Orvosi Hetilap, 1908. október (52. évfolyam, 40-43. szám)
1908-10-04 / 40. szám
52. évfolyam. 40. szám Budapest, 1908. október 4. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. ORVOSI HETILAP. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A mechanikai erőbehatások jelentősége a deformitások pathogenesisében. Közli : KopitsJenő dr., egyetemi magántanár. Az emberi szervezet, életfunctióinak teljesítése közben, állandóan bizonyos mechanikai erők behatása alatt áll. Évezredeken át a létfenntartással járó ez erőbehatások befolyásának köszönheti a szervezet jelenlegi kialakulását, melyet örökségképen kaptunk elődeinktől. Ama természeti erők, melyek a phylogenesis hosszú sorozatán kifejlődésre tudták hozni az emberi test berendezésének mostani alakját, ma sem hiányoznak és amint az átalakulás feltételei megvannak, az örökléssel nyert normális berendezés változást szenved. Talán az orvostudomány egy ágában sem nyílik oly bő alkalom ez átalakító erő hatásának az észlelésére, mint épen az orthopaediában. A deformitások nagy részének direct okozói a mechanikai erőbehatások, a szervezet anyagának kóros elváltozásai csak a lehetőséget adják meg a deformitás létrejöttére. Az emberi testre ható erők természetének és behatásmódjának a megismerése, valamint az azok által okozott deformitások létrejöveteli módjának a megértése végett bátorkodom mindenekelőtt pár szóval ismertetni azon feladatokat, melyek teljesítése normális körülmények közt a szervezetre vár s vázolni az emberi test ama berendezését, mely képessé teszi a reá váró munka teljesíthetésére. A szervezetnek úgyszólván állandó munkája a test saját súlyának a hordozása. E munkát az ember öntudatlanul végzi, tudatára csak a szervezet erősebb igénybevétele után jut, amidőn e teher a fáradtság érzésében nyilvánul. Ha képzeletben a test bármely pontján egy-egy vízszintes síkot fektetünk át, úgy minden ilyen síkra akkora teher nehezedik állandóan, amekkora a felette levő testrész súlya. Természetesen tehát e súly annál nagyobb, minél közelebb van e képzeleti sík a talajhoz s annál kisebb, minél közelebb van a fejhez. A testsúly hordozása csak fekvő helyzetben szűnik meg, ülő helyzetben csak az alsó végtagok vannak alóla felmentve, míg a törzs továbbra is megterhelés alatt áll. Álló helyzetben a test súlya, a mélyebben fekvő testszelvények horizontális síkjában arányosan elosztódva, függélyesen lefelé hat. A testrészek e lefelé ható nyomásán kívül azonban más módon is meg van terhelve a csontváz. A gerinczoszlopra felakasztott zsigerek súlyának a hordozásakor ugyanis a csontváz nem e szervek súlyának az alátámasztására szolgál, hanem e súly a gerinczre, mint a test függélyes tengelyére excentrumosan hatva, azt előrefelé dönteni igyekszik. A test eme, úgyszólván belső terhein kívül, a csontváz gyakran kénytelen munka közben meg a testre nehezedő kisebb-nagyobb külső terheket is hordani, melyek nagyságukkal néha a szervezet munkabíró képességét is próbára teszik. A külső megterhelés behatása is lehet a test tengelyére centrumos vagy excentrumos a teher elhelyezése szerint. A súlyhordozáson kívül a csontváz egyes részei még másnemű mechanikai erőbehatásoknak is ki vannak téve. Testi munka végzése közben ugyanis az egyes csontok mint emelőkarok szerepelnek, melyek forgási tengelyéhez közel vannak elhelyezve a megfeszülő izmok tapadásai, míg attól távol a csont másik végén van a megterhelés. E munka közben a csontnak az oldalról beható húzó- és csavaróerővel szemben szilárdságával kell ellentállnia és rugalmasságával megakadályozni a megterhelt csont alakváltozását vagy eltörését. Az izommunka végzése közben nagy jelentősége van még azon nyomásnak is, melyet a csontok azáltal szenvednek, hogy a megfeszülő izmok által az érintkező csontvégek erősen egymásra szoríttatnak. Zshokke az izomfunctioe behatásának nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a test nyugalmi helyzetben megterhelésének. Az izomzat működésének e hatása érvényesül minden ízületen, de legnagyobb mértékben a gerinczen, ahol a hosszú hátizmok több csigolyát hidalnak át. Az izomműködés következtében a csontvázrészekre ható eme nyomás is, az izomműködés természete szerint, lehet symmetriás vagy asymmetriás. Az ilynemű megterhelések és izomműködések különböző váltó 1 Magántanári próbaelőadás. LOM: TART EREDETI KÖZIEMÉNYEK. Kopits Jenő: A mechanikai erőbehatások jelentősége a deformitások pathogenesisében. 723. lap. Zsakó István : Graphologiai diagnosis. 727. lap. Kollarits Jenő : Közlés a budapesti egyetemi idegklinikáról. (Igazgató : Jendrassik Ernő dr., ny. r. tanár.) Újabb adatok az öröklött idegbajok ismeretéhez. 729. 1. Major Emil: A budapesti magy. kir. tudomány-egyetem stomatologiai klinikájának (igazgató-tanár Árkövy József dr.) évi jelentése. 730. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Brugsch und Schittenhelm : Lehrbuch klinischer Untersuchungsmethoden. —Lapszemle. Belorvostan. Gilbert, Carnot és Jomier: Az epekőbetegség gyógyítása. — Idegkórtan. Isserlin : A várakozási neurosis. — Sebészet. Leiwen: Röntgenezett állatok viselkedése baktériumos infectióval szemben. — Murphy: A perforativ peritonitis kezelése. — Schanz: Keskeny műtéthegek elérése jodtincturával. — C. Ritter: A hányás meggátlása aetherhódítás után. — E. Renner: Égett sebek kezelése. — Szülészet és nőorvostan. Hammerschlag: A placenta praevia kezelése. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Garlipp: A vörheny gyógyítása. — Schacht: Atoxyl. — Bonnier: Bél- és orrbajok összefüggése. 731—733. lap. Magyar orvosi irodalom. Magyar orvosi archivum. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 734. lap. Vegyes hirek. — Pályázatok. — Hirdetések. 734. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 735 - 738. lap. Melléklet. F. Hoffmann-La Roche & Cie czég „Digalen“ prospectusa.