Orvosi Hetilap, 1910. június (54. évfolyam, 23-26. szám)

1910-06-05 / 23. szám

400 ORVOSI HETILAP 1910. 23. sz. wir es offen bekennen, dass die Resultate der operativen Behand­lung des Hydrocephalus chron. int., möge diese oder jene Methode in Anwendung gekommen sein, bis jetzt noch ganz miserable sind.­­ Mindenesetre eléggé deprimáló kijelentése ez Pott referátumá­nak, de éppen a lübecki vándorgyűlés ezen referátuma kapcsán kifejlődött discussio mutatta legjobban azt, hogy a küzdelemmel ezen a téren sem szabad felhagynunk. Kérdés, mi volna egyáltalában azon ideális műtéti beavat­kozás, melynek segítségével a mai asepsis mellett idült (chron. és cong.) belső agyvízkór eseteiben nagyobb számmal volna várható tel­jesen kielégítő gyógyeredmény. A. Herde szép czikkében 1896-ban, idevonatkozólag a következőket írja: „. . . wir müssen als die ideale Operationsmethode des H.­ein Verfahren bezeichnen, welches es ermöglicht, die Ventrikelflüssigkeit dauernd an eine Stelle fort­zuleiten, von der aus sie, durch den Lymph­ oder Blutstrom auf­genommen, dem Kreislauf zugeführt wird.“ Folytatólag pedig a következőket mondja: „. . . Dabei wird es vermuthlich nicht ge­rade darauf ankommen, den normalen Weg vom Ventrikel zum Arachnoidealraum herzustellen, sondern es wird genügen, wenn wir das Ventrikelwasser zu irgend einer lymphgefassreichen Getrebs­­partie hinbefördern, so ins subcutane Bindegewebe etc.“ A fenti kérdésre egy évvel előbb, tehát 1895-ben, Gärtner tanár is meg­felelt a lübecki gyűlésen Fett előadása kapcsán,­­­ midőn felvetette azon — tudtommal először kifejezésre juttatott — eszmét, hogy: „... ob es nicht möglich wäre, eine künstliche Communication der hydrocephalischen Höhlen nach dem Lymphsystem oder Venensystem, sei es mit einem Sinus, sei es mit einer anderen Kopfvene, her­zustellen. “ Mert, miképpen Gärtner további felszólalásában mondja: „. . . es wäre damit ein Zustand angebahnt, der der Normalität entspricht, wo ja ebenfalls grobe Communicationen zwischen dem Sub­duralraum und den Wenen bestehen.“ Ott voltam a lübecki gyűlésen s mondhatom, hogy Gärtner geniális gondolata a legmélyebb benyomást tette a hallgatóságra s látni fogjuk, hogy a csak nemrég ajánlatba hozott Payr-féle mű­téti eljárás (1908) a Gärtner által felvetett eszmének legideálisabb megvalósítása volna. Az eddig általában alkalmazásba vett operatív eljárások a következők : 1. Ventriculus-punctio: a) direct punctiója az oldalkamaráknak ; b) trepanopunctio, esetleg craniectomiával egybekötve (Piéchaud). 2. Quincke-féle lumbalpunctio: a) kizárólagos lumbalpunctio; b) ventriculus-punctióval kombinált 1. p. 3. Oldalkamarák drainage-a: a) nyílt drainage-a az oldalkamaráknak; b) belső permanens, ú. n. subcutan drainage ;3 c) intracranialis drainage.4 4. Subcutan drainage-a: a) a koponyaűri subarachnoidális űrnek ;5 b) a medulla spinalis subduralis űrének­. 5. Vena saphena átültetése az oldalkamarák és sinus longitudinális közt létrehozandó összeköttetés czéljából.7 6. Ventriculus­ peritonealis drainage.8 7. Balkenstich. (A kérgestest átszúrása.)9 W. Kausch tanár (Schöneberg-Berlin) egy nagy alapossággal megírt tanulmányban 1908-ban10 kritikailag sorra veszi az összes fent elősorolt eljárásokat, kivéve a legújabb keletű Anton­ Bramann­­féle „Balkenstich“-et s irodalmi kutatásai, valamint saját ezirányú,­ ­ Mittheilungen aus den Grenzgebieten d. Medizin und Chirurgie. I. Bd. 1896. 2 1. e. 3 Mikulicz, Krause. 4 Mikulicz (1893), Sutherland, Watson-Cheyne (1898). 1 5 Kausch. 0 Quincke. 7 Payr (1908). 8 Ferguson (1898), Domas (1901), Heile (1908). 9 Bramann-Anton (1909). 10 Langenbeck’s Archiv f. klin. Chirurgie. Bd. 87, H. 3, pag. 789. eléggé bő operatív tapasztalatai alapján, melyeknek egy részét még Mikulicz klinikáján gyűjtötte, álláspontját pontosan kifejtve a következőkben foglalja össze : ,, Unbedingt verwerfe ich . . . die offene Drainage des Ven­trikels und des Subarachnoideal- oder Subduralraumes „ Was die subcutane Drainage betrifft, so leistet sie, nach welcher Methode sie auch ausgefü­hrt werden mag, nichts in den Fällen, in denen die Flüssigkeit in raschem Zunehmen begriffen ist, wohl auch nichts da, wo sie sich schnell wieder ersetzt. In den anderen Fällen mag man sie versuchen, doch möchte ich glauben, dass man in solchen auf einfachere und ungefährlichere Weise das­selbe erreicht.