Orvosi Hetilap, 1911. augusztus (55. évfolyam, 32-35. szám)
1911-08-20 / 34. szám
55. évfolyam. 34. szám Budapest, 1911 augusztus 20. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. m. tudományegyetem II. számú belklinikájából. (Igazgató: Jendrassik Ernő dr., egyet. ny. r. tanár, udvari tanácsos.) Az agyféltekék részarányos kiterjedésű gliomatosisa. Irta : Ángyán János dr. gyakornok. A gliomatosis olyan folyamat, amely elkülöníthető egyrészt a gliosisoktól, mert megtaláljuk szövetelemeiben a daganatszerűségre jellemző sajátosságokat és nélkülözzük benne azokat, amelyek lobos vagy regeneratív gliaszaporodás felvételére indíthatnának; másrészt a gliomától, mert ezen a néven csak azt a daganatot jelöljük meg, amelynek durva anatómiai megjelenése is inkább egyezik a daganatról alkotott fogalmunkkal; ez utóbbi rendesen egygócza és pathogenesise, az ependyma epitheliéből való kiindulása, határozott kórjelleget ad ezen alaknak. A gliomatosis ezekkel ellentétben áll és mint nem élesen határolt, az ép szövetbe átkapaszkodó, az idegrendszer több pontjából kiinduló kóros sejtburjánzás ismerhető meg. Ha azokat a gliomatosisokat foglaljuk össze, melyek az agyféltekék fehér állományában keletkeznek, akkor ennek a körfolyamatnak az esetek többségében olyan helyi sajátosságait, histogenesises tulajdonságait találjuk, amelyek együttesen az élőben okozott tünetek figyelembe vételével mintegy külön csoportot alkotnak. Ilyen csoportba volna illeszthető a klinikán észlelt esetünk is. H. M. 23 éves bádogossegéd. Atyja tüdőbajban halt meg, anyja és 5 testvére egészséges, 5 testvére kis korban elhalt. Szülei nem rokonok, idegbaj a család felmenő és oldalági rokonain nem fordult elő. Potust, luest tagad. 6 évvel ezelőtt háztetőről zuhant le, bal czomfacsontja eltörött, napokig feküdt eszméletlenül. Jelen bajának kezdetét 1999 május hónapjára teszi, amikor esőben, szélben dolgozott épülettetőn, meghalt, majd köhögni kezdett. Június havában jobb kézujjaiban fájdalmas zsibbadás jelentkezett, jobb karja mind ügyetlenebb lett, 3 hónap múlva pedig jobb karját már egyáltalán nem tudta használni. Körülbelül ezen időben jobb lába kezdett észrevehetően gyengülni, térden alul fájt, zsibbadt és ugyancsak ekkor tűnt fel lassú, gyakran elakadó beszédmódja. 1909 deczemberében még járt. 1910 januárban a jobb láb rohamosan gyengült, úgy hogy végül ma sem járni, sem szabadon megállani nem tud. Betegsége egész ideje alatt köhögése nem szűnt meg, gyakran volt lázas, mellében szúrást érezett, éjjelenként izzadt. 1909 októberben 10 napig tartó vérköpése volt. A II. belklinikára 1910 február 8.-án vettük fel. Magas termetű, jól fejlett férfi. Temperatura 37 ° C. A nyakon megnagyobbodott nyirokmirigyek. A jobb kulcs feletti árokban és hátul a jobb spina scapulae felett a kopogtatási hang tompult, ugyanitt a lélegzés gyengült. Röntgenátvilágításkor erős és kiterjedt hítusrajzolat, valamint a jobb csúcs árnyékosabb volta konstatálható. A beteg zöldes, nyálkás, genyedéses köpetében tuberculosis bacillusokat találtunk. A belső szervei egyébként épek, vizelete rendes. A Wassermann-próba negatív. A beteg általában ingerlékeny, könnyen sír; az anamnesises adatokat értelmesen mondja el, emlékezése jó. A beszéd kissé lassú, de folyékony, az egyes szavak jól tagoltak, azonban már kisebb kedélyizgalomban beszédképtelenség áll elő. A koponya configuratiója rendes, ütögetéskor rendellenesen sehol sem érzékeny. A fej mozgása szabad, nystagmus nincs. Látása jó, a szemfenék ép. A jobb szájzug kissé mélyebben áll, fogmutatáskor elmarad, a kiöltött nyelv csúcsa kissé jobbra tér el; a szemzárás, homlokránczolás jó. A többi fejideg részéről eltérés nem mutatható ki. A jobb felső és alsó végtagon teljes merevgörcsös bénulás konstatálható: a felső végtag ízületei mérsékelt flexiós contracturas helyzetben rögzítettek, az alsó végtag csípő- és térdizületben mérsékelten hajlított helyzetéből nem nyújtható ki teljesen, ily kísérletre a beteg heves fájást jelez. A bal felső végtagon csak az actív mozgások lassúsága és az ellenlátással végezett mozgásokban kisebbfokú gyengeség állapítható meg. A bal alsó végtag paresise kifejezett, erősen csökkent actív mozgathatóság és kifejezett hypertonia. A hasfali izomzat jobboldalt tömöttebb tapintatú, mint baloldalt. Rendellenes mozgásjelenségek (intenziós tremor, alaxia) nincsenek. A beteg nem szédül, feje nem fáj. Fájás és zsibbadás a jobb felső és alsó végtagban, főleg azok distalis részében. Az érzés minden faját pontosan jelzi. A jobb felső és alsó végtagon az ecsetérintést gyengébben érzi, mint a bal testfél azonos helyein. A vegetáló functiók jók. Márczius 8.-án. A bénulások és contracturák mérsékelt fokozódása konstatálható. A hőmérséklet a mai napon 38'2° C.-ra emelkedik, a TARTALOM: EREDETI KÖZLÉSEK. Ángyán János: Közlemény a budapesti kir. m. tudományegyetem II. számú belklinikájából. (Igazgató: Jendrassik Ernő dr., egyet. ny. r. tanár, udvari tanácsos.) Az agyféltekék részarányos kiterjedésű gliomatosisa. 601. lap. Picker Rezső: Idült ondóhólyag-sepsis gyógyult esete. 605. lap. Pólya Jenő Az idősült bélpangásról és hasonló kórképekről. 607. lap. Báron Jónás +• 608. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. P. Rödari: Lehrbuch der Magen- und Darmkrankheiten. — Lapszemle. Belorvostan. Passini és Wittgenstein: A tüdőgümőkór gyógyítása magából a betegből származó köpet szöredékével. — Sebészet. Kuttner: A gyomorfekélynek és következményeinek sebészi kezelése. — Elmekórtan. Laignel-Lavastine és Pitulescu: A neurofibrillumok elváltozásai paralytikusok kisagyvelejében. — Kern O.: A paralysis progressiva keretében jelentkező paranoiás tünetcsoport. — Szülészet és nőorvostan. Czempin: A művi vetélés. — Gyermekorvostan. Lindemann és Marenholtz: A cerebralis gyermekhűdések klinikája és pathologiája. — Venereás betegségek. H. Boas: Az Ehrlich-féle szer. — Húgyszervi betegségek. J. Englisch : Urethralis láz. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Lüdin: Hexamecol. — Hauser: Gümőkóros izületgyuladások. — Hildebrand: Gonorrhoeás izületgyuladás. — Lion : Epilepsia. 610-613. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 613. lap. Vegyes hírek. 613. lap. Tudományos társulatok. 614 -617. lap. Melléklet. Gynaekologia. Szerkeszti Tóth István és Scipiades Elemér. 2. szám.