Orvosi Hetilap, 1905. április (49. évfolyam, 14-18. szám)

1905-04-02 / 14. szám

Negyvenkilenczedik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1905. április 2. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá a köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével SZERKESZTI: HŐGYES ENDRE EGYET. TANÁR. — FŐMUNKATÁRS : SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. M. TANÁR. Közreműködők maguk és tanítványaik nevében a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Bársony János, Bollinger Gyula, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Portik Ottó, Réczey Imre, Tangl Ferencz, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. Mellékletei : SZEMÉSZET Schulek Vilmos és Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYERMEKGYÓGYÁSZAT Bókay János szerkesz­tésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ORR-, GÉGE- ÉS FÜLGYÓGYÁSZAT Navratil Imre, Ónodi Adolf, Krepuska Géza és ifj. Klug Nándor szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRT­AN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Torday Árpád : Közlemény a kir. m. tud.­egyetem II.­­ számú belgyógyászati korodájáról. (Igazgató: Kétly Károly dr. ny. r. tanár.) A barbados­alom­-vér­­próba értéke gyomor- és bélvérzés eseteiben 229. lap. Tóvölgyi Elemér : Az éneklés légzési hibáiról. 232. lap. Elfer Aladár: Közlemény a kolozsvári belgyógyászati korodáról. (Igazgató: Purjesz Zsigmond dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár.) Röntgen-fénynyel gyógy­kezelt fehérvérűség esete. 234. lap. Tárcza. Vámossy Zoltán: A Syreton-ü­gy. 236. lap. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Guszman József: A paralysis progressiva syphilises eredete. 238. lap. — Könyvismertetés. F. Jessen : Langenschwindsucht und Nervensystem. 238. lap. — Lapszemle: Gyógyszertan. Fóliák : Sorisin. — Men­del: Fibrolysin. — Belgyógyászat. Buge : Elsődleges gyomortuberculosis. — TARTALOM: — Minden jog fenntartatik. — Libensky: Cheyne-Stokes-légzés. — Sebészet. Marchais: A phlebitis kezelése. — Wölfler: Átmetszett nervus hypoglossus egyesítése. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Honcamp: Impetigo gyógyítása. — Pfeiffer: Influenza okozta álmatlanság. — Bakini: Csecsemők náthája. 238—239. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — A budapesti orvosi kör országos segélyegylete. — A jobbkezűség okai. — A nemzetközi sebésztársaság. — A berlini új Virchow-kórház. — Kisebb külföldi hírek — Új folyóiratok. — A II. szülészeti és nőgyógyászati klinika. — A kolozsvári „Karolina“ országos kórház. — Elhunyt. 239. és 240. lap. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. — Közkórházi Orvostársulat. — A budapesti kir. orvosegyesület sebészeti szakosztálya. — Erdélyi Muzeum-Egylet orvos-természettudományi szakosztálya. — Szemelvények külföldi tudományos társulatok üléseiből. Melléklet. Gynaekologia. 1. sz. Szerkesztik: Tóth István és Temesváry Rezső. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a kir. m. tud.­egyetem II. sz. belgyógyá­szati korodájáról. (Igazgató: Kétly Károly dr. ny. r. tanár.) A barbados-alom­-vérpróba értéke gyomor- és bélvérzés eseteiben. Irta: Torday Árpád dr. klinikai tanársegéd. Gyomor- és bélvérzéseknél, valamint a tápcsatorna vér­zésre gyanús eseteiben a gyomor- és bélbemnékben a vért, illetve annak szétesési termékeit rendszeresen típus­nak. 1901-ben meg­jelent közleménye óta keresik, a­ki elsőnek mutatott reá arra, hogy a vér chemiai kimutatásának milyen fontos diagnostikai értéke van. Addig megelégedtek a gyomorváladéknak és a faeces­­nek makroskopi vizsgálatával. Boas kimutatta, hogy pusztán szemlélettel nem lehet a vért minden esetben megállapítani, így ha a gyomorváladék erősen savi vegyhatású, abban tetemes mennyiségű vér lehet a­nélkül, hogy azt puszta szemmel észre­vehetnék. A faeces sötét színe, eltekintve azon orvosságoktól, a­melyek a faecest sötét színűre festik, nemcsak a vértől, hanem a szervezet festőanyagaitól, valamint a táplálékban felvett növényi anyagoktól eredhet, minélfogva sokszor tévednénk, ha a bélsár sötét barnás-fekete vagy fekete színéből vérzés jelenlétét állapí­tanék meg. A világos színű bélbennek is tartalmazhat másrészt kisebb mennyiségű vért, különösen ha az a gyomor-bélhuzam felső részéből ered, úgy hogy a vér egyrészt megemésztődik, másrészt a bélsárral bensőleg összekeveredik, míg a tápcsatorna legalsóbb részeibe kerül. Ebből látható, hogy bár a makroskopi lelet elégséges az olyan esetekben, a­melyekben a gyomor­­bélh­uzamban nagyobb fokú vérzéssel találkozunk, mégis elégtelen vizsgálati módszer, mert kisebb fokú, de állandó occult vérzések el fogják figyelmünket kerülni, ha csak makroskopb­e vizsgálunk s azonkívül tévesen vért állapíthatnánk meg olyan faecesekben, a­melyekben a sötét színt nem a vérfesteny, hanem más festő­anyag szolgáltatja. A vér kimutatására szolgáló eljárásokat három csoportba osztjuk : 1. spectroskoppal kimutatás, 2. a vérkristályoknak gór­cső alatt kimutatása és 3. olyan chemiai eljárások, a­melyeknél a gyomorbélbennék-kivonathoz adott reagensek után fellépő reactio­­alapján ítélünk. Negyedik eljárásként a Border-Uhlenhut-féle serodiagnostikus eljárás említhető, a­mely a legfinomabb próba,kivitele azonban nagy gyakorlatot kíván. A serum előállítás nehézségekbe ütközik ; nehéz az állatokat úgy beoltani, hogy töltik haemolytikus serumot kapjunk. A serumot azonfelül minden egyes vizsgálatnál meg kell vizsgálni arra is, nem old-e fel állatvért is, máskülönben nagy tévedések szár­mazhatnak. Ezen okok miatt még a törvényszéki orvostanban sem nyert e módszer általános alkalmazást s annál kevésbé számít­hatunk a gyakorlatban való alkalmazására. A spectroskopos eljárás az említett eljárások között a leg­érzékenyebb és legfinomabb, azonban az a hibája van, hogy a spectroskopban az oxyhaemaglobinon kívül más elnyelési csíkok jelenhetnek meg, a­melyek azután a haemoglobin elnyelési csík­jának felismerésére zavarólag hatnak. Tudjuk, hogy a vérből, a szerint hogy milyen anyaggal hozzuk összeköttetésbe, oxyhaemo­­globin, gáznélküli haemoglobin, haematin, methaemoglobin lesz,, azonfelül a faecesben az epefestenyből származó hydrobilim­bik­

Next