“ „Zur subcutanen Drainage des medullären Subduralraumes rathe ich da, wo bei Spina bifida ein Hydrocephalus noch so leichten Grades besteht.“ „ Wenig verspreche ich mir von der intracraniellen Drai­nage . . .; dasselbe gilt auch für die peritoneale Drainage. “ „Auf das wärmste muss ich . . . die häufig wiederholte Func­tion empfehlen, und zwar abwechselnd die des Ventrikels und die lum­bale ; wo letztere in dieser Reihenfolge ausgefü­hrt, dabei zweimal versagt, ist ein Abschluss mindestens des lumbalen Subarachnoideal­­raumes anzunehmen und vorläufig auf sie zu verzichten.“ Kausch tanulmányának végén őszintén bevallja, hogy ered­ményei általában rosszak voltak s az egyes esetekben kifejtett mű­téti fáradozás nagyságával éppen nem állott arányban a nyert ered­mény. Végső következtetése szép czikkének az, hogy míg az egyszerű műtéti beavatkozások nem egyszer eredményhez, sőt teljes gyógyu­láshoz vezettek, addig a komplikált műtevések számbavehető ered­ményt eddig alig mutattak fel. Kausch egy második terjedelmes czikkében, mely csak nem­rég jelent meg a „Mittheilungen aus den Grenzgebieten der Medizin und Chirurgie“-ban (Bd. XXI. H. 2, pag. 300), fenti álláspontját némileg változtatja, a­mennyiben újabb észleletek alapján a con­­sequens agykamarapunctiót, és pedig energikus punctiókat ajánl súlyosabb hydrocephalus eseteiben. Esetei halálosan végződtek s a részletezett kortörténetek az energikus punctio gyakorlati hasznát nézetem szerint nem bizonyítják kétséget kizárólag. Kausch tanulmányában a „Balkenstich“ eredményeivel még nem foglalkozhatott, mert a kérdéses műtéti eljárás csak 1908-ban tűnt fel. A hallei neurológus, Anton által ajánlatba hozott s Bramann hallei sebésztanár által először gyakorolt ú. n. „Balkenstich“ tudvalevőleg abból áll, hogy a sulcus centrálison át közvetlen a genu corporis callosi mögött szúrással megnyitjuk az oldalkamará­kat s a nyílást úgy és annyira tágítjuk, hogy állandóan biztosítsa a folyadék lefolyását a kamarákból a subduralis űrbe. Anton a kérges test átszúrásának műtétét eredetileg arra a czélra tervezte, hogy segítséget nyújtson a pangás ellen agydaganat esetei­ben és csakugyan több esetben el is érték a fejfájás megszűnését, a látásélesség javulását, illetőleg a teljes megvakulás késleltetését. Belső idült agyvízkór esetén a „Balkenstich“ czélja a kamara­beli folyadékot az agynak egy nem felszívóképes űréből egy­más intakt űrébe, a subduralis űrbe vezetni, mi­által lehetővé lesz téve a folyadék resorptiója, másrészről pedig megakadályozzuk a velőállomány nyomási atrophiáját, a féltekék fokról fokra növe­kedő megvékonyodását. Bramann tapasztalatai (8 eset) mutatják, hogy a gyermekek a műtétet jól tűrik s hogy utána csakhamar szabadabb a mozgékonyság s a szellemi működésnek javulása is megállapítható. Anton és Bramann tapasztalataikat a szász és thüringiai gyermekorvosoknak 1909 május havában Halléban tar­tott ülésén adták elő s az előadást követő discussióban Stölzner, nem tudom saját észleletek alapján, avagy csak elméleti okos­kodásból kifolyólag a kérges test átszúrásának nagyobb értéket tulajdonít, mint a kamara-punctiónak, míg Bramann 1909 szep­tember 23.-án megjelent cikkében­ álláspontját sokkal reservál­­tabban a következőkben foglalja össze: Aber angesichts das bei Hydrocephalus mit dem Balkenstich bisher erreichten Residtate glauben wir, diese Operation in allen Fällen von Hydrocephalen, auch der kleineren Kinder, empfehlen zu können, die jeder internen­ ­ Münch, mediz. Wochenschrift 1908. Nr. 32. és Deutsche mediz. Wochenschrift 1909. Nr. 36. pag. 1592. 3 Deutsch, mediz. Wochenschrift. Nr. 38. 1909.

Next