Orvosi Hetilap, 1909. február (53. évfolyam, 6-9. szám)

1909-02-07 / 6. szám

53. évfolyam. (1. szám. Budapest, 1909. február 7. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. ____________ SZERKESZTŐ. Mellékletei : SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth­ István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Sch­wvartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A Marmorek-féle gümőkórellenes fórummal tett tapasztalataim. Irta: Wein Manó dr., egyetemi magántanár, a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár ambulatóriuma II. sebészeti rendelésének vezető sebésze. Az első alkalommal, hogy a Marmorek-féle gümőkórellenes serumról értekeztem (Orvosi Hetilap, 1908. LII. évfolyam, 21. sz.), ennek a serumnak a hatását törekedtem megmagyarázni és azokra a jelenségekre hívtam fel a figyelmet, a­melyek a serum hatásának törvényszerű, mert szükségképen való következményei. Most az eredményekkel óhajtok foglalkozni, és a Marmorek­­serum hatását csak annyiban tárgyalom, a­mennyire ezt az elmon­­dandók megérthetésére szükségesnek tartom. Akkoriban megállapítottam, hogy a Marmorek­serum, úgy mint minden passiv serum, a­mely tehát csak kész antitoxinokat tartalmaz, a kórokozó, a fertőzés termelte toxinokat megköti, neutra­­lizálja. Megköti első­sorban a keringésben lévő toxinokat és így méregteleníti a szervezetet. Csak ha a szervezet a gümőkóros toxi­­noktól méregtelenítve van, illetőleg ha a szervezetben ilyen mér­gek keringésben nincsenek, juthat el a serum a fertőzési góc­hoz. Itt sem más a hatása: itt is megköti a fertőzés termelte toxinokat és így hatását helybelileg, a megbetegedés helyén is kifejti, így az eddig a fertőzés termelte toxinok hatása alatt állott szervezet védekezési berendezései a specifikus, a sajátlagos méreg hatása alól felszabadulnak. Míg eddigelé csak befolyásoltságuknak megfelelően tudtak védekezni és így rendszerint csak a betegségre jellemző lokosodásokat eredményeztek, most már fokozottan hatás­­képesek lesznek, a helybeli méregtelenítés fokának megfelelően nem beteges, a betegségre jellemző, hanem erőteljes, a fertőzés ellen való védekezésre alkalmas, általános jellemű lábokat létesíthetnek és ezzel gyógyulásra segíthetik a szervezetet. Ha tisztán csak gümőkórosan fertőzött szervezettel állunk szemben, a betegség helybeli megnyilatkozásai, a lábformák, a­melyeket észlelhetünk, a fertőzésre jellemzők, olyanok mint a­milyeneket a szervezetnek a fertőzés termelte mérgek által befolyá­solt védekezési berendezései produkálni tudnak: idült lábformák, idült szövethalál, idült elhatárolódása az elhalt szövetnek, erőtlen, beteg, a megbetegedésre jellemző sarjak. Nem csodálható, hogy ily viszonyok között a szervezet a megbetegedés felett csak kivéte­les esetekben, az általános és helybeli viszonyok szerencsés meg­változásakor tud úrrá lenni. Ha azonban a fertőzés termelte toxinoktól a szervezetet méregteleníteni sikerül, majd helybelileg is méregtelenítjük a szöve­teket, a szervezet a toxinok méreghatása alól felszabadulva, a fel­­szabadulás fokához mérten mindinkább tud védekezni és ennek a változásnak megfelelően a lob jelleme is megváltozhatik. A lob hevenyebb alakot ölthet, a vasomotorius rendszer felszabadulásával nemcsak a fertőzésnek, de a megbetegedésnek összes ingereire a szervezet nem betegesen, hanem természetes védekezési képességé­nek megfelelőleg reagálhat. Ezt a reactiót, a sajátlagos mérgek okozta specifikus reactió­­val ellentétben, automatás reactiónak neveztem el. Automatásnak azért, mert ez a reactió nem egy új méreghatásnak, nem egy új ingernek a következménye, mint a­milyen minden specifikus reactio, hanem a méregtelenítés folytán felszabadult védekezési berendezésnek a megnyilatkozása, első­sorban nem a szervezetbe juttatott antitoxi­­nok mennyiségétől függ, hanem attól, hogy mennyire szabadulnak fel a vérkeringést szabályozó szervek. Ezt a felszabadulást a reactio automatásan követi. Az automatás reactio lényegét tevő bővérűség következ­tében a fertőző csírák rosszabb, a szövetek pedig jobb megélhetési viszonyok közé juthatnak. A vérkeringés a gyógyulás követel­ményeinek megfelelően megváltozik s a szövetek a méregtelenítés fokával lépést tartva, a fertőzés okozta kár pótlására képesek lesz­nek és így iparkodni is fognak, hogy a károkat pótolva, a fertőzés okozta sebzésből kigyógyuljanak. Az itt elmondottaknak csak természetszerű folyománya, hogy a szervezet védekezési berendezésének felszabadultával a lábformák, a szervezet védekezésének eme megnyilatkozásai, sajátlagos jelle­ TARTALOM: ERE­D ETI K­Ö Z LE M­É N­Y­E­K. Wein Manó : A Marmorek-féle gümőkórellenes ferummal tett tapasztalataim. 113. 1. Kovács József: Közlés a Portik Ottó egyet, tanár, udvari tanácsos vezetése alatt álló II. számú kórbonczolástani intézetből. A tüdő- és hörgőmirigygümőkór pathogenesisének némely vitás kérdéséről. 115. lap. Pólya Jenő: A modern rákgyógyítás módjai és eredményei. 118. lap. Jendrassik Ernő : Bevezető előadás. 120. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Osváth Albert: Egészségi tanácsadó. —■ Pikter J. Gyula: Orvosi emlékeimből. — Lapszemle. Belorvostan. Teesi Kurashige: A tüdőgümőkórnak külsőleg látható új jele. — Alberto Baldi: Adatok a has­reflex ismeretéhez.­­ Idegkórtan. Cassirer : Az érmozgató és trophiás neurosisok gyógyítása és kórjóslata. — E. Levi : A lábclonus kórjelző jelentősége. — Sebészet. Sick: A kombinált skopolamin-morphium-chloroform-aether-bódítás. —­ Ziesch­mann: A pajzsmirigykiirtás következményei. — W. B. Brinsmade : Mesenterialis chyluscysta.­­ Gassow és Keenan: Appendix carcinoma. — Ransohoff: A chole­­dochus műtétek alatt létrejövő shock oka. — Szülészet és nőorvostan. Veit: A szülés alatti narcosisok értéke. — Gyermekorvostan. Birk : A phosphoros csuka­májolajnak egészséges és angolkóros csecsemők anyagcseréjére gyakorolt befolyása. — Flamini: Az opioninindex a csecsemőkorban.­­ Burkertan. Tiéche : Adatok a fejbőr mikroorganismusainak ismeretéhez. —­ Orr-, torok-és gégebajok. Krieg: A gégecső elsődleges daganatai. — J. L. Goodale: Az amerikai laryngologusok Montrealban tartott 1908. évi közgyűlése. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Weber: A ü­ldőgümőkór gyógyítása. — Spiegler: Eljárás kátrányfürdő készíté­sére. 121—125. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. —­ Budapesti orvosi újság. 125. lap. Vegyes hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. 125. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 126—128. lap. Melléklet. A Farbwerke, vorm. Meister Lucius & Brünning, Höchst a. M. czég „Gyógyszerkészítmények-­ prospectusa.

Next