Orvosi Hetilap, 1908. június (52. évfolyam, 23-26. szám)
1908-06-07 / 23. szám
52. évfolyam. 20. szám. Budapest, 1908. junius 7. "orvosi hetilap. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár/ FŐSZERKESZTŐ. ______________ SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Batarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés is budapesti kir. m. tud.egyetem II. sz. sebészeti klinikájáról. (Igazgató: Réczey Imre dr. egyetemi tanár, udvari tanácsos.) Adatok a sebészeti gümőkórnak Spengler-oltással való gyógyításához. Irta : Kuzmik Pál dr. egyetemi tanár, kórházi főorvos. A gümőkóros sebbántalmalmak Spengler-Ше specifikus kezelésével a II. számú sebészeti klinikán az 1907. évben foglalkoztunk. A kérdés tanulmányozásával Réczey tanár engem bízott volt meg, miért is szíves engedelme folytán tapasztalatainkról a következőkben óhajtok beszámolni. Oltásainkat, melyeket Parassin József klinikai műtő segédkezésével végeztem, az 1907. év tavaszán kezdtük s körülbelül egy fél évig folytattuk. Oltásainkhoz az akkor ajánlott ЛТО, РТО, TBE és PE jelzéssel biró anyagokat (bouillon és emulsio) használtuk. Az oltások mellett egy idő múlva a Spengler által ajánlott jódkezelést is igénybe vettük. Eseteinket szándékosan nem válogattuk össze, s megfigyeléseinkkor a legtárgyilagosabbak igyekeztünk maradni, sohasem ragadtattuk el magunkat némely kedvező siker által. Beszámolómban is igyekezni fogok tárgyilagos maradni, hogy tapasztalatainknak lehetőleg hű tükrét adjam. Megfigyeléseink 21 esetre vonatkoznak, melyekből levonandó azonban öt eset, melyekben részint túlfertőzöttség, részint a betegek túlérzékenysége miatt, két esetben pedig mert a betegek idő előtt távoztak, az oltás végleges hatása nem volt tanulmányozható. A fertőzés minőségére nézve úgy észleltük, hogy a 21 eset közül 8 humán, 11 bovin és 2 vegyes fertőzéssel állunk szemben. A kezelés alá vett betegeket az észlelt eredmények szerint ! Hozzászólás „A magyar sebésztársaság'1' 1908. évi II. nagygyűlésének tudományos ülésén, május 29.-én. 4 csoportba osztályoztuk, ú. m. 1. gyógyult, 2. javult, 3. nem javult,4. kezelés alatt rosszabbodott. Kijogtsultnak tekintettük azon eseteket, amelyekben az oltással kapcsolatosan teljes eredményt tudtunk elérni, számításon kívül hagyva, mint azt például az 1-es számú esetben észleltük, hogy 2 hó múlva a beteg izület körüli tályoggal ismét jelentkezett. A gyógyultnak vett többi betegünk közül több tartós egészségről adott hírt, sőt a 12. számút 21 2 hó múlva újra láttuk teljesen működésképes végtaggal és 6 kiló súlygyarapodással. Gyógyult esetünk van 7. Javultnak tekintettük azon eseteinket, amelyekben az oltás alatt határozottan kedvezőbb gyógyhajlam mutatkozott, de kezelésünket a beteg türelmetlenkedése miatt be nem fejezhettük. Ide soroltuk azon betegünket is (13. szám), ki a hosszadalmas kezelés ellenére sem remélvén hasznavehető végtaggal meggyógyulhatni, lábszárának csonkítását követelte. Ezen esetek száma 5. A nem javultak csoportjába vettük a már előbb említett öt esetünket is, melyekben az oltás részint a betegnek súlyos állapota, túlérzékenysége miatt nem volt folytatható, részint a betegek már 3 oltás után távoztak. Ezek szerint az oltásoknak csak 2 esetben nem volt kimutatható hatása. A negyedik csoportban találkozunk végül 2 olyan esettel, melyben az oltás után határozott rosszabbodást észleltünk. Az egyik beteg régi hegeinek feltörése s a kezelés kezdetén fennállott sipolyok megnagyobbodása és több váladékot termelése után távozott. További sorsa ismeretlen. A másik betegünknek állapota mindinkább rosszabbodott, úgy hogy az oltást abbahagytuk. 9 hónappal az oltások befejezése után ez a beteg általános gítmőkórban és meningitis basilarisban meghalt. (18. sz.) Az oltásoknak kellemetlen, sőt rossz hatását észleltük ezenfelül még egy harmadik esetünkben, melyben azonban végeredményben a gyógyulás mégis bekövetkezett. A beteg (6. szám) a 4. oltás utáni 4. napon hirtelen lázas lett (40 C°), csipőtájéka erősen megduzzadt, a régi hegek szétestek s nagy tályogok fejlődtek. Erélyes beavatkozásunkkal s leggondosabb kezelésünkkel azonban 3 hónapi kezelés után nemcsak megmenthettük betegünket, de a végleges gyógyulást is sikerült elérnünk, teljesen működésképes csípőizülettés. Betegünk 6 kiló súlygyarapodással hagyta el klinikánkat. TARTALOM: E KEDETI KÖZ LEMÉNYEK. Kuzmik Pál: Közlés a budapesti kir. m. tud.egyetem II. sz. sebészeti klinikájáról. (Igazgató : Réczey Imre dr. egyetemi tanár, udvari tanácsos.) Adatok a sebészeti gümőkórnak Spengler-oltással való gyógyításához. 385. lap. Wein Manó : A Marmorek-féle gümőkórellenes ferumról. 387. lap. Tárcza. Törvényjavaslat a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. t.-cz. II. része I. fejezetének (közegészségügyi szolgálat a községeknél) módosításáról. 390. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. J. v. Bókay : Die Lehre von der Intubation. — Lapszemle: Általános kór- és gyógytan. Karlinski: Macskák terjesztette kis diphtheria-járvány. Faid: A gyomorcsövek fertőtlenítése. Belorvostan. A. P. Ohlmacher : Sidyos serumreactiók. Rosenfeld : Az uratlikodiathesis gyógyítása. — Arisa: A gyomornedv sósavtartalmának magatartása a vesegyuladásban. Ortner: Az accretio és concretio cordis. — Idegkórtan. E. Meyer: Az epilepsia kezelése. — Sebészet. Csermák: Vizeletvizsgálatok a gerincvelő érzéstelenítése után. — Gurd és Weller: Typhus bacillus által okozott abscessus. — J. B. Summers: Gyenge és öreg egyének prostatahypertrophiája. — S. Robinson : Adatok az experimentális tüdősebészethez. — Szülészet és nőorvostan. Veit: A gyermekágyi láz diagnosisa és therapiája. — Piltz: Elébi megöblítés útján okozott lysolmérgezés. — Közegészségtan. Fettick Ottó: A tejkereskedés ellenőrzése. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Sussmann: Escalin-suppositoriumok használata végbél-berepedés és aranyeres vérzés eseteiben. Zeissl: Szer acne rosacea gyógyítására. Же Inerney : Szeralopecia areata ellen. 393—396. lap. Magyar orvosi irodalom. Klinikai (tzetek. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 397. lap. Vegyes hírek. - Pályázatok. — Hirdetések. 397. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 398—401. lap.