Orvosi Hetilap, 1908. november (52. évfolyam, 44-48. szám)
1908-11-01 / 44. szám
52. évfolyam, II. szám, Budapest, 1908. november 1. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a kolozsvári ш. kir. tudomány-egyetem bőr- és bujakórtani klinikájából. (Igazgató): Marschalkó Tamás dr., egyetemi ny. r. tanár.) A bőr argyrosisáról. Irta : Kanitz Henrik dr., klinikai tanársegéd. Noha az ezüstnitrátot már a XVII. század első felében kezdték alkalmazni az idegrendszer különböző betegségeinek gyógyításában - Angelus Sala 1647-ben az epilepsia ellen dicséri kiváló hatását —, mégis az első argyrosis-eseteket csak a XVIII. század legvégén észlelték, amidőn angol orvosok kezdeményezésére szélesebb körökben indult meg a légenysavas ezüstnek belső adagolása. Az első esetet, melyet Schwechauer észlelt, Fourcroy közölte 1791-ben. Attól fogva gyorsan szaporodtak az észleletek, úgy, hogy Hecker 1815-ben megjelent gyógyszertanában már jól ismert kórkép gyanánt említi az ezüstnitrát okozta elszíneződést. Butini (1815), Albers, Roget (1816) és Badeley (1818) hasonló eseteket közölnek és összegyűjtik az addig ismert észleléseket. Későbben még számosan gazdagítják további esetek leírásával az ezüstkor casuistikáját, melyek közül különösen Frommann-nak (1859) és Riemer-nek (1875) bonczolástanilag és szövettanilag pontosan feldolgozott esetei értékesek. Már igen korán Nasse (1837) és Krammer (1845) házinyulakon mesterségesen iparkodtak előidézni argyrosist, hogy ilyen módon tanulmányozhassák az elváltozás pathogenesisét. Későbben Bogoslovsky (1864), Huet (1873), Kóbert (1873), Jacobi (1878), Loew (1884), Krysinsky (1887), Samosloff (1893) és Mark Gershhun (1894) végeztek állatkísérleteket az ezüst felszívódási, terjedési és lerakódási viszonyainak szövettani és mikrochemiai úton való vizsgálása czéljából. Az utóbbi időben, amióta a légenysavas ezüst belső használata kiment a divatból, az általános argyrosis kórképe is csak ritkán jut észlelés alá. Az utolsó 2 évtized orvosi irodalmában alig néhány esetet találunk feljegyezve. A kórképnek ezen folyton ritkuló előfordulása indít egy a klinikánkon észlelt argyrosis-eset közlésére, melyben az általános festékezettség a lapisnak kizárólagos külső használata folytán támadt. Az argyrosis keletkezésének ezen ritka és érdekes módja, és az a körülmény, hogy a bőr-argymia szövettana tekintetében is újabb adatokat nyújhatunk, indokolja az eset részletesebb ismertetését. Az eset a következő : Sz. .., 40 éves, napszámos Bükkösről. Felvétetett 1907 február 18.-án. Az alacsony értelmiségű beteg a következő kórelőzményi adatokat adja elő : Körülbelül 6 év előtt lest szerzett, penisén fekély, testén, szájában kiütések jelentkeztek. Ezeket orvosa syphilisnek kórjelezte és kenőkúrát rendelt. Azonban a beteg, akinek a falujabeli fiatal emberek a katonakórházban szerzett tapasztalataik alapján a lapist ajánlották a syphilis legjobb orvossága gyanánt, mellőzte az orvosi tanácsot és lapispálizikát vásárolva, vele erélyesen edzette fekélyét, kiütéseit. A fekély erre nemsokára begyógyult, a kiütések is elmúltak. A beteg azonban nem elégedett meg ezzel az eredménynyel, hanem a syphilis kiújulásától tartva, folyton újabb és újabb lapisrudacskákat vásárolt és velük állandóan kezelte magát. Legerélyesebben a foghúsát, a nyelvét, a pofák és a torok nyálkahártyáját edzette, noha e helyeken a lefolyt 6 év alatt nem mutatkoztak többé kiütések. Nem mulasztott el 6 év alatt egyetlenegy napot sem, néha naponként 3—4-szer is végezte az edzést, sokszor még éjjel, lámpafénynél is. Sőt a kórházba jövetelekor az útra is magával vitte lapispálezskáját és kézi tükrét, „hogy el ne hanyagolja haját“. A lefolyt 6 év alatt arczán, valamint a törzs és a végtagok bőrén olykor-olykor apró, vörös kiütések támadtak. Ezeket a kiütéseket is lápiszolta rövid fennállásuk alatt. Az arczán azonban gyakran olyankor is használta a lapist, mikor nem voltak kiütések rajta, még pedig úgy, hogy a különben ép bőrt a lapispálczikával erélyesen, szinte kíméletlenül dörzsölte. Körülbelül 2 év óta azt veszi észre, hogy a rerdőre szürke színt ölt és a testén barna foltok keletkeznek. A beteg panaszát azonban nem ezen rendellenes festődések teszik, melyeket ő maga is az ezüstnitrát huzamos használatának tulajdonít, hanem egy-egy kis fekély TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kanitz Henrik : Közlés a kolozsvári m. kir. tudomány-egyetem bőr- és bujakórtani klinikájából. (Igazgató : Marschalkó Tamás dr., egyetemi ny. r. tanár.) A bőr argyrosisáról. 797. lap. Werner Sándor: Közlés a székesfővárosi szt. István-kórház bőr- és bujakóros osztályáról. (Főorvos: Róna S. dr., egyet. rk. tanár.) Összehasonlító cutancitások. 799. lap. Herzog Ferencz: Közlés a budapesti kir. m. tud.-egyetem idegklinikájából. (Igazgató : Jendrassik Ernő dr., egyet. ny. r. tanár.) A központi idegrendszer megbetegedéséről polyneuritis degenerativában. 801. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Prof. Carl Flügge: Die Verbreitungsweise und Bekämpfung der Tuberculose. Lapszemle. Belorvostan. Calmette: A gümőkór korai felismerésének módjai. — Idegkórtan. Eulenburg: A neur- LOMasthenia gyógyítása. — Sebészet. Kehr : Epekőműtétek eredményei. — Szülészet és nőorvostan. Feitler: A köldök ellátása a bécsi egyetem I. nőbeteg-klinikáján. A. V. Meyer: A köldökleszorítás eredményei. — Gyermekorvostan. S. Flexner és W. Jobling : Antimeningitis serummal kezelt 400 meningitis cerebrospinalis epidemica-eset. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Zuelzer: Az ergotina styptica Egger hatása a vérkeringésre. — Todd White: Helybeli vérzéscsillapító szer. Kalischer : Sabromin. 808—807. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 807. lap. Vegyes hirek. — Pályázatok. — Hirdetések. 807—808. lap. Tudományos társulatok és egyesületek.809 —812. lap. Melléklet. Az „Orvosi Titoktartás“ czímű prospectus. — F. Hoffmann-La Roche & Cie ezég „Secacornin“ prospectusa. — Dr. Schleich tanár készítményeiről szóló prospectus.