Orvosi Hetilap, 1909. szeptember (53. évfolyam, 36-39. szám)

1909-09-05 / 36. szám

1909. 36. sz ORVOSI HETILAP Május 9. A pyramidon ellenére a láz változatlanul fennáll, bár nem magas, reggel 37­5, este 38­5 körül van. A máj, a lép kifejezetten nagyobbodik. A vizelet sötétebb sárgás-vörös, Gmelin­­reactio negativ. Május 12. Kifejezett icterus, a vizeletben positiv Gmelin­­reactio, a szék világos-sárgás. A máj egész a köldökig ér, nyomásra érzékeny. Vörösvérsejek száma . . 4.000,000 Fehérvérsejek : 28,800 Polynucleáris....................... 78-1% Lymphocyta....................... 5'5°/o Eosinophil............................ 6-8°/o Nagy mononucleáris: 2-8% Myelocyta............................. 6-8% 1 mm3-ben 20,000 normoblast és 1600 megaloblast. Kifeje­zett anisocytosis megalocytákkal, csekély polychromatophilia. Atoxylt adagolunk subeutan injectio alakjában, naponta. 5, majd 10 centigrammot Május 16. Bokavizenyő. A sárgaság mind erősebb és ki­fejezettebb. Vörösvérsejtek száma . . 2.960,000 Fehérvérsejtek . . . . 18,400 Haemoglobin....................... 7­5 gm. A vérsavó fénytörése . 1­3451 Polynucleáris....................... 78­ 8% Lymphocyta....................... 6-2% Myelocyta............................ 12-8% Nagy mononucleáris 1­0% Eosinophil............................. 1-2% A polychromatophilia igen erős, sok normoblast és megaloblast. Május 17. Rázóhideg, utána a hőmérsék 39-7 C°. A Wasser­mann-reactio positiv. Május 20. Vörösvérsejtek száma . . 2.160,000 Fehérvérsejtek : 12,000 Polynucleáris....................... 74-2% Lymphocyta....................... 8-2% Myelocyta............................ 13-1% Nagy mononucleáris 0-9% Basophil............................ 0-7% Eosinophil............................ 2-9% A mirigyek növekednek, e mellett újabb mirigyek jelentkez­nek mindkét oldalt a nyakon, a lágyékhajlatban. A hasfalon, a karok belfelületén számos lencsényi vérzés. Május 23. A láz változatlan, a beteg gyengesége rohamosan fokozódik, a sárgaság igen erős, a szék teljesen epefestékmentes. Vörösvérsejtek száma . . . 1.440,000 Fehérvérsejtek . ... 14,000 Haemoglobin............................ 3-9 gm. Alvadási idő Bürker szerint . 2 perez Refractio.................................. 03448 Polynucleáris............................. 75'6% Lymphocyta............................. 7'1% Myelocyta. . . . . . . ll-5°/p Eosinophil.................................. 4­9% Nagy mononucleáris . . . 0,9% Május 24. A sensorium zavart. Május 26. Mély soporban exitus. A bonczjegyzőkönyvből (Krompecher Ödön dr., egyetemi magántanár) a következőket vélem kiemelendőnek: A lép erősen megnagyobbodott, méretei 21X15X8 cm. Felülete egyenletes, sima, burka feszes, vékony és csak a felső póluson mutat mérsé­kelt megvastagodást. Úgy a felülete, mint a metszéslapja igen tarka, a­mennyiben gyermektenyérnyi élénk rózsaszínű és sötétvörös, valamint kisebb, mintegy forintnyi, kifejezetten sárga felületek vál­takoznak. A metszéslapon az élénk rózsaszínű valamint fehér területek hol élesebben, hol meg kevéssé elhatárolt fehér, illetve rózsa­színű infarktusoknak bizonyultak. A pulpa könnyen kikaparható. A máj hatalmasan megnagyobbodott, metszéslapja zöldesbarna, rajzolata eléggé kifejezett, állománya középtömött. 625 A periportális mirigycsomók mogyorónyiak, diónyiak, élesen elhatároltak, göbös felületűek, állományuk rendkívül lágy, velőszerű. Egyik mogyorónyi mirigy a ductus cysticust, egy másik, valamivel nagyobb, a ductus choledochust nyomja össze. A csontvelő legnagyobbrészt zsíros, kocsonyásan áttetsző, czitromsárga szinű­, helyenként kevéssé élesen elhatárolt, vörös, málnafagylaltra emlékeztető, ugyancsak kocsonyásán áttetsző góczok vannak jelen. Diagnosis: Leukaemia myeloidea. Tumor lienis subacutus cum infarctibus. Hypertrophia leucaemica glandularum periportalium. Metaplasia leukaemica medullae ossium. Infiltratio leukaemica