Orvosi Hetilap, 1907. augusztus (51. évfolyam, 31-34. szám)
1907-08-04 / 31. szám
51. évfolyam, 31. szám. Budapest, 207. augusztus 4-KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Lieberman Leó : Közlemény a budapesti kir. magy. tud. egyetem közegészségtani intézetéből. A haemagglutinatioról és a haematolysisról. 555. lap. Baumgarten Egmont: Leiomyo-adenoma a nyelv gyökén. 558. lap. Winternitz M. Arnold és Paunz Márk: Közlemény a budapesti „Stefánia“ szegénygyermek-kórházból. Igazgató : Bókay János dr . egyetemi ny. r. tanár. Az oesophagoskopiáról. 559. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. B. Nocht; Vorlesungen für Schiffsärzte der Handelsmarine über Schiffshygiene, Schiffs- und Tropenkrankheiten. — M. Kahane és F. Pietschmann : Die gebräuchlichsten neueren Arzneimittel. — Lapszemle. Gyógyszertan. Hildebrandt: Tannothymal. — Bichel: Escalin. — Belorvostan. A. R. Parsons: A diabetes mellitus gyógyszeres kezelése. — Blumberg : Ui diagnostikai jel appendicitisben. — Babes és Vasiliu: Szer a pellagra gyógyi tására. — Sebészet. Moschcowitz : Adatok az appendicitis kérdéséhez. — Kurzivelly: A medulláris érzéstelenítés. — Finsterer: A női emlő sarkomása. — Orthopaedia. Bayer C. : A nagy trochanter lépcsőszerű osteotomiája. — Kölliker : A vállizület merevségének gyógykezelése. — Húgyszervi betegségek. T. Baer : A pancystoskop. — G. Haedicke : Uropural a húgyutak lobja ellen. — E D. Baeneus : A húgycső prostatarészében beékelt ureterkő. — Venereás bántalmak. Itanitz : A mergal használata a syphilisben. — D. Rosenthal: A syphilisnek arsenkezelése. — Kisebb közlemények az orvos gyakorlatra. Sabouraud: Szer pruritus analis ellen. — Sabouraud : Szer ismétlődő furunculosis ellen. — Thompson : A vörhenyes veselob megelőzése. — Ingianni : Zárt csontgümőkór gyógyítása. — Meissner : Szer stomatitis mercuriális ellen. 561—565. lap. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 565. lap. Vegyes hírek. — Pályázatok — Hirdetések. 565. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 566—570. lap. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. magy. tud.-egyetem közegészségtani intézetéből. A haemagglutinatioról és a haematolysisról. Irta: Liebermann Leó dr. egyet. tanár. A haeroagglutinationál és haematolysisnél jelentkező bensőbb folyamatokat eddigelé kevéssé tanulmányozták. Az egyes megfigyelések és gyanítások egész, alig áttekinthető tömege — úgy látszik— nem tudott közelebbi betekintést nyújtani e folyamatok mechanizmusába, annyival kevésbé, mivel többnyire egyik-másik hypothesis szolgálatában állottak. Tulajdonképent vegyi vizsgálatokkal ritkábban találkozunk, ellenben újabban annál több olyan vizsgálattal, amely arra irányul, hogy az agglutinatio jelenségét physikai úton azon nézetekkel magyarázza meg, amelyeket a colloidok természetére és elektromos töltésére nézve felvettek. Anélkül, hogy félreismernék az ilyen irányban végzett vizsgálatok fontosságát, mégis — úgy hiszem — mondhatjuk, hogy legelsősorban azt kell vizsgálni, vájjon a nevezett folyamatok alapját egyszerű chemiai reactiók képezik-e, annyival is inkább, minthogy a physikai methodusokkal nyert eredmények sokféleképen magyarázhatók s elméleti alapjuk távolról sincs még biztosan lerakva. Szükségesnek tartottam előbb az aránylag egyszerűbb, chemiai vizsgálattal könnyebben felderíthető reactiók tanulmányozását, s L. B. H. Buxton és Philip Shaffer, Buxton és Oscar Teague, különösen pedig az utóbbi és Buxton újabb közleményeit a colloidok elektromos töltéséről. (Zeitschrift für physikai. Chemie, LVII. k., 1. f.). Jellemző a következő passus az utóbb említett dolgozat végéből: „Die Ursachen der Ausfiockungserscheinungen sind noch keineswegs ergründet. Ausser der Neutralisation von Ladungen, welche nur eine untergeonlnete Rolle spielen mag, sind andere mögliche Factoren vorhanden, wie Adsorption und chemische Verbindung, und wir haben noch keine Anhaltspunkte dafür, wie weit derartige Umstände in Frage kommen. csak az így nyert tapasztalatok felhasználásával a belebocsátkozást az agglutináló és haemolytikus savak vizsgálatába. Úgy hiszem, hogy nem tévedtem a követendő út megválasztásában, s hogy ezúttal csakugyan néhány támpontot nyertem, amely az ilyen kérdések megközelítését jobban megengedi. E helyen csak röviden összefoglalom kísérleteim eredményeit s fenntartom azoknak más helyen való bővebb és kimerítőbb tárgyalását. Kísérleteimet rtcm-nel kezdtem, amelyről ki tudtam mutatni, hogy savtermészetű test, vagy hogy mint agglutináló alkotórészt egy savat tartalmaz. Be lehetett bizonyítani, hogy a ricinagglutinatio mechanismusa abban áll, hogy a ricin elbontja a már F. Hoppe-Seyler-től alapos okokból vitatott stroma-haemoglobin-vegyüületet (az arterint, phlebint), miközben a stromával egyesül (e vegyületből sósavval ismét szabaddá tehető) s a haemoglobint szabaddá teszi, amely azonban az összeálló alvadékba zárva, abból csak lassan tud a környező folyadékba kidiffundálni. Ezen agglutinatio kíséretében keletkeznek tehát a haematolysis jelenségei. Kísérleteket végeztem colloidális kovasavval is, melynek vérsejtagglutináló képességére tudvalevőleg Landsteiner és Jagic figyelmeztetett, s ezek az itt támadó chemiai reactiora nézve ugyanazt az eredményt adták: a kovasav egyesül a stromával és consecutive keletkeznek a haematolysis jelenségei. Más, ú. n. neutrális guajaksaponin-nek (oly készítménynyel, melyet B. Rosért laboratóriumában tanítványa Friboes behatóan tanulmányozott) végzett kísérletek — melyeknél Liebermann Pál segédkezett — azt az eredményt adták, hogy a neutrális guajacsaponin a kimosott vérsejtekre erősen haematolytikus hatású, anélkül, hogy a haematolysist észrevehető agglutinatio előzné meg. Ezen reactiót is közelebbről megvizsgálva azt találtuk, hogy a nevezett saponin, épen úgy mint a ricin és kovasav, a vörösvérsejtek stromájával egyesül, hogy tehát a reactio mechanismusa ugyanaz. A guajaksaponin tehát azon haematolysinek képviselője, amelyek előzetes agglutinatio nélkül idéznek elő haematolysist, s a többiektől csak annyiban különböznek, hogy a stroma-haemoglobin-vegyület (arterin, phlebin) elbomlásakor keletkező stromalysin-vegyület (ez esetben stroma-saponin) más physikai saját-