Orvosi Hetilap, 1904. augusztus (48. évfolyam, 32-35. szám)

1904-08-07 / 32. szám

1904. 32. sz. ORVOSI HETILAP tűk, úgy motoros, mint psychikai tünetek képezik, utóbbiak pedig par excellence corticalis eredésüek (vasomotoros, visualis, audi­torius stb. aurák). Mint negativ bizonyítékát annak, hogy nem a ponsban székel a görcsök eredő pontja, felhozhatjuk azt, hogy ponszumo­­rok legritkább esetben járnak általános görcsrohamokkal (Luce- Mü­ller). Végül Högyes, Xiaverricht és Prus fontos észlelései is oda utalnak, hogy az agykéreg azon hely, melyben az epilepsia motoros jelenségei lejátszódnak, minthogy annak kirekesztése akár erőművi úton, akár bódító szerek alkalmazására a görcsös rohamokat is megszünteti. Mindezek alapján valószínű, hogy az epilepsia gemuina motoros tüneteinek eredési és lejátszódási helye az agykéreg. Rátérünk azon kísérletekre, melyeknek czélja az volt, álla­toknál műleges úton epilepsiás görcsrohamokat produkálni, hogy ez által az emberi epilepsia pathologiáját megvilágítsák. E kísér­letek fontosabb csoportjai a következők : 1. Oly kísérletek, melyek­ben a központi idegrendszer bizonyos részeinek (gerinc­velő féloldali átmetszése, medulla obs., pes pedunculi bemetszése stb) vagy környi idegeknek (n. ischiadicus átmetszése) sértése eszközöltetett. (Brown-Sequard). 2. Oly kísérletek, melyekben az állat fejének kalapácscsal való ü­tögetése által lettek görcsrohamok előidézve. (Westphal). 3. Vénákba absynth befecskendezés útján általános görcsök létesíttettek (Magnan). Mindezen kísérletek által epileptoid jelenségek létesíthetők, de nem áll be epilepsia. Azon napjainkig fennálló tévedéssel, mely szerint a Brown-Séquard-féle kísérletezések útján állatoknál az úgynevezett műleges epilepsia át is öröklődhetik, Sommer­­ Miksa szabatos újabb vizsgálatai alapján végleg le kell számol­nunk. Ezen átöröklődés egyáltalán nincs bebizonyítva. Ezen úgynevezett állati epilepsiák még mindig mint az emberi epilepsia paradigmája lesznek odaállítva Nothnagel mintá­jára, pedig az emberi epilepsia genuinához semmi közük sincsen ; csakis a külső hasonlóság, a görcsös roham az, a­mi közös; hogy pedig a motoros jelenségek nem képezik kritériumát az epilepsia genuinának, arra fejtegetéseim egész során rámutattam. A pars pro toto elve talán sehol sem vált oly végzetessé, mint az epi­lepsia kortanában ; mindig megfeledkezünk arról, hogy a görcsös roham egy idegrendszeri reactiv jelenség, mely a legkülönbözőbb okra áll be. Miként a Brown-Séguard-féle epilepsia nem egyéb, mint egy környi idegizgalomra a központi idegrendszer részéről beálló reactiv görcsös jelenség, úgy a Westphal epilepsia a traumás izgalomra, a Magnan-féle absynthepilepsia az alkohol intoxicatióra beálló reactiv izgalmi jelenség. Nem fejezhetjük be az epilepsia pathogenesisének fejezetét a­nélkül, hogy nem térnénk ki az úgynevezett toxicaemiás eredetre. A utolsó évek epilepsiakutatói főleg abban az irányban­­dolgoz­nak, hogy a szervezet háztartásában készülő valamelyes terméket igyekeznek mint az epilepsiát kiváltó és fenntartó mozzanatot kikutatni. Általánosságban megjegyezzük, hogy még távol állunk attól, hogy egyik vagy másik szerző által epilepsiát létesítő szervezeti terméket mint általános okot elfogadhatnánk. Nincs kizárva, hogy valamikor rábukkanunk egy oly, ma még negligált szervre vagy szervezeti egyszerű vagy combinált termékre, mely mint az epilepsia tüneteit kiváltó, fenntartó lesz leleplezve, ma azonban még korai ez irányban véleményt mondani. De azt hangsúlyozni kívánjuk, hogy mindezen törekvéseknek nem szabad szem előtt téveszteni azon biológiai tényt, hogy a szervezetek beláthatlanul szövevényesek; azt a veleszületett berendezési factort, mely egy állatspeciest bizonyos betegségekre hajlamossá tesz (Luciani szerint reptiliák, madarak agykérge részéről epileptoid jelenségek nem válthatók ki, míg emlős állatoknál igen, de itt is vannak egyedi különbözőségek), más betegségekkel szemben immunizál, mindig figyelemben kell, hogy részesítsük. Az idevágó úgynevezett belső ártalmak közül e helyütt csak egy kísérleti sorozatra, mint legjobban végezettre