Orvosi Hetilap, 1908. november (52. évfolyam, 44-48. szám)

1908-11-01 / 44. szám

52. évfolyam, II. szám, Budapest, 1908. november 1. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRT­AN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a kolozsvári ш. kir. tudomány-egyetem bőr- és bujakórtani klinikájából. (Igazgató): Marschalkó Tamás dr., egyetemi ny. r. tanár.) A bőr argyrosisáról. Irta : Kanitz Henrik dr., klinikai tanársegéd. Noha az ezü­stnitrátot már a XVII. század első felében kezdték alkalmazni az idegrendszer különböző betegségeinek gyógyításában - Angelus Sala 1647-ben az epilepsia ellen dicséri kiváló hatá­sát —, mégis az első argyrosis-eseteket csak a XVIII. század leg­végén észlelték, a­midőn angol orvosok kezdeményezésére szélesebb körökben indult meg a légenysavas ezüstnek belső adagolása. Az első esetet, melyet Schwechauer észlelt, Fourcroy közölte 1791-ben. Attól fogva gyorsan szaporodtak az észleletek, úgy, hogy Hecker 1815-ben megjelent gyógyszertanában már jól ismert kórkép gyanánt említi az ezüstnitrát okozta elszíneződést. Butini (1815), Albers, Roget (1816) és Badeley (1818) hasonló eseteket közölnek és összegyűjtik az addig ismert észleléseket. Későbben még számo­san gazdagítják további esetek leírásával az ezüstkor casuistikáját, melyek közül különösen Frommann-nak (1859) és Riemer-nek (1875) bonczolástanilag és szövettanilag pontosan feldolgozott esetei értékesek. Már igen korán Nasse (1837) és Krammer (1845) házi­­nyulakon mesterségesen iparkodtak előidézni argyrosist, hogy ilyen módon tanulmányozhassák az elváltozás pathogenesisét. Későbben Bogoslo­vsky (1864), Huet (1873), Kóbert (1873), Jacobi (1878), Loew (1884), Krysinsky (1887), Samosloff (1893) és Mark Ger­­shhun (1894) végeztek állatkísérleteket az ezüst felszívódási, terje­dési és lerakódási viszonyainak szövettani és mikrochemiai úton való vizsgálása czéljából. Az utóbbi időben, a­mióta a légenysavas ezüst belső haszná­lata kiment a divatból, az általános argyrosis kórképe is csak ritkán jut észlelés alá. Az utolsó 2 évtized orvosi irodalmában alig néhány esetet találunk feljegyezve. A kórképnek ezen folyton ritkuló elő­fordulása indít egy a klinikánkon észlelt argyrosis-eset közlésére, melyben az általános festékezettség a lapisnak kizárólagos külső használata folytán támadt. Az argyrosis keletkezésének ezen ritka és érdekes módja, és az a körülmény, hogy a bőr-argymia szövet­tana tekintetében is újabb adatokat nyújhatunk, indokolja az eset részletesebb ismertetését. Az eset a következő : Sz. .­., 40 éves, napszámos Bükkösről. Felvétetett 1907 február 18.-án. Az alacsony értelmiségű beteg a következő kór­­előzményi adatokat adja elő : Körülbelül 6 év előtt l­est szerzett, penisén fekély, testén, szájában kiütések jelentkeztek. Ezeket orvosa syphilisnek kórjelezte és kenőkúrát rendelt. Azonban a beteg, a­kinek a falujabeli fiatal emberek a katonakórházban szerzett tapasz­talataik alapján a lapist ajánlották a syphilis legjobb orvossága gyanánt, mellőzte az orvosi tanácsot és lapispálizikát vásárolva, vele erélyesen edzette fekélyét, kiütéseit. A fekély erre nemsokára begyógyult, a kiütések is elmúltak. A beteg azonban nem elégedett meg ezzel az eredménynyel, hanem a syphilis kiújulásától tartva, folyton újabb és újabb lapisrudacskákat vásárolt és velük állan­dóan kezelte magát. Legerélyesebben a foghúsát, a nyelvét, a pofák és a torok nyálkahártyáját edzette, noha e helyeken a lefolyt 6 év alatt nem mutatkoztak többé kiütések. Nem mulasztott el 6 év alatt egyetlenegy napot sem, néha naponként 3—4-szer is végezte az edzést, sokszor még éjjel, lámpafénynél is. Sőt a kórházba jövetelekor az útra is magával vitte lapispálezskáját és kézi tükrét, „hogy el ne hanyagolja haját“. A lefolyt 6 év alatt arczán, vala­mint a törzs és a végtagok bőrén olykor-olykor apró, vörös kiüté­sek támadtak. Ezeket a kiütéseket is lápiszolta rövid fennállásuk alatt. Az arczán azonban gyakran olyankor is használta a lapist, mikor nem voltak kiütések rajta, még pedig úgy, hogy a különben ép bőrt a lapispálczikával erélyesen, szinte kíméletlenül dörzsölte. Körülbelül 2 év óta azt veszi észre, hogy a rerdőre szürke színt ölt és a testén barna foltok keletkeznek. A beteg panaszát azonban nem ezen rendellenes festődések teszik, melyeket ő maga is az ezüst­nitrát huzamos használatának tulajdonít, hanem egy-egy kis fekély TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kanitz Henrik : Közlés a kolozsvári m. kir. tudomány-egyetem bőr- és bujakór­­tani klinikájából. (Igazgató : Marschalkó Tamás dr., egyetemi ny. r. tanár.) A bőr argyrosisáról. 797. lap. Werner Sándor: Közlés a székesfővárosi szt. István-kórház bőr- és bujakóros osztályáról. (Főorvos: Róna S. dr., egyet. rk. tanár.) Összehasonlító cutan­­citások. 799. lap. Herzog Ferencz: Közlés a budapesti kir. m. tud.-egyetem idegklinikájából. (Igaz­gató : Jendrassik Ernő dr., egyet. ny. r. tanár.) A központi idegrendszer meg­betegedéséről polyneuritis d­egene­rati­váb­an. 801. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Prof. Carl Flügge: Die Verbreitungsweise und Bekämpfung der Tuberculose. Lapszemle. Belorvostan. Calmette: A gümőkór korai felismerésének módjai. — Idegkórtan. Eulenburg: A neur- LOM­­asthenia gyógyítása. — Sebészet. Kehr : Epekőműtétek eredményei. — Szülészet és nőorvostan. Feitler: A köldök­ ellátása a bécsi egyetem I. nőbeteg-klinikáján. A. V. Meyer: A köldökleszorítás eredményei. — Gyermekorvostan. S. Flexner és W. Jobling : Antimeningitis­ serummal kezelt 400 meningitis cerebrospinalis epidemica-eset. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Zuelzer: Az ergotina styptica Egger hatása a vérkeringésre. — Todd White: Helybeli vérzéscsillapító szer. Kalischer : Sabromin. 808—807. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 807. lap. Vegyes h­irek. — Pályázatok. — Hirdetések. 807—808. lap. Tudományos társulatok és egyesületek.­­809 —812. lap. Melléklet. Az „Orvosi Titoktartás“ czímű prospectus. — F. Hoffm­ann-La Roche & Cie ezég „Secacornin“ prospectusa. — Dr. Schleich tanár készítményeiről szóló prospectus.

Next