Orvosi Hetilap, 1911. június (55. évfolyam, 23-26. szám)

1911-06-04 / 23. szám

55. évfolyam. 23. szám. Budapest, 1911 junius 4. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 2. számú (Réczey Imre tanár, udv. tanácsos) sebészeti klinikumáról. A cseplesztömlő­sérvek pathogenesise. Irta: Borszéky Károly dr., egyet, magántanár, adjunctus. A cseplesztömlő sérvei a sérveknek egyáltalában, de még a belső sérveknek is a legritkább alakjai közé tartoznak. Még ahhoz is szó fér, hogy az az állapot, a­mikor a has­hártya meglevő vagy kóros nyílásán keresztül egy bélkacs­a cseplesztömlőbe, tehát hashártyával kibélelt üregbe belefut, nevezhető-e sérvnek, hiszen a sérv fogalmához tartozik, hogy a sérvtartalom az üreget kibélelő hashártyát maga előtt tolja. De a sérvkapu és a hashártyaboríték jelenléte practice jogo­sulttá teszik a sérv elnevezést. A szerint, a­mint a cseplesz­tömlőbe vezető sérvkaput annak rendes nyílása, a foramen Winslowi alkotja, vagy pedig egy kóros nyílás, van cseplesz­­tömlő-sérv rendes sérvkapuval vagy rendellenes sérvkapuval. Hogy a foramen Winslowi mint sérvkapu valóban szere­­­­pelhet, azt anatómiai alkatánál és fekvésénél fogva sokáig kétségbe vonták. 1823-ban Blandin azonban egy bonczolat­­kor csakugyan bebizonyítottnak találta ennek lehetőségét. Azóta az irodalomból mindössze csak 21 esetet tudott összegyűj­teni Jeanbrau és Riche. Dolgozatuk megjelenése óta mind­össze csak egyetlen egy esetet találtam közölve : Corwardin­ét. Pedig a foramen Winslows rendes körülmények között van olyan tág, ha nem tágabb, mint a külső sérvkapuk: az ujj­begyet rendszerint befogadja. Ancel és Sencert 100 hullát vizsgáltak meg, hogy megállapítsák ezen nyílás tágasságát; 71 esetben az ujj bevezetése könnyen sikerült; a többi 29 esetben a bejutás a bursa ormentalisba nem volt lehetséges, daczára annak, hogy peritonealis összenövéseket eredménye­zett lobos folyamatok kimutathatók nem voltak. Az átjárha­tatlanság okát egy kis szalag, a ligamentum cystico-duodeno­­epiploicum jelenlétében állapították meg. Az epehólyag és az epeutak műtétei alkalmával felke­ressük a foramen Winslowh-t és ujjúnkat bevezetjük, hogy az epeutak kóros elváltozásairól felvilágosítást kaphassunk, tehát a sebészek előtt a foramen Winslowi átjárhatósága és tágassága iránt való tájékozódás gyakori dolog. Ha a sebé­szek ez irányú tapasztalatait összehasonlítjuk az anatómusoké­val, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a sebészek a foramen Winslowi-t sokkal gyakrabban találják megszűkült­­nek vagy teljesen átjárhatatlannak, mint az anatómusok. A sebészek tapasztalatai ugyanis epekőbajos egyénekre vonat­koznak, a­kikben a peritonitises folyamatok nem ritkák a ligamentum hepatoduodenale körül. Rendes viszonyok között a cseplesztömlőbe vezető nyílás a középvonaltól jobbra mintegy 5 cm­-nyire foglal helyet; átmérője a verticalis irányban változatlan, de az anterior­posterior átmérő irányában megtágítható. Alakja sagittalis metszetben Jeanbran és Riche vizsgálatai szerint egy hymen falciforme alakjának felel meg. A nyílás nagysága tehát csak az egyik átmérő irányában változhatatlan és így a bélkacsok bejutását megkönnyítő időleges kitágulás lehetősége megvan. Annak a ténynek tehát, hogy ezen sérvek oly nagyon ritkák, más okai kell hogy legyenek. Jonnesco szerint ez az ok abban keresendő, hogy a nyílás a hasüregnek egyik­ leg­magasabb pontján van elhelyezve, azon a helyen tehát, a­hol a hasűri nyomás fokozódása igen kis, vagy semmi hatással sincsen. De nem ez a legfontosabb ok. A nyílás maga az őt körülvevő szervektől jóformán el van fedve és a legszaba­­dabban mozgó vékonybelek vagy cseplesz a haránt remese, illetve annak bélfodra által távoltartatnak a nyílástól. Ahhoz tehát, hogy a foramen Winslowi-n át a cseplesz­tömlőbe belejuthasson valamelyike a hasűri szerveknek, illetve, hogy ez a belejutás megkönnyíttessék, szükséges, hogy a kölcsönös viszony a nyílás és a belek között oly módon vál­tozzék meg, hogy a nyílás maga elhelyeződésénél, nagysá­gánál és átjárhatóságánál fogva a hozzá jutott belek befoga­dására alkalmas legyen, a belek pedig könnyen odajuthassa­nak. A nyílás részéről a sérv létrejöttét elősegítő körülmények a következők: TARTAL­OM, EREDETI KÖZLÉSEK. Borszéky Károly: Közlés a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 2. számú (Réczey Imre tanár, udvari tanácsos) sebészeti klinikumáról. A cseplesztömlő-sérvek pathogenesise. 399. lap. Guszman József: Néhány megjegyzés a salvarsan-kezelés értékéről és alkalmazásáról. 402. lap. Torday Árpád: Közlemény a kir. magy. tudományegyetem I. sz. belklinikájáról. (Igaz­gató : Kétly Károly dr., udv. tanácsos, egyetemi ny. r. tanár.) Érdekes agydaganat-ese­­tek. 406. lap. Szana Sándor: Közlemény a budapesti állami gyermekmenhelyből. Az elhagyatott csecse­mők magyar állami védelmének eredményei. 408. lap. . Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Csabay Géza: A kecskeméti közkórház építésének végleges programmja. — E. Abderhalden: Handbuch der biochemischen Arbeitsmetho­den. — Lapszemle. Általános kór- és gyógytan. R. van der Weiden : A végtagok lekö­tésének vérzéscsillapító hatása. — Belorvosion. A. Schmidt és O. David: Az oxygen­szegény levegő therapiás alkalmazása. — Sebészet. Thomschke: A mastix-kötés alkal­mazása. — Elmekórtan. Valletean de Moulliac és Cozanet: Dengue-láz keretében jelentkező elmezavarok. - - Hennes: Az adalin hatása a neurosisokra és psychosisokra. Gyermekorvostan. Raudnitz: Kísérleti úton létrehozott spasmus nutans és a vizelet bomlástermékeinek hatása a fiatal kutyákra. — Giffhorn : A csecsemők vizeletéből eczetsavval kicsapódó fehérjetest klinikai jelentősége. — Venereás betegségek. Finger: A salvarsavkezelés nyomán támadt súlyosabb melléktünetek. — Húgyszervi betegsé­gek. Galatzi: A húgyivarszervek korcsképződése.— Orr-, torok- és gégebajok. Blegwad: A tonsillectom­ia. — Fizikai és diaetásgyógyításmódok. Winternitz: A tüdőtuberculosis fizikai és diaetás kezelése.­­ Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Seibert: Az izü­leti csúz gyógyítása. — Klieneberger: A paralysis progressiva kezelése natrium nuc­­leinicummal. 411—414. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. — Klinikai füzetek. 414. lap. Vegyes hírek. 414—415. lap. Tudományos társulatok. 416-419. lap.

Next