Orvosi Hetilap, 1913. április (57. évfolyam, 14-17. szám)

1913-04-06 / 14. szám

57. évfolyam. 14. szám. Budapest, 1913 április 6. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: ORVOSI HETILAP LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágoston egyet. tanár FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a budapesti egyetem III. sz. belgyógyászati klinikájáról. (Igazgató: báró Korányi Sándor dr.) Klinikailag diagnoszáit elsődleges mellékvese­melanoma esete. Irta: Molnár Béla dr., tanársegéd. Az elsődleges mellékvesemelanomák a nagy ritkaságok közé tartoznak. Esetünknek ezen körülményen kívül az ad különös érdekességet, hogy a diagnosist már in vivo meg­állapítottuk. A diagnosis megtétele éppen olyan tünetek meg­figyelése által volt csak lehetséges, a­melyek magukban is alkalmasak arra, hogy némi betekintést nyerhessünk a belső secretiós szervek klinikailag amúgy is oly kevéssé ismert complexumába. A 29 éves férfibeteg az 1912. év októberének második napján vétetett fel a 111. számú belklinikára. A betegtől meg­tudtuk, hogy anyja előtte ismeretlen betegségben halt meg, apja és 8 testvére egészséges. Nős, 3 gyermeke van, a leg­fiatalabb 4 hónapos. Mostani bajáig beteg sohasem volt. Mostani bajára vonatkozólag előadta, hogy 1912 júniusá­ban két hétig köhögött, időnként vérrel kevert nyálkás köpetet ürített. Akkor tüdőcsúcshurutot állapítottak meg, a­miért a jú­liust Cigaleban töltötte. Köhögése megszűnt. Hazajövete után azonban hasa és lába dagadni kezdett. Gyomortáján fájdal­mai szoktak lenni, melyek evésre szűnnek, de csakhamar ismét jelentkeznek. Gyakran van hányásingere és savanyú felböfögése. Feje fáj, álmatlan. Nagyon gyöngének érzi magát. Megvizsgálván a beteget, azt találtuk, hogy a közép­­termetű, gyengén fejlett és táplált férfibeteg csontrendszere ép, alak­eltérést nem mutat. Az izomzat kis térfogatú, pety­hüdt. A bőr színe halvány. A bőr alatti kötőszövet zsírtar­talma megfogyottt. A bokák körül kisfokú oedema. A mell­kas és részben a has bőrén néhány lencsényi-babnyi, kéke­sen áttűnő, elég jól mozgatható csomó látható. A nyak mindkét oldalán és az inguinalis hajlatban babnyi-mogyorónyi mirigyek. A relatív szívtompulat jobbfelé egy harántujjal túlterjed a jobb szegyszélen, egyébként normális viszonyok. A szívhango­kon kívül az összes szájadékok felett gyenge süstol és zörej hall­ható. A pulsus kicsi, kevéssé telt, elég könnyen elnyomható, száma perc­enként 90. A különben alacsony vérnyomást külső körülmények folytán eszközzel, sajnos, meg nem ha­tározhattuk. A jobb kulcs feletti és alatti árokban és hátul a jobb tövis felett rövidebb kopogtatási hang, egyébként teljes éles, nem dobos kopogtatási hang. A légzés sejtes, a jobb csúcs felett érdesebb. A has elődomborodó, feszes, körfogata a köldök ma­gasságában 83 cm. A köldök felett 2 ujjnyira tompulat kez­dődik, melynek felső határa felfelé homorú vonalat alkot. Fluctuatio: A has a köldöktől lefelé, főleg a középvonalban, érzékeny. A nyelv szélén néhány feketés folt. A száj nyálkahár­tyája egyébként halvány, pigmentatiót nem mutat. A máj- és léptompulat normális. Idegrendszerbeli elté­rés nem találtatott. Láztalan. Vérvizsgálatkor kitűnt, hogy a vörös vérsejtek száma 4.400.000, normális szövettani képpel. A fehér vérsejtek száma 7900, ebből neutrophil polynuclearis (60'5%) 4780, lymphocyta (36'5%) 2883, eosinophil (6'5°/0) 40, átmeneti (2-5°/o) 197. A Wassermann-reactio negatív. Feltűnő volt a vizeletlelet. A beteg 4—500 cm 3 vizele­tet ürített. A vizelet színe már mindjárt közvetlenül a kiürü­lés után feketébe játszó sötétbarna színű volt, állás után egészen fekete színű lett. A vizeletben 0-2°/0 dextrose is ta­láltatott, a reductiós próbákon kívül a polarisatiós és erjesz­­tési próbákat is elvégeztük positív eredménynyel. Fehérje TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Molnár Béla : Közlés a budapesti egyetem III. sz. belgyógyászati klinikájáról. (Igazgató: báró Korányi Sándor dr.) Klinikailag diagnoszált elsődleges mellékvesemelanoma esete. 253. lap. Dollinger Béla: Közlés a budapesti tud.­egyetem I. sz. sebészeti klinikájáról. (Igazgató : Dollinger Gyula dr., egyet. nyilv. rendes tanár, udvari tanácsos.) A törésvégek helyre­tevéséről helyi érzéstelenítés segélyével. 256. lap. Kern Tibor: Közlés a budapesti m. kir. tudományegyetem I. sz. belgyógyászati kliniká­jából. (Igazgató: báró Kétly Károly dr. ny. r. tanár.) Achylia gastrica et pancreatica esete. 260. lap. Takáts Sándor: Vörheny utáni, 38 napig tartott amaurosisnak tökéletesen gyógyult esete 261. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Félix Le Dantec: Contre la métaphysique. Questions de méthode. — Veröffentlichungen der Robert Koch-Stiftung. — Új könyvek. — Lap­szemle. Belorvosion. Lilienstein: Phlebostasis. — Sebészet. C. Witzel: A sérvek, kü­lö­nösen a rendkívül nagy sérvek kezelése. — Idegkórtan. H. Noguchi: Syphilis­ spiro­­chaeta dementia paralyticában elhunytak agyvelőkérgében. — Szülészet és nőorvostan. Voll: A szülési fájdalmak enyhítése. — Krönig és Gauss: A radiumtherapia alkalma­zása a gynaekologiában. — Venereás betegségek. Hoffmann: A syphilis korai szaká­ban keletkező hevenyés syphilises vesegyuladás (nephritis syphilitica acuta praecox) Bőrkórtan. A. Strauss: A külső gümős bajok cuprumos kezelése. — Húgyszervi be­tegségek. E. Loumeau: A húgycső veleszületett szűkületei. — Orthopaedia. Augusto Anzoletti: A reflexes-görcsös pes valgus gyógyítása. — Villard és Tavernier: Draine­­zés nélkül végzett izületresectio. — Lance M.: Melyik életévben kezdjük meg a vele­született csípőizületi fic­amodások gyógykezelését ? — Kisebb közlések az orvosgya­korlatra. A. H. Carter: Uraemia. — Blahdorn: Csecsemőkori súlyos vérzés. — Veit: Külső lépfene. — Herrick: Diabetes insipidus. 262—265. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Klinikai füzetek. — Buda­pesti orvosi újság. 266. lap. Vegyes hírek. 266. lap. Tudományos társulatok. 267- 271. lap

Next