Orvosi Hetilap, 1909. december (53. évfolyam, 49-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

53. évfolyam. 49. szám. Budapest, 1909. deczember 5. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőg­yes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEG­­KÓRTAN Babarczi Sch­wartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Haberern Jonathan Pál és Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Észrevételek a gyomor sósavhiányának oktanáh­oz. Irta: Stiller Bertalan tanár. Ismeretesek Kelling azon számos és értékes vizsgálatai, melyeket a gyomor élet- és kórtanának területén tett. Egy újabb dolgozatában, statistikai úton kísérli meg a sósavhiány okait nyomozni. Megtalálta a sósavhiányt fertőző betegségekben, különösen gümőkórban, rák, köszvény, epekő és taenia eseteiben , túlnyomólag azonban idegesekben. De bevallja, nem tudja, hogy itt tulajdon­képpen mi történik. Mert betegeiben egy tünetet sem bírt felfedezni, a­mely csupán sósavhiánykor van jelen és erre jellegzetes. Azt találja, hogy eme elválasztási zavar ugyanabban az életkorban leg­gyakoribb, mint a hyperaciditás. S azért valószínűnek tartja, hogy mindkettő ugyanazon okból származik. Véleménye szerint talán anyagcsere-, különösen fáradtsági termények szerepelnek az elő­idézésükben. Én azt hiszem, hogy a kérdést sokkal jobban meg lehet közelíteni. Mert én egész pontosan bírom megmondani, hogy a sósavhiányt és az achyliát milyenféle idegeseken lehet megtalálni. Sikerült ugyanis a neurastheniát két élesen elváló csoportra osz­tanom, melyek jellegzetes boncz-, élet- és kórtani különbségek által felismerhetők. A neurastheniások egyik osztálya sajátságos testalkattal bír, vékony csontgerendázattal, lesü­lyedt paralysises mellkassal, szabad 10. bordával. Ezen külső habitus csak mutatója a belső hiányos constitutional a mely az összes szövetek petyhüdtségével, satnya vérkészítéssel és táplálkozással, arom­ás locsogó gyomorral, a has­szervek lesü­lyedésével, a szív- és vérerek hypoplasiájával, jelleg­zetes dyspepsiás zavarokkal és csekély okokra aránytalanul nagy táplálkozási hanyatlással jár. Szóval az e fajta idegbetegek mind­ ­ Archiv für Verdauungskrankheiten. 15. kötet, 5. füzet. astheniások; neurastheniájuk csak egyik résztünete az astheniás alkati betegségnek. A második osztály magában foglalja a neurasthenia összes többi alakját: az agyi, gerinczagyi, cardiális, sexuális és algiás alakokat. Azon betegek ezek, a­kik minden rendbeli fájdalmak és nosophobiák által kínoztatnak: nehézlégzésben, szívdobogásban, arythmiában vagy sexuális rendellenességekben szenvednek s a mellett viruló külsejűek, gyakran erős testalkatúak és minden panaszuk, szenvedésük ellenére igen jól lakomáznak. Morális nyomoruk gyakran éles ellentétben áll hatalmas testi megjelenésük­kel. Ezt az alakot irritatívnak nevezem, ellentétben az astheniással, a­melynél az ideges zavarok és panaszok nyugodtabb, enyhébb színezetet mutatnak. Az első pillanatra szembeszökő különbsége a két osztálynak, a­melyekben különben vegyes alakokat is észlelünk, az astheniás szervezetnek sajátszerűségében rejlik. Ennek egyik lényeges vonása a has-sympathicus részvétele az alkati astheniában. Ebből ered ama számos functionális eltérés az emésztés terén, nézetem szerint nemcsak a gyomorban, hanem valamennyi emésztési mirigy­ben, sőt az assimilatio szerveiben is; ebből támad további lefolyásban a jellemző soványság és vérszegénység, ebből továbbá a belső splanchnikus ingerek előtérbe nyomulása és döntő befolyása a közérzetre. Itt találjuk nyitját azon jellegzetes emésztési zavaroknak, melyeknek összege alkotja az ideges dyspepsiát, a­melyet a gyomor­nak atom­ája és sülyedése korántsem magyaráz meg. Ezen vegetatív sympathiás vagy dyspepsiás neurastheniában találjuk kulcsát azon feltűnő súlyveszteségeknek, melyek súlyos ideges dyspepsia képében csekély okokra támadnak még erős alkatú és jól táplált egyéneken is, kiken csupán a bordajel mutat arra, hogy az astheniások kere­tébe tartoznak. A hassympathicusnak működés-zavara forrása egyszersmind azon elválasztási eltéréseknek, melyeket az astheniás idegbetegekben találunk, de soha a másik osztályba tartozókban. Ezen eltérések éppen úgy, mint a gyomor motorius zavarai, sajátságos képet ad­nak. Míg ugyanis a szerves gyomorbajok mindegyike hozzátartozó, többé-kevésbé állandó elválasztás-zavart mutat: a sekély hyperacidi­­tást vagy hypersecretiót, az idült gyomorhurut hypaciditást, a T­E - T . EREDETI K ÖZ L E M­É N­Y E K. Stiller Bertalan : Észrevételek a gyomor sósavhiányának oktanáh­oz. 860. lap. Horváth Mihály: Közlés a budapesti egyetem I. sz. női klinikájáról. (Igazgató : Bársony János tanár.) Vérvizsgálatok a szülészetben és nőorvostanban. 861. lap. Királyfi Géza: Közlés a brüsszeli Pasteur-intézetből (igazgató : prof. Bordet) és a brüsszeli egyetem anatómiai intézetéből (igazgató : prof. Brachet). Adatok a pneumococcus pathologiájához. 885 lap. Halász Aladár: Közlés a budapesti kir. tudomány-egyetem I. sz. kórbonczolástani intézetének vegyi laboratóriumából (igazgató : Genersich Antal dr., udvari taná­csos, ny. r. tanár) és a szent István-kórház idegosztályáról (főorvos: Donáth Gyula dr. egyetemi tanár). A különböző czukorfajok felszívódása és biológiai viselkedése a vastagbélben. 887. lap. Markusovszky-féle jubiláris előadások. 890. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Buddy Dezső: Az egyke Baranya vármegyé-a L . M - ben. — Lapszemle. Belorvostan. Albu: A növényi diaetával való soványítás. — Ebstein: Albuminuria és cylindrum­a idült székrekedés esetén. — Idegkórtan. Brissaud: A balesetből származó idegzavarok fajainak kórjelzése. — Sebészet. Karewski: A tü­dőtuberculosis sebészi orvoslásának újabb módszerei. — Gyer­mekorvostan. Rösling: A garat mögötti tályog műtéti kezelése. — Bőrkórtan. Sand : Közvetlen átvitel útján történik-e a leprás fertőzés. — G. Sticker : A lepra aetiologiája. — Fizikai és diaetikai gyógyításmódok. Pick: A gyermek­kori eczema gyógyítása. — Fülorvostan. Muck: Kétoldali középfültuberculosis. Mayr : Otitis media purulenta és malaria együttes előfordulása.­­ Mayr : Az ostium pharyngeum tubási endoskopiája. Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Guinsbourg: Furunculosis és ideges eredetű pruritus gyógyítása — Tumminia : Szer nephritis ellen. — Liebl: Epilepsia gyógyítása veronallal. — Herringhaus: Oxygenbelégzés bronchectasia eseteiben. 890—894. lap. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 895. lap Vegyes hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. 895. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 896 —900. lap.

Next