hepatis. A betegben ezek szerint egy acut lázas betegség volt jelen, mely nem egészen három hónap alatt halálra vezetett. A lép­és máj megnagyobbodásán kívü­l egyéb eltérést a fizikális vizsgálat kimutatni nem tudott. A differential-diagnosis csak a bántalom kezdetén okozott nagyobb nehézséget, a­mikor a vörösvérsejtek száma normális volt és a leukocytosis sem ért el nagyobb fokot. Mindenekelőtt szóba jöhetett volna a májtályog septikus lépmeg­­nagyobbodással, továbbá — tekintve a bevallott lueses fertőzést, valamint a positív Wassermann-reactiót — a lázas visceralis lues, valamint egy általános fertőzéses állapot következményes máj- és lépnagyobbodással. Májtályog ellen szólt azon körülmény, hogy a lépmegnagyobbodás egész biztosan előbb keletkezett, mint a máj megnagyobbodása, mely körülmény talán a lueses megbetegedés ellen is szólt. Az általános septikus állapot ellen szólt a negatív bakteriológiai vérvizsgálat. A vér histológiai vizsgálata pedig ezzel szemben közvetlenül a vérképző szervek megbetegedésére utalt. Mindenekelőtt feltűnő volt mindjárt az első vizsgálatkor a myelo­­cyták jelenléte, melyeknek száma 5%-ot tett ki. Előfordul ugyan myelocyták keletkezése lobos és fertőző leukocytosisban is, felnőt­tekben azonban rendszerint csak igen magas számú fehérvérsejtek esetén, nem pedig, mint ez esetben, 15 ezer fehérvérsejt mellett. A myelocytákon kívül mindjárt kezdetben nagyszámú normoblast is volt jelen, a­mi ugyancsak a csontvelő megbetegedésére utalt, még inkább persze a betegség további folyamán kimutatható megalo­­cyta és megaloblast. A fehérvérsejtek legnagyobb száma 28 ezer volt 6­ 80­0 myelocytával, a myelocyták legmagasabb arány­száma azonban 12'8°/o volt 18,400, illetve 13-1% 12,000 fehér­vérsejt mellett. A myelocyták mellett számba vehető volt az eosi­nophil sejteknek is egy ízben (V. 12) kimutatható nagy száma, 28,800 fehérvérsejt mellett 6-8%. Mindezen észleletek acut leuk­­aemiás folyamat jelenlétének felvételére jogosítottak, melyet meg­erősített a vörösvérsejtek rohamos csökkenése, leginkább pedig a jobb hónaljárokban és a nyak jobb felén levő mirigyek, melyek­nek növekedése a megfigyelés idején biztosan meg volt állapítható. Éppen ezen körülmény periportális mirigymegnagyobbodás felvételére és a sárgaságnak ily módon való létrejövésére nyújtott támponto­kat. Mindezeknek tekintetbe vételével a klinikai diagnosis acut myeloid leukaemia volt, a­mit a sectio teljességében megerősített. Az acut myeloid leukaemia kórképét csak az utolsó években nyílt alkalom észlelni és leírni. Még 1901-ben Pinkus irodalmi tanulmányai alapján tagadta az acut myeloid leukaemia létezését, azóta azonban több olyan esetet írtak le, melyben az acut myeloid leukaemia diagnosisa kétségtelen. Nageli könyvében 11 esetet ír le. A megbetegedés-időtartam ezen esetekben négy héttől egész három hónapig terjed. Úgyszólván valamennyi esetben vérzések mutatkoznak, e mellett igen gyakori a fekélyesedő szájlok, sőt a bélben is keletkezhetnek fekélyek (Hirschfeld II. esete). Az esetek egy részében mirigymegnagyobbodás nincsen, és vannak olyan esetek is, a­melyekben a lépduzzanat hiányzik. A­mi a vér­­vizsgálatot illeti, a fehérvérsejtek száma rendszerint nem olyan nagy, mint a chronikus leukaemiában (százezeren alul marad), bár a Billings-Capps esetben 540,000 volt a fehérvérsejtek száma. Jellegző, éppen úgy mint az acut lymphatikus leukaemiában, a sejtek atypusos volta. Az egyre szaporodó myelocyták mellett sok a myeloblast, valamint a myeloblast és a myelocyta között levő átmeneti alak, melyet Nägeli legjellemzőbbnek és legbizonyítóbbnak tart. Meyer-Heineke esetében 40°/6 ilyen sejt volt jelen. Eosino­phil és hízósejtek rendszerint hiányoznak. Ha ezen irodalmi adatok után saját esetünket tekintjük végig, akkor mindenekelőtt feltűnik az atypusosságnak, a myeloblastoknak teljes hiánya. A fehérvérsejtek legnagyobb száma idején sem lehetett

Next