Orvosi Hetilap, 1910. március (54. évfolyam, 10-13. szám)
1910-03-06 / 10. szám
54. évfolyam. 10. szám Budapest, 1910. márczius 6. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLÓGIA Tóth István szerkesztésében. EREDETI KÖZLÉSEK. Bársony János: Három nehéz szülés. 169. lap. Poór Ferencz: Közlés a székesfővárosi új Szent János-kórházból. A* Kromayerféle kénesőkvarczlámpa radiotherapiai értéke. 172. lap. Tornai József: Közlés a budapesti m. kir. tud.-egyetem I. számú belorvostani klinikájából. (Igazgató : Kétly Károly dr. egyetemi ny. r. tanár, udvari tanácsos.) Adatok az angiosclerosis pathogenesisének tanához. 174. lap. Gerlóczy Zsigmond: A kiütéses typhus Budapesten 1908-ban. 176. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Magyarország Orvosainak Évkönyve és Czímtára. — Lapszemle. Belorvostan. Curschmann: Haemorrhagiás exanthemával járó typhus-esetek. — Mosler : Polyserositis rheumatica. — Elmekórtan. Quensel: Az úgynevezett transcorticális motoros aphasia tünetcsoportja. — Gilbert Ballet: A psychosis periodica, kórtani tanulmány a mániáról. — Sebészet. Mae Lean : Az appendicitis aetiologiája. — Hacker: Új plastikai műtét pofadefectus eseteiben. — Gyermekorvostan. Nobécourt és Paisseau: A torticollis mint a gyermekkori hastyphus ritkább kezdeti tünete. — Plantier: A Weill-tünet mint a gyermekek pneumoniájának első diagnostikai jele. — Húgyszervi betegségek. Dubreuilh: Leukokeratosis genitalis. —■ E. Tikanadze: Lőfegyver által okozott hólyagsérülés esetében a sebészi beavatkozás kérdése. — Karaffa-Korbul: Pyonephrosis gravidarum. — Endersen: A ductus deferens összevarrásának technikája. — Börkertan. F. Winkler : A viszkető érzés létrejötte. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Stepp: A tüdővész gyógyítása. — Rosenheim: Neutralen. 180— 183. lap. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság 183. lap. Vegyes hirek. — Pályázatok. — Hirdetések. 183. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 184—186. lap. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Három nehéz szülés. Irta: Bársony János dr. egyetemi tanár. A sebészeti technika csodálatos fejlődése és a megismerése azoknak a tényezőknek, melyek a legtökéletesebb műtét eredményét is illusóriussá tehetik, mind több és több bátorsággal ruházza fel azokat, akik az emberi test betegségeit késsel szokták gyógyítani. Az anatómus a topographiára, a physiologus a szövetek szerkezetére és functióira, a pathologus a betegség okozta elváltozásokra, a hygienikus és a bakteriológus a káros hatásokra, az internista azokra a tünetekre tanít meg, melyekkel az élő test a káros hatásokra reagálni szokott. Tudásával annak, hogy milyen az egészséges s milyen a mi beteg, tudva azt, hogy a betegségnek miként álljuk útját a nélkül, hogy a beavatkozással ártalmára legyünk, tudva azt is, hogy a szövetek és szervek mennyire tudják eltűrni amit velük teszünk, csak természetes fejlődésül lehet tekinteni, ha ma már azt is meg meri próbálni a sebész, ami előbb még az álmában sem forgott. Az agy, a tüdő, a szív, az erek sebészete, a betegen kiirtott testrészeknek újakkal pótlása bámulatos képét veti a jövőnek. Mindannak, aki eszközökkel véres úton gyógyít, chirurgus a neve ; ily módon chirurgusok vagyunk mi, a szülészek is s ha az a vaskos törzs, amelynek tekintélyes ága a szülészet, szakadatlanul új és termékeny lombot hajt, lépést kell hogy tartsunk a fejlődés terén mi is a törzsünkkel, a melyhez tartozunk. Annak illusztrálásául, hogy ez csakugyan így történik, három nehéz szülést mondok el ezúttal s egyben veszem az alkalmat arra is, hogy őket összehasonlítva, belőlük tanulságokat vonjak le magamnak. I. eset. 1286/1909. Sz. J.-né, 34 éves. VII. terhesség. 1909 október 8.-án este 8 órakor jött a klinikára. A múltja érdekes: I. partus 10 év előtt rendesen folyt le, az ekkor született gyermeke ma is él; II. partus 8 év előtt perforatióval a budapesti bábaképezdében ; III. partus 5 év előtt perforatióval a mi klinikánkon ; IV. partus 4 év előtt szintén klinikánkon: harántfekvés, köldökzsinórelőesés, lábrafordítás, extractio, az algid asphyxiás magzat nem éleszthető fel; V. partus 3 év előtt a mi klinikánkon: előesett, nem pulzáló köldökzsinór, perforatio; VI. partus 2 év előtt: a múlt tapasztalatai folytán heliosteotomia a mi klinikánkon, a lábrafordítás kísérlete közben köldökelőesés s a most már elhalt magzat perforatiója. Az asszony 147’5 cm. magas. Sp. il. 23‘5 cm., Cr. il. 275 cm., Conj. ext. 180 cm., Conj. diag. 113. Egyaránt szűk medencze. Conj. vera 93. A magzat II. koponyafekvésben. A mérszáj ujjnyi tág, a burok ép. Az anya mindenáron élő magzatot kíván s bármilyen műtétet elvállal, csak az a kikötése, hogy miután hét terhessége alatt eleget szenvedett, gondoskodjunk róla, hogy többé ne essék teherbe. A puciotomiával nála egy ízben már nem tudtunk czélt érni, de meg sem ezzel a műtéttel, sem az extraperitoneális császármetszéssel sterilizálni nem lehet a méhet, a választás tehát csak a régi császármetszésre eshetett. A feltételei ennek a műtétnek teljes mértékben megvoltak. Most még azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a sterilisatiót hogyan hajtsuk végre. A conservativ császármetszés vérzéssel és sepsissel fenyegeti a műtött életét; mind a kettőnek a méh belső fala, leginkább a placenta tapadási helye a kiinduló pontja, ahol ez bentmarad, ott a jövő kiszámíthatatlan. A sterilizálás még két úton történhet: vagy castratio útján, vagy tubaátmetszéssel; castratio után ovarium nélkül nincs értelme annak, hogy a megsebzett méh bajnak bentmaradjon ; a tuba átmetszése, lekötése, a terhes, tehát vérbő genitáliákon a vérzéscsillapítás, a tubacsonkoknak fedése a széles szalagokkal és mindez mind a két oldalon megnyujtja a műtét idejét s mert bennmarad a méh is, a közvetetlen jövő mégis bizonytalan. Ez az asszony a múlt idők alatt eleget szenvedett s joggal kívánhatta, a mit egyébiránt maga is kikötött, hogy olyan műtétet válaszszunk a gyógyítására, a melylyel ő is, gyermeke is biztosan életben marad s a mely után nem lehet többé a méhe részéről kitéve olyan veszélyeknek, milyeneken eddig többször keresztülment. Én tehát Chrobak-műtétet végeztem; pillanatok alatt künn volt az uterus; a csonkot szokás szerint paquelinnel égettem s hashártyával fedtem. A gyors műtét után az volt a subjectiv érzésem, mint ahogyan a legegyszerűbb myoma-amputatiókor érezzük magunkat, hogy tudniillik sepsis nem fenyeget. Az asszony a legsimábban gyógyult s 3500 gm.-es leányával teljes egészségben