Orvosi Hetilap, 1908. június (52. évfolyam, 23-26. szám)

1908-06-07 / 23. szám

52. évfolyam. 20. szám. Budapest, 1908. junius 7. "orvosi hetilap. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár/ FŐSZERKESZTŐ. ______________ SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső­ szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Batarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés is budapesti kir. m. tud.­egyetem II. sz. sebészeti klinikájáról. (Igazgató: Réczey Imre dr. egyetemi tanár, udvari tanácsos.) Adatok a sebészeti gümőkórnak Spengler-oltás­­sal való gyógyításához.­ Irta : Kuzmik Pál dr. egyetemi tanár, kórházi főorvos. A gü­mőkóros sebbántalmalmak Spengler-Ше specifikus keze­lésével a II. számú sebészeti klinikán az 1907. évben foglalkoz­tunk. A kérdés tanulmányozásával Réczey tanár engem bízott volt meg, miért is szíves engedelme folytán tapasztalatainkról a követ­kezőkben óhajtok beszámolni. Oltásainkat, melyeket Parassin József klinikai műtő segéd­­kezésével végeztem, az 1907. év tavaszán kezdtük s körülbelül egy fél évig folytattuk. Oltásainkhoz az akkor ajánlott Л­ТО, РТО, TBE és PE jelzéssel biró anyagokat (bouillon és emulsio) hasz­náltuk. Az oltások mellett egy idő múlva a Spengler által ajánlott jódkezelést is igénybe vettük. Eseteinket szándékosan nem válogattuk össze, s megfigyelé­seinkkor a legtárgyilagosabbak igyekeztünk maradni, sohasem ragad­tattuk el magunkat némely kedvező siker által. Beszámolómban is igyekezni fogok tárgyilagos maradni, hogy tapasztalatainknak lehetőleg hű tükrét adjam. Megfigyeléseink 21 esetre vonatkoznak, melyekből levonandó azonban öt eset, melyekben részint túlfertőzöttség, részint a betegek túlérzékenysége miatt, két esetben pedig mert a betegek idő előtt távoztak, az oltás végleges hatása nem volt tanulmányozható. A fertőzés minőségére nézve úgy észleltük, hogy a 21 eset közül 8 humán, 11 bovin és 2 vegyes fertőzéssel állunk szemben. A kezelés alá vett betegeket az észlelt eredmények szerint ! Hozzászólás „A magyar sebésztársaság'1' 1908. évi II. nagy­gyűlésének tudományos ülésén, május 29.-én. 4 csoportba osztályoztuk, ú. m. 1. gyógyult, 2. javult, 3. nem javult,­­4. kezelés alatt rosszabbodott. Kijogtsultnak tekintettük azon eseteket, a­melyekben az oltás­sal kapcsolatosan teljes eredményt tudtunk elérni, számításon kívül hagyva, mint azt például az 1-es számú esetben észleltük, hogy 2 hó múlva a beteg izület körü­li tályoggal ismét jelentkezett. A gyógyult­­nak vett többi betegünk közül több tartós egészségről adott hírt, sőt a 12. számút 21­­ 2 hó múlva újra láttuk teljesen működésképes végtaggal és 6 kiló súlygyarapodással. Gyógyult esetünk van 7. Javultnak tekintettük azon eseteinket, a­melyekben az oltás alatt határozottan kedvezőbb gyógyhajlam mutatkozott, de kezelé­sünket a beteg türelmetlenkedése miatt be nem fejezhettük. Ide soroltuk azon betegünket is (13. szám), ki a hosszadalmas kezelés ellenére sem remélvén hasznavehető végtaggal meggyógyulhatni, lábszárának csonkítását követelte. Ezen esetek száma 5. A nem javultak csoportjába vettük a már előbb említett öt esetünket is, melyekben az oltás részint a betegnek súlyos állapota, túlérzékenysége miatt nem volt folytatható, részint a betegek már 3 oltás után távoztak. Ezek szerint az oltásoknak csak 2 esetben nem volt kimutatható hatása. A negyedik csoportban találkozunk végül 2 olyan esettel, melyben az oltás után határozott rosszabbodást észleltünk. Az egyik beteg régi hegeinek feltörése s a kezelés kezdetén fennállott sipo­lyok megnagyobbodása és több váladékot termelése után távozott. További sorsa ismeretlen. A másik betegünknek állapota mind­inkább rosszabbodott, úgy hogy az oltást abbahagytuk. 9 hónap­pal az oltások befejezése után ez a beteg általános gítmőkórban és meningitis basilarisban meghalt. (18. sz.) Az oltásoknak kellemetlen, sőt rossz hatását észleltük ezen­felül még egy harmadik esetünkben, melyben azonban végeredmény­ben a gyógyulás mégis bekövetkezett. A beteg (6. szám) a 4. oltás utáni 4. napon hirtelen lázas lett (40 C°), csipőtájéka erősen meg­duzzadt, a régi hegek szétestek s nagy tályogok fejlődtek. Erélyes beavatkozásunkkal s leggondosabb kezelésünkkel azonban 3 hónapi kezelés után nemcsak megmenthettük betegünket, de a végleges gyógyulást is sikerült elérnünk, teljesen működésképes csípőizülettés. Betegünk 6 kiló súlygyarapodással hagyta el klinikánkat. TARTALOM: E K­­E­D­E­TI KÖZ L­E­MÉNY­E­K. Kuzmik Pál: Közlés a budapesti kir. m. tud.­egyetem II. sz. sebészeti klinikájáról. (Igazgató : Réczey Imre dr. egyetemi tanár, udvari tanácsos.) Adatok a sebészeti gümőkórnak Spengler-oltással való gyógyításához. 385. lap. Wein Manó : A Marmorek-féle gümőkórellenes ferumról. 387. lap. Tárcza. Törvényjavaslat a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. t.-cz. II. része I. fejezetének (közegészségügyi szolgálat a községeknél) módosításáról. 390. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. J. v. Bókay : Die Lehre von der Intubation. — Lapszemle: Általános kór- és gyógy­tan. Karlinski: Macskák terjesztette kis diphtheria-járvány. Faid: A gyomorcsövek fertőtlenítése. Belorvostan. A. P. Ohlmacher : Si­dyos serumreactiók. Rosenfeld : Az uratlikodiathesis gyógyítása. — Arisa: A gyomornedv sósavtartalmának magatartása a vesegyuladásban. Ortner: Az accretio és concretio cordis. — Idegkórtan. E. Meyer: Az epilepsia kezelése. — Sebészet. Csermák: Vizeletvizsgálatok a gerinc­velő érzéstelenítése után. — Gurd és Weller: Typhus bacillus által okozott abscessus. — J. B. Summers: Gyenge és öreg egyének prostatahypertrophiája. — S. Robinson : Adatok az experimentális tüdősebészethez. — Szülészet és nőorvostan. Veit: A gyermekágyi láz diagnosisa és therapiája. — Piltz: Elébi m­egöblítés útján okozott lysolmérgezés. — Közegészségtan. Fettick Ottó: A tejkereskedés ellenőrzése. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Sussmann: Escalin-suppositoriumok használata végbél-berepedés és aranyeres vérzés eseteiben.­­ Zeissl: Szer acne rosacea gyógyítására. Же Inerney : Szer­alopecia areata ellen. 393—396. lap. Magyar orvosi irodalom. Klinikai (­t­zetek. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 397. lap. Vegyes hírek. - Pályázatok. — Hirdetések. 397. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 398—401. lap.

Next