kívánunk utalni és ez a Krainsky-féle vizsgálati sorozat. Ő bizonyos tör­vényszerűséggel találta azt, hogy a roham előtt, többnyire 24 48 órával, a húgysavkiválasztás csökken. Kizártnak tartja, hogy egy epilepsiás, kinek kiválasztott napi húgysavmennyisége 0'6—0'8 gm. közt van, rohamot kapjon, viszont a bekövetkezendő roham biztos jele, ha a húgysavkiválasztás 045—0­35 alá szállt. Húgy­­savmeghatározás alapján képes volt megmondani, volt-e, és mikor, rohama a vizsgált egyénnek. Szerinte a húgysav jelentőségét megmagyarázni nem tudjuk, nem fogadja el Haig nézetét, mely szerint húgysavretentio és a vérbe való felszívódás volna az ok. Speculatív chemiai okoskodások után jut Krainsky azon tételre, hogy a húgysavképzésben a carbaminsavas ammóniáknak nagy a szerepe; ezt vette külön vizsgálat alá, és azt találta, hogy kellő adagban nyulaknál soporosus, majd epilepsiás állapotot létesít. További kísérleteinél azt találta, hogy nem a carbaminsav, hanem az ammóniák okozza a görcsös rohamokat. Ammóniak a vérben és szövetekben két alakban fordul elő : 1. mint szénsavas ammóniák, 2. mint carbaminsavas ammóniák. Az első összetételű ammóniák mérgezési tünetei depressióban és somnolentiában, a második összetételei görcsrohamokban és epi­­lepsiában nyilvánulnak. Mindkét ammoniakösszetétel ugyanazon tü­netcsoportozatot hozza létre, mint az uraemia. Rendellenes viszonyok között a szervezetben carbaminsavas ammonium képződhetik és ez direkte az epilepsia jelenségeit hozza létre — egyes vagy sorozatos rohamokat —, miközben húgy­­savvá lesz. Az utóvizsgálatok még sokkal kisebb számúak, semhogy véleményt lehessen alkotni; a carbaminsavas kálium görcsokozó hatását azóta több szerző beigazolta. * * * Áttérünk azon állatkísérletekre, melyek a cerebrospinalis folyadékot tették vizsgálódás tárgyává. Donath beható vegyi és görcsövi vizsgálatokat eszközölt a Quincke-féle lumbalpunctio útján nyert cerebrospinalis folyadék­kal és azt találta, hogy epilepsiásoknál ezen folyadék rendesen cholint tartalmaz. Állatokon végzett kísérletei alapján meggyőző­dött arról, hogy főleg a cholin azon anyag, mely a görcsöket előidézi. Állatkísérleteit, melyekben mint első próbálta ki a cholin hatását, úgy végezte, hogy controllképen előbb physiologikus konyhasóoldatot injiciált intracerebrálisan a frontális lebenybe — a hatás csak tónusos tarkógörcsben nyilvánult — , ha most ugyan­azon a helyen dholint vagy neurint, néha többszörösen egymás­után, injiciált, többnyire általános lánggörcsök állottak be. A vénába injiciált cholin görcsös rohamot nem váltott ki. Nézetem szerint a cholin görcsokozó hatása a jelzett kísér­letekben magyarázatát találja abban, hogy az a kéregbe lett injiciálva és ott akár mechanikai, akár vegyi úton váltotta ki a görcsös rohamokat. A physiologiai konyhasó mint kisebb inger csak tónusos tarkógörcsöt váltott ki, úgy mint egyes kísérletekben, melyekben nem lett előre konyhasó injiciálva, a cholin is csak ezt váltotta ki; ugyanazon helyre injiciált cholin már a nagyobb folyadékmennyiség által is nagyobb mechanikai ingert képviselt, a­mihez valószínűleg hozzájárult a dholin vegyi mérgező hatása, ingerlése is, és így érthető a nagyobb reactio, az általános láng­­görcs. Hitzig, Umerricht, Luciani, Monakoiv stb. agykérgi kísér­letei által tudjuk, hogy a kéreg akár villamos, akár mechanikai sértésre görcsökkel felel. Hogy vegyi mérgek általános görcsöket kiválthatnak, azt is régen tudjuk. [Magnan (absynth), Schroff, Freuberg, Sachsinger (pikrotoxin, strychnin), Schlesinger (theocin), Lalou és Mayer (vénába inficiált konyhasó, chlorkalium, szén­savas nátrium stb.)] Ezek alapján a cholin vagy neurin speci­fikus görcsokozó hatását bebizonyítva nem látom; inkább való­színű, mint azt, ha jól emlékszem, Jendrassik egy élettani discus­­sióban kiemelte, hogy a cholin terméke az epilepsiás rohamnak, azon körülmény, hogy az agy-gerinczagyrendszer betegségeinek egész sorozatánál fellelhető a dholin, mint azt Mott és Halli­burton, valamint Donáth is kimutatták, is azon nézet mellett szól, hogy az idegállomány (lecithin) széteséséből származó bomlási termék. 465

Next