Orvosi Hetilap, 1911. június (55. évfolyam, 23-26. szám)
1911-06-04 / 23. szám
55. évfolyam. 23. szám. Budapest, 1911 junius 4. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 2. számú (Réczey Imre tanár, udv. tanácsos) sebészeti klinikumáról. A cseplesztömlősérvek pathogenesise. Irta: Borszéky Károly dr., egyet, magántanár, adjunctus. A cseplesztömlő sérvei a sérveknek egyáltalában, de még a belső sérveknek is a legritkább alakjai közé tartoznak. Még ahhoz is szó fér, hogy az az állapot, amikor a hashártya meglevő vagy kóros nyílásán keresztül egy bélkacsa cseplesztömlőbe, tehát hashártyával kibélelt üregbe belefut, nevezhető-e sérvnek, hiszen a sérv fogalmához tartozik, hogy a sérvtartalom az üreget kibélelő hashártyát maga előtt tolja. De a sérvkapu és a hashártyaboríték jelenléte practice jogosulttá teszik a sérv elnevezést. A szerint, amint a cseplesztömlőbe vezető sérvkaput annak rendes nyílása, a foramen Winslowi alkotja, vagy pedig egy kóros nyílás, van cseplesztömlő-sérv rendes sérvkapuval vagy rendellenes sérvkapuval. Hogy a foramen Winslowi mint sérvkapu valóban szerepelhet, azt anatómiai alkatánál és fekvésénél fogva sokáig kétségbe vonták. 1823-ban Blandin azonban egy bonczolatkor csakugyan bebizonyítottnak találta ennek lehetőségét. Azóta az irodalomból mindössze csak 21 esetet tudott összegyűjteni Jeanbrau és Riche. Dolgozatuk megjelenése óta mindössze csak egyetlen egy esetet találtam közölve : Corwardinét. Pedig a foramen Winslows rendes körülmények között van olyan tág, ha nem tágabb, mint a külső sérvkapuk: az ujjbegyet rendszerint befogadja. Ancel és Sencert 100 hullát vizsgáltak meg, hogy megállapítsák ezen nyílás tágasságát; 71 esetben az ujj bevezetése könnyen sikerült; a többi 29 esetben a bejutás a bursa ormentalisba nem volt lehetséges, daczára annak, hogy peritonealis összenövéseket eredményezett lobos folyamatok kimutathatók nem voltak. Az átjárhatatlanság okát egy kis szalag, a ligamentum cystico-duodenoepiploicum jelenlétében állapították meg. Az epehólyag és az epeutak műtétei alkalmával felkeressük a foramen Winslowh-t és ujjúnkat bevezetjük, hogy az epeutak kóros elváltozásairól felvilágosítást kaphassunk, tehát a sebészek előtt a foramen Winslowi átjárhatósága és tágassága iránt való tájékozódás gyakori dolog. Ha a sebészek ez irányú tapasztalatait összehasonlítjuk az anatómusokéval, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a sebészek a foramen Winslowi-t sokkal gyakrabban találják megszűkültnek vagy teljesen átjárhatatlannak, mint az anatómusok. A sebészek tapasztalatai ugyanis epekőbajos egyénekre vonatkoznak, akikben a peritonitises folyamatok nem ritkák a ligamentum hepatoduodenale körül. Rendes viszonyok között a cseplesztömlőbe vezető nyílás a középvonaltól jobbra mintegy 5 cm-nyire foglal helyet; átmérője a verticalis irányban változatlan, de az anteriorposterior átmérő irányában megtágítható. Alakja sagittalis metszetben Jeanbran és Riche vizsgálatai szerint egy hymen falciforme alakjának felel meg. A nyílás nagysága tehát csak az egyik átmérő irányában változhatatlan és így a bélkacsok bejutását megkönnyítő időleges kitágulás lehetősége megvan. Annak a ténynek tehát, hogy ezen sérvek oly nagyon ritkák, más okai kell hogy legyenek. Jonnesco szerint ez az ok abban keresendő, hogy a nyílás a hasüregnek egyik legmagasabb pontján van elhelyezve, azon a helyen tehát, ahol a hasűri nyomás fokozódása igen kis, vagy semmi hatással sincsen. De nem ez a legfontosabb ok. A nyílás maga az őt körülvevő szervektől jóformán el van fedve és a legszabadabban mozgó vékonybelek vagy cseplesz a haránt remese, illetve annak bélfodra által távoltartatnak a nyílástól. Ahhoz tehát, hogy a foramen Winslowi-n át a cseplesztömlőbe belejuthasson valamelyike a hasűri szerveknek, illetve, hogy ez a belejutás megkönnyíttessék, szükséges, hogy a kölcsönös viszony a nyílás és a belek között oly módon változzék meg, hogy a nyílás maga elhelyeződésénél, nagyságánál és átjárhatóságánál fogva a hozzá jutott belek befogadására alkalmas legyen, a belek pedig könnyen odajuthassanak. A nyílás részéről a sérv létrejöttét elősegítő körülmények a következők: TARTALOM, EREDETI KÖZLÉSEK. Borszéky Károly: Közlés a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 2. számú (Réczey Imre tanár, udvari tanácsos) sebészeti klinikumáról. A cseplesztömlő-sérvek pathogenesise. 399. lap. Guszman József: Néhány megjegyzés a salvarsan-kezelés értékéről és alkalmazásáról. 402. lap. Torday Árpád: Közlemény a kir. magy. tudományegyetem I. sz. belklinikájáról. (Igazgató : Kétly Károly dr., udv. tanácsos, egyetemi ny. r. tanár.) Érdekes agydaganat-esetek. 406. lap. Szana Sándor: Közlemény a budapesti állami gyermekmenhelyből. Az elhagyatott csecsemők magyar állami védelmének eredményei. 408. lap. . Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Csabay Géza: A kecskeméti közkórház építésének végleges programmja. — E. Abderhalden: Handbuch der biochemischen Arbeitsmethoden. — Lapszemle. Általános kór- és gyógytan. R. van der Weiden : A végtagok lekötésének vérzéscsillapító hatása. — Belorvosion. A. Schmidt és O. David: Az oxygenszegény levegő therapiás alkalmazása. — Sebészet. Thomschke: A mastix-kötés alkalmazása. — Elmekórtan. Valletean de Moulliac és Cozanet: Dengue-láz keretében jelentkező elmezavarok. - - Hennes: Az adalin hatása a neurosisokra és psychosisokra. Gyermekorvostan. Raudnitz: Kísérleti úton létrehozott spasmus nutans és a vizelet bomlástermékeinek hatása a fiatal kutyákra. — Giffhorn : A csecsemők vizeletéből eczetsavval kicsapódó fehérjetest klinikai jelentősége. — Venereás betegségek. Finger: A salvarsavkezelés nyomán támadt súlyosabb melléktünetek. — Húgyszervi betegségek. Galatzi: A húgyivarszervek korcsképződése.— Orr-, torok- és gégebajok. Blegwad: A tonsillectomia. — Fizikai és diaetásgyógyításmódok. Winternitz: A tüdőtuberculosis fizikai és diaetás kezelése. Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Seibert: Az izületi csúz gyógyítása. — Klieneberger: A paralysis progressiva kezelése natrium nucleinicummal. 411—414. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. — Klinikai füzetek. 414. lap. Vegyes hírek. 414—415. lap. Tudományos társulatok. 416-419. lap.