Orvosi Hetilap, 1913. október (57. évfolyam, 40-43. szám)
1913-10-05 / 40. szám
57. évfolyam. 40. szám. Budapest, 1913 október 5. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem II. számú belklinikájából. (Igazgató: Jendrassik Ernő dr., egyet. ny. r. tanár, udvari tanácsos.) Automatás kamaraműködés és pitvarfibrillálás.* Közli: Ángyán János dr., tanársegéd. Automatás kamaraműködésről szólunk akkor, amikor a kamara rhythmusos működését magában a kamarában keletkező ingerületek tartják fenn. A pitvar fibrillálása vagy deliriuma olyan állapot, amelyben a pitvar fala diaszoléban áll, de egyes izomrostjainak szabálytalan rángásai következtében a felületén állandó nyugtalanság, hullámzás, rángatódzás látható. Özv. M. F.-né, 81 éves, állítólag soha beteg nem volt, lueses megbetegedésre sincs adat, alkohollal mértékletesen élt. Öt évvel ezelőtt meghalt és öt héten át köhögött; ezen idő óta minden évben visszatért a köhögése. 1910 őszén ismét köhögni kezdett, járáskor fulladt, lába és hasa megdagadt. Állapota a klinikára való felvételéig, 1911 április hó 26.-áig mindinkább rosszabbodott. 1911 április 26. Alacsony termetű, gyengén fejlett, ép csontrendszerű. Izomzata atrophiás, petyhüdt. A bőr színe általában halvány. Az arcz bőre kissé duzzadt, az öregség ránczai elsimultak. Oedemás a bőr a lábháton és a bokák körül. A szívtájon elterjedten lüktetés tapintható. A szívtompulat felső határa a IV. bordán, külső határa a középvonaltól 12 cm.-re található, jobbra a jobb szegyszélet nem haladja túl. A szívhangok tiszták, a csúcson az első hang tompa, az aorta II. hangja ékelt. A szív működése rhythmusos, de * A dolgozat német nyelven Portik tanár emlékére a Wirchows Archiv 213. kötetében jelent meg, ritka, perczenként csak 40 systole számlálható. A szegycsont felett hallgatódzva egy vagy két igen halk és tompa hang hallható. A perifériás vérerek kanyarulatosak, kemény falúak. Az arteria radiálisan tapintható pulsus feszes, száma percenkint 40. A vena jugularis lüktetése a nehéz lélekzés miatt nem ítélhető meg jól. A vérnyomás 235 Hg. mm. (Riva-Rocci). A mélyen álló tüdőhatárok lélekzéskor rosszul térnek ki. Mindenütt hangos és érdes a lélekzés a tüdők felett. A beteg sokat köhög, köpete nyálkás. A has puffadt, oldalsó alsó részében kissé tompult a kopogtatási hang. A máj és lép nem tapintható. A vizelet napi mennyisége 1200 cm 3, fajsúlya 1012, albumintartalma 50/oo, üledékében kevés hyalin és szemcsés henger látható. 1. ábra. Elektrokardiogramm. II. elvezetés. Idő 7.5 mp. A kamaralengés alakja a rendestől eltérést nem mutat, az R, S,T hullámok jól kifejezettek, T positív. Közöttük vagy a kamaralengésekkel interferálva látjuk a szaporább rhythmusú pitvarlengéseket. A beteg felvételekor készült elektrokardiogrammon (1. ábra) láthatjuk, hogy a pitvarok és a kamarák egymástól teljesen függetlenül, dissociáltan működnek. 1 mgr. atropint a bőr alá fecskendezve, a pitvarműködés száma 80-ról 104-re emelkedik, a kamaralengések száma azonban változatlanul 32 perczenként. Ágynyugalomra, sótalan növényi és tejtáplálásra és sajodin használatára az oedema és a nehéz lélekzés elmúlt, a fehérje mennyisége a vizeletben 500-ről 2°00-re csökkent. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Ángyán János: Közlemény a budapesti kir. magyar tudományegyetem II. számú belklinikájáról. (Igazgató: Jendrassik Jenő dr., egyet. ny. r. tanár, udvari tanácsos.) Automatás kamaraműködés és pitvarfibrillálás. 733. lap. Fekete Sándor és Gál Félix: Közlemény a budapesti kir. magy. tud.egy. II. sz. női klinikájáról. (Igazgató: Tauffer Vilmos dr., egyetemi nyilv. r. tanár.) A terhesség serodiagnostikája az Abderhalden-féle dialysises methodussal. 736. lap. Réthl Aurél: Közlemény a königsbergi kir. egyetem orr- és gégepoliklinikájáról. (Igazgató: Gerber dr., egyetemi tanár.) A gégetuberculosis therapiája, különös tekintettel a dysphagiára. 738. lap. Geszti József: A magyarországi néptüdősanatoriumok elhelyezéséről. 741. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Moravcsik Ernő Emil: Elmekór- és gyógytan. — Új könyvek. — Lapszemle. Belorvostan. Karl Kolb: Persistáló vagy hyperplasiás thymus jelenlétének kimutatása Abderhalden ferment-reactiójával. — Sebészet. M. Käfer: Kulcscsonttörések. — Elmekórtan. A. Romagna-Majona: Kephalalgiás és hemikraniás elmebajok. — E. Loewy: A cremaster-reflex viselkedése functionális és organumos idegbajokban és elmebetegségekben. — Gyermekorvostan. Jemma: A Leishman-anaemia. — Orr-, torok- és gégebajok. Hanszel: Az orrvérzés és kezelése. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Stein: A diuretin hatása a méhre. — Gehring: Arsen-triferrin. Jäger: Tenosin. 745—746. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság 746. lap. Vegyes hírek. 746. lap. Tudományos társulatok. 747—750. lap.