaszo­­lása. Killiant szerint azokat a homlok­­üregeket, melyek az infundibulummal nem függenek össze, könnyen lehet kutaszolni, a középső kagyló mellső végén oldalt könnyen lehet a homloküregbe jutni, azon homloküregeket is lehet kutaszolni, melyek az infundibulum mellett nyílnak, de azo­kat, melyek az infundibulum tetején nyíl­nak, vagy nehezen, vagy egyáltalában nem lehet kutaszolni. Rámutatott, hogy néha a középső kagyló előtt fekvő mellső rostasejt, vagyis homloksejt, mely a homloküregbe nyílik, egy egyenes szögletben röviden meghaj­tott éles canallel veszély nélkül pungál­­ható. Struycken, annak ellenőrzésére, hogy a kutasz csakugyan a homloküregbe jutott, az aczélsonda végét megdelejezte és azután egy kicsiny compasst helyezett a homlokra, melynek tűje, ha a sonda bent van a homloküregben, azonnal kitér. Struycken a tű kitérésének nagyságából és a compass elhelyezésé­ből a közbeneső rétegek megítélésére is vélt következtethetni. 1 2 3 4 5 * 7 8 Glatzell megkísérlette ezen eljárást, egyes esetekben hasz­nálható ugyan, de biztosan csupán a Röntgen-kép tájékoztat. Egy esetében a Röntgen-kép mutatta, hogy a sonda 2 cm­-nyire görbí­tett mellső vége nem a homloküregbe jutott. A Röntgen-kép tájé­koztat a homlokü­reg tágassága felől sagittalis irányban, valamint a mellső fal vastagsága felől is. Szerinte arra nézve azonban a Röntgen-kép nem adhat felvilágosítást, vájjon a kutasz a homlok­üregben vagy a hulla frontálisban van-e. Azon véleményének ad kifejezést, hogy az esetek egy részében, a­hol a kutaszolás sikerülni látszott, a Röntgen-kép kiderítené, hogy vagy egy in­­fundibulumsejtbe, vagy egy mellső rostasejtbe jutott a sonda. Hajéiti szerint rendes körülmények között, sajnos, gyakran nem sikerül a kutaszolás, az ő eseteinek több mint felében nem sikerült. Az esetek többségében kikerülhetetlen a középső kagyló mellső végének resectioja a kutaszolás eszközlésére, de ez sem biztosítja mindig annak lehetőségét. A sonda végének mediális irányítását ajánlja, mert oldalt csak kivételesen jut a sonda a homloküregbe. A sonda akkor van bent a homloküregben, ha az a középső kagyló legmellsőbb tapadásától 2x/2 cm.-nyire felfelé hatolt, absolut biztosság azonban lehetetlen. Midőn felemlíti, hogy 1. ábra. Sagittalis metszet. A középső kagyló el van távolítva, csupán tapadó vonala látszik, miáltal a középső orrjárat szabadon fekszik, ss homloküreg, cea mellső rostasejt, cep hátsó rosta­sejt, ss­­köböl, és felső orrkagyló, mns felső orrjárat, de bulla ethmoidalis, h hiatus semilunaris, p processus uncinatus, em ostium maxillare accessorium, em az eltávolított középső orrkagyló tapadó vonala, o­ alsó orrkagyló, nini alsó orrjárat, p kemény szájpad, 1 nyelv, u lágyszájpad a nyelvcsappal. cep­cea 1 P 1 Archiv f. Laryngologie, Bd. I. 2 Arch. f. Earyng. Bd. I. 3 Therapeutische Monatshefte. 1893. 4 Deutsche med. Wochenschrift. 1895. 5 Wiener med. Presse. 1898. 8 Heymann’s Handbuch der Laryngol. 1900. 7 Ugyanott. 8 Archiv f. Laryngologie. 1901. - 1 Archív f. Laryngologie. 1901. 2 Die entzündlichen Erkrankungen der Nebenhöhlen etc. 1903. 1904. 6. sz.

Next