Orvosi Hetilap, 1910. február (54. évfolyam, 6-9. szám)

1910-02-06 / 6. szám

EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a budapesti kir. magyar tudományegyetem általános kór- és gyógytani intézetéből (igazgató: Tangl Ferencz dr., egyetemi tanár) és a székesfővárosi szt. Margit-kórház sebészeti osztályáról. A vékonybél retrograd incarceratió­járól. Irta : Pólya­­Jenő dr. egyetemi magántanár, kórházi rendelőorvos. A bél retrograd incarceratiója alig néhány éve vonta magára a sebészek figyelmét; ezóta mind több és­ több új eset vált isme­retessé és az aránylag rövid idő alatt közölt esetek eléggé tekin­télyes száma, valamint ama körülmény, hogy az e kérdést tárgyaló szerzőknek nagyobb része mindjárt több esetről tud beszámolni, arra enged következtetni, hogy ezen a pathogenesis szempontjából oly érdekes és nagy klinikai fontossággal is bíró jelenség gyak­rabban fordul elő, mint azt gondolnék. A retrograd incarceratió fogalma Maydl-tól származik. Ő ezen elnevezéssel a sérvkapuból a hasűrbe menő képlet incarcera­tióját jelezte, vagyis azon állapotot, midőn valamely incarcerált sérvbe előesett képletnek nem a sérvben levő, hanem a hasüregbe visszanyúló része szenvedi el a legsúlyosabb táplálkozási zavart. Szerinte ez a retrograd incarceratió csak oly képleteken jöhet létre, a­melyeknek erei a szerv hosszirányában futnak, ilyenek a proc. vermiformis, a Meckel-gordély, a tuba, a cseplesz. Ezeknek a sérvtömlőben fekvő részletéhez menő erek csak egyszer vannak leszorítva, míg a sérvtömlőből a hasürbe visszanyúló részletéhez menő erek természetszerűen kétszer, másodszor a sérvgyűrűből a hasürbe való belépés helyén, és így csak természetes, hogy ezen a hasürbe visszanyúló végdarab szenvedi a legsúlyosabb táplálkozási zavart. És csakugyan Maydl közleménye után,­ melyben a tuba és proc. vermiformis ilyen retrograd incarceratióját írja le, a fent­­nevezett képletek retrograd incarceratiójának eseteit írták le 1 Wiener klinische Rundschau. 1895. 17. Schnitzler Bayer,2 Pupovac,3 Zahradnickyé míg Kukala5 egy subserosus béldaganat, Kopfstein6 egy kötőszöveti, köteg retrograd incarceratióját ismertette. Magam egy ovariális cysta retrograd incar­ceratióját láttam.­ Egy többszörös koc­sánycsavarodás által kocsá­­nyáról úgyszólván teljesen lefürödött és főleg az adhaesiók és különösen csepleszadhaesiók által táplált emberfajnyi malignus cysta esetében a cseplesz kizáródott egy köldöksérvben. A cysta elhalt, részben mivel a még meglevő igen vékony kocsány ezen incarceratió folytán rongálást és újólagos torsiót szenvedett, főleg azonban véleményem szerint azért, mert a cysta táplálkozásának legfőbb forrását tevő csepleszerek az incarceratió folytán átjárhatatlanná váltak. Ezen inkább pathologiai raritásokat alkotó eseményeknél sokkal nagyobb jelentőséggel bír a bél retrograd incarceratiója. Hogy a bél retrograd módon incarcerálódjék, azt Maydl nem gondolta lehetőnek. Szerinte csak két módon volna elképzelhető a bél retrograd incarceratiója. Vagy úgy, hogy egy a sérvtömlőbe előeső bélkacs kúpja a hasűrbe visszanyomatnék, vagy úgy, hogy a bélkacsnak a sérvbe való előnyomulása közben a bélkacs kúpja a hasürben visszatartatnék. Mindenképpen a sérvbe jutott bélkacs­nak W-alakúnak kellene lennie, vagyis a sérvkapun 4 béllumennek kellene átlépnie, a­hol pedig a sérvkapu elég tág arra, hogy rajta 4 béllumen mesenteriumostól átlépjen, ott nem valószínű, hogy incarceratió egyáltalán létrejöjjön s így nem tartotta a bél retro­grad incarceratióját lehetőnek. Pedig mikor ő 1895-ben ezen mun­káját megírta, már 3 eset volt irodalmilag ismertetve, melyekben a sérvbeli béldarabokat összekötő, a hasürben fekvő bélrészlet súlyos táplálkozási zavarokat szenvedett (Schmidt 1880., Hochenegg 1887., Lauenstein 1894., lásd a táblázat 33., 8.,­­15. számú 1 Wiener kiin. Wochenschrift, 1896. 2 Zentralbl. für Chirurgie, 1898. 3 Wiener kiin. Wochenschrift, 1900. 4 Wiener kiin. Rundschau, 1898. 5 Wiener kiin. Rundschau, 1895. 6 Wiener kiin. Rundschau, 1898. 7 Budapest székesfőváros közkórházainak 1903.4 évkönyve és Wiener kiin. Rundschau, 1906. <». szám. 54. évfolyam. Budapest, 1910. február 6. FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ, Orvosi Hetilap. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON egyet. TANÁR Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Irm­il szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István szerkesztésében. 1’ A it T A I. 0 M : EREDETI K­ÖS­­ZEES­E IC. Pólya Jenő : Közlés a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem általános kór- és gyógytani intézetéből (igazgató : Tangl Ferencz dr., egyetemi tanár) és a székes­­­­fővárosi szt. Margit-kórház sebészeti osztályáról. A vékonybél retrograd incar­­ceratiójáról. 93. lap. Kopits Jenő : Új szerkezetű előrészes sporalylitis-fűző bemutatása. 102. lap. Brüll Vilmos : A typhus abdominalisnak az epityphlitishez hasonló alakja. 103. 1. irodalom-szemle. Könyvismertetés. A. Moeller: Lehrbuch der Langentubercullose. — Landois: Lehrbuch der Physiologie des Menschen.— Lapszemle. Általános kór­­tan. Ehrlich : A fertőző bajok vegyi orvoslása. — Belorvostan. Alexander : Gyomor­fekély és hyperaciditás eseteiben neutralonnal tett tapasztalatok. — H. Cursch­­m­ann: Az ín- és bőrreflexek viselkedésének jelentősége uralmiában. — Sebészet. Strelitz: Heveny parozisduzzadás. — Eiselsberg: A pylorus féloldali kiiktatása. Hochenegg: A gyomorfekély eseteiben javalt műtétek. — Húgyszervi betegségek. Israel: Vesekőbántalom. — Gino Baggio: Veleszületett vesetumor. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Brach: A külső hallójárat furunculosisa. — Bronchitis foetida kezelése. — Kellner: Szer bromacne ellen. 104. lap. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 107. lap. Vegyes h­irek. —Pályázatok. — Hirdetések. 107. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 108—111. lap. Melléklet. Merck vegyészeti gyár „Stypticin“ prospektusa.

Next