Orvosi Hetilap, 1908. március (52. évfolyam, 9-13. szám)
1908-03-01 / 9. szám
52. évfolyam. 9. szám. Budapest, 1908. márczius 1. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK : LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár. FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Körmöczi Emil : Közlés a szt. István-kórház VII. orvosi osztályáról. (Főorvos: Hodak Károly dr., egyetemi magántanár.) Adatok Budapest maláriaviszonyaihoz és a koratavaszi malária tanához. 137. lap. Verebély Tibor: Közlés a k. m. t.egyetem II. sebészeti sz. klinikumáról. (Igazgató: Réczey Imre, udvari tanácsos, egyet. tanár.) A hyphomycosis pedis kórképe, 140. lap. Királyfi Géza : Közlés az I. számú belorvostani klinikáról. Igazgató: Korányi Frigyes, egyetemi tanár. A klinikai és kórbonczolástani diagnosis. 142. lap. Tárcza. Illyés Géza : Beszámoló a XIII. szünidei orvosi cursusról. 143. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. F. de Quervain: Specielle chirurgische Diagnostik. — D. V Bansemann: Ueber die Gehirne von Th. Mommsen Historiker, R. W. Bunsen Chemiker und Ad. v. Menzel Maler. — J. P. Karplus: Zur ALOM: Kenntniss der Variabilität und Vererbung am Zentralwervensystem des Menschen und einiger Säugetiere. — Lapszemle: Gyógyszertan. Wolters: Veronai okozta bőrkiütés. — Általános icór- és gyógytan. Wassermann: Az újabb immunizáló eljárások. — Belorvostan. Jaksch: Jelentős haladás a radiotherapiában. — W. M. Robson : A zsugorodott fehér vese — Sebészet. V. Czerny: A rák kezelése fulguratioval. — Wildholz : A vesegümőkór. — Tedoroff: Szer a nyelvalap daganatainak eltávolítására. — Bőrkórtan. K. Herxheimer: Ат. eczemának újabb kátrányos készítményekkel való gyógyítása. — Venereás bántalmarc. C. Rosenthal: A syphilisnek arsennel való kezelése. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Ehrmann: A salicylsavnak fehérjevizelést okozó hatása. — A sajodin tabletták használata. — Bornemann : A lágy fekély gyógyítása. 145— 148. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 149. lap Vegyes tirek. — Pályázatok. — Hirdetések. 149. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 150—153. lap. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a szt. István-kórház VII. orvosi osztályáról. (Főorvos: Hochhalt Károly dr., egyetemi magántanár.) Adatok Budapest malariaviszonyaihoz és a koratavaszi malaria tanához. Irta : Körmöczi Emil dr. Amióta az anophelesek szerepét a malaria terjesztésében felismerték, azóta mindjobban kiderült, hogy e betegség tanulmányozása helyesen csak egyes vidékek szerint történhetik. Mások a maláriaviszonyok a forró földövi országokban, mások a mérsékeltebb klíma alatt, sőt mások a viszonyok egyes országok különböző vidékein is Ez különben könnyen érthető, mert a malária jelentkezésmódja és egyik sajátossága elsősorban az anophelesek életmódjától függ, ezt pedig az éghajlat, a talajviszonyok, a lakosság kulturális viszonyai befolyásolják. Amióta pedig az is kiderült, hogy az anophelesek rendkívül alkalmazkodnak az őket környező viszonyokhoz és hogy egyes vidékek anophelesei merőben különböző életmódot folytathatnak és a különböző plasmodiumfajokkal való fertőzéssel szemben is más és más viselkedést mutatnak, azóta az ilyen vizsgálatok értéke még inkább növekedett. Budapest maláriaviszonyait mintegy 12 év óta kísérem figyelemmel, 1903 óta pedig kiterjesztettem vizsgálódásaimat a fővárosunkban előforduló anophelesekre és azok életmódjára is, a legutóbbi időben pedig különösen a koratavaszi malária létrejövetelének módja érdekelt. Ezen vizsgálódások közben nyert tapasztalataimról akarok az alábbiakban beszámolni. Budapest maláriaviszonyairól statistikai adatokat gyűjteni nehéz. Részben hozzáférhetetlenek, részben megbízhatatlanok ezen adatok. Végre is leghelyesebbnek véltem, ha a maláriaviszonyok tanulmányozásakor két forrást veszek csak tekintetbe. A közkórházi évkönyv statiszikai adatait, ami úgy általában véve nyújt tájékoztatást, és a mi osztályunk adatait, melyeket magunk gyűjtöttünk, és amelyeket a finomabb kérdések megoldására is felhasználhatunk. A közkórházi évkönyv adatai a következők : Év 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 A maláriás betegek száma : 159 . 287 . 446 . 234 . 119 . 144 . 136 . 82 . 39 . 32 45 Az osztályunk beteganyagán gyűjtött adatok a következők :