Orvosi Hetilap, 1908. december (52. évfolyam, 49-52. szám)

1908-12-06 / 49. szám

52. évfolyam. 40. szám. Budapest, 1908. deczember 6. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszki Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei : SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. TART E R E D E T I К Ö Z L E JI É N Y E K. Veress Ferencz: Közlés a kolozsvári egyetem bőr- és bujakórtani klinikájáról. (Igazgató : Marschalkó Tamás dr.) Új módszer lehetőleg természethű moulageok (színes viaszlenyomatok) előállítására. 889. lap. Sellei József: Közlés a Charité-poliklinika II. húgyszervi és nemi betegség-osztályából. A jodlecithinről. 893. lap. Tornai József: Közlés a budapesti m. kir. tudomány-egyetem II. sz. belorvostani klinikájából. (Igazgató : Kétly Károly dr., udvari tanácsos, egyet. ny. r. tanár.) A szívbetegségek fizikai orvoslásmódjai. 894. lap. Ónodi: Az olasz orr- és gégeorvosok 12. congressusa Turmbau. 896. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Fedor Krause: Chirurgie des Gehirns und Rückenmarks. Lapszemle. Belorvostan. A. Schmidt: A bélműködés újabb keletű vizsgálómódszerei. — Sebészet. Quénu: A typhusos cholecystitis sebészi ALC M . kezelése. — Haberer és Clairmont: A functionális vesediagnostika. — A. Littenfrey: Az ovariumoknak gyomorcarcinomával kapcsolatos rákos megbetegedése. — Szülészet és nőorvostan. K. Hartmann: Ovariotomia a szülés után. — C. Polano : Császármetszés és lumbalanalgesia. Venereás bántalmak. A. Hintz: Az arsojodin gyógyító értéke. — Fülorvostan. G. W. Mackenzie: A siketnémák hallószervének vizsgálata tekintettel a működésképességre. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Friedmann: Bulatin. - Gaucher : Szer hileasma és szeplő ellen. — Eljárás lépfene-pustula gyógyítására 897 -901. lap. Magyar orvosi irodalom. — Klinikai füzetek. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 901. lap. Vegyes hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. 901. Tudományos társulatok és egyesületek. 902—906. lap. Melléklet. Elme- és idegkórtan. Szerkeszti : Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil. 3—4. szám. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a kolozsvári egyetem bőr- és bujakórtani klinikájáról. (Igazgató: Marschalkó Tamás dr.) Új módszer lehetőleg természetim moutageok (színes viaszlenyomatok) előállítására. Irta : Veress Ferencz dr. klinikai másodorvos. Egy színes mírmelléklettel. A természetrajzi és orvosi tudományban a szemléltetés korát éljük. Mindenféle orvosi congressusok legfőbb célja a kölcsönös érintkezésen és eszmecserén kivnl az, hogy egymásnak érdekesebb eseteket természetben vagy lehetőleg hű utánzatban mutassanak meg. Az egyetemeken mindinkább kifejezésre jut a szemléltető oktatás betegbemutatások alakjában, a régebben általános elméleti előadások rovására. Minden tanárnak természetes törekvése, hogy az oktatásra szolgáló tárgyakat szaporítsa és keze ügyébe helyezze. A múló elváltozások helyett, a nem mindig előállítható beteg helyett fényképekkel, festményekkel, de főként különböző anyagból öntött utánzatokkal, úgynevezett moutage-okal segíthetünk magunkon. Való az, hogy a dermatológiában a legrészletesebb leírásnál többet ér a jól sikerült színes viaszlenyomat. A festmények, még ha oly tökéletes művészi termékek is, mint amilyeneket a müncheni bőrklinikán láttam, mégsem érik el sohasem a természeti hűséget és a szemléltetés szempontjából csekélyebb értékűek, mint a színezett vagy akár az egyszerű fénykép. Aránylag tökéletesnek csak a moutagetechnikát lehet neveznünk. Ezt a művészetet igazában csak az tudja méltányolni, aki a körorvostan Mekkájában, Parisban, a St. Louis-kórház múzeumában gyönyörködött az öreg Baretta mesteri alkotásaiban, melyeket még leginkább a boroszlói Kroner művei közelítenek meg. Előadta az Erdélyi Múzeum-Egylet orvos-természettudományi szakosztályának 1908 május 16.-án tartott ülésén. Ma már néhány külföldi klinikán rendszeresen készítenek montageokat különböző eljárások szerint több-kevesebb természethűséggel. A fentieken kivül óriási gyűjteménye van a bécsi Allgemeines Krankenhaus bőrklinikájának, a berlini Charité-nek és a Lassar-féle magánklinikának. Mind a három helyen láttam remek kivitelű példányokat, egyes kiválóan sikerült alkotásokat, de nagyjában véve sokkal alacsonyabb művészi színvonalon állanak, mint a párisi és boroszlói két mester montageai. ALassar-féléken például többnyire messziről észre lehet venni a rákent olajfestéket,mi pedig természetességüket nagyon csökkenti. A moulageok gyártása általában egyes technikusok keresetforrása, s ennélfogva jól megőrzött titka. Természetes tehát, hogy magunkfajta ember, még ha ezt a mesterséget nem is iparszerűleg, hanem csak mint műkedvelő óhajtaná folytatni, útmutatást vagy segítséget egyik technikustól sem nyerhet. Eszembe jut, mikor boroszlói tartózkodásom alkalmával Kroner-t kíváncsiságból laboratóriumába akartam követni, ő oda érve illedelmesen meghajtotta magát, köszönt és becsukta előttem ajtaját. Baretta pedig annyira titkolja módszerét, hogy daczára agg korának, még mindig egyedül dolgozik, titkát mással nem közölte, úgy hogy aggodalommal tölti el Páris dermatológusait az a gondolat, hátha vele együtt sírba száll a titok. Érthető ezek után, miért oly csekély számúak a képzett mouleurök. Photinos szerint, aki a Lassar-féle moulageok előállításának módját 4 hetes cursusban elsajátította és közölte, Németországban 4, Francziországban 8—4, Angolországban és Ausztriában még ennél is kevesebb moulagetechnikus van. Az is bizonyos, hogy nem elég a kézi ügyesség és egy módszer ismerete ahhoz, hogy valakiből jó mouleur váljék, hanem feltétlenül szükséges, hogy az illetőnek meglehetős intelligenciája és némi dermatológiai ismeretei is legyenek; ezek hiányában könnyen megeshetik, hogy egyes jellemző színárnyalatok figyelmen kívül hagyása folytán egészen más kórképet fog létrehozni, mint amelyet utánozni akart. Magam sohasem gondoltam arra, hogy valamikor ilyesmivel is foglalkozzam, mígnem 1907 elején nagyrabecsült főnököm, Marschalkó tanár fel nem szólított, hogy próbálkozzam meg vele. Ekkor kapta ugyanis a klinika Jacobi freiburgi tanár felszólítását.