Orvosi Hetilap, 1914. január (58. évfolyam, 1-4. szám)
1914-01-04 / 1. szám
SZERKESZTI ÉS KIADJA: ■ LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. _______ Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti egyetemi I. sz. női klinikáról. (Igazgató: Bársony János dr., egyetemi tanár, udvari tanácsos.) A thermopenetratio a nőgyógyászatban. Irta : Kelen Béla dr., a klinikai Röntgen-laboratórium vezetője. Az elektromosság tanának a haladása az utolsó években sok oly dolgot hozott napvilágra, aminek a megvalósítását még röviddel ezelőtt is a lehetetlenségek közé sorozták. Ilyen lehetetlenségnek tartottuk a test mélyebb részeinek az átmelegítését is. Bár a hőnek helybeli alkalmazása jóformán az orvostudománynyal egykorú és bár tudjuk, hogy szervezetek, sejtek, bacteriumok stb. vegetatív működéseiben a temperatúra milyen fontos szerepet játszik, bár tudjuk — hisz szemünk előtt folyik le — a szervezetnek a betegségek elleni küzdelmében az általános és locális hőemelkedés, bár látjuk azt a hatalmas factort, amely hőemelkedés alakjában az anyagcserét megbillenti, reparatív folyamatokat megindít, pathológiás folyamatokat megállít, mégis napjainkig e tényezőt kihasználni nem tudtuk. Hogy a szövet mélyébe meleget bevinni nem tudunk, annak két oka van. Az első az, hogy az összes szövetek rossz hővezetők, a meleg alig halad át rajtuk, a másik pedig az, hogy a vérkeringés elviszi azt a kis meleget is, ami áthaladt s a hőszabályzó centrum a szervezetet a normális hőmérsékre újra beállítja. A szervezet a locális felmelegedés ellen védekezik. Ilyenformán melegbehatásra (borogatások stb.) csak néhány milliméternyi réteg melegszik át. A melegnek ilyetén alkalmazása a mélyebb részekben csak közvetlen úton, collateralis vérbőség által válhatik gyógyító tényezővé. A thermopenetratiós készülék olyan elektromos áramot szolgáltat, mely a test szövetein áthaladva, minden egyéb elektromos hatás nélkül (idegizgalom, elektrolysis) tisztán meleggé alakul át. A meleget tehát nem a felületről viszszük be a testbe, hanem az magában a szövet mélyében keletkezik, vagyis endogén eredetű. Az áram energiája ellenállási hővé alakul át (Widerstandswärme, Joule-féle meleg), akárcsak izzólámpában. A rendes egyenáram (galvan-áram) idegingerületeket és vegybontásokat létesít, ami áramérzés, fájdalom kíséretében folyik le. Erősebb áramok szövetroncsolásokat és elégetéseket okoznak. 0,3 ampére-(~ 300 milliampére-)nél erősebb áramok pedig halált hozók lehetnek. Fokozódik az idegekre gyakorolt hatás, ha az áram minduntalan változtatja az irányát (váltóáram, farados áramok). Váltóáramú városi hálózatok másodperczenként átlag 100-szor változtatják irányukat (50 periodus). Az irányváltozás szaporodásával a hatás (ugyanazon áramerő mellett) bizonyos fokig nagyobbodik és azontúl ismét csökken, oly módon, hogy extrém gyors váltakozás mellett (Hochfrequenz-Strom), ahol a periódus-szám másodperczenként a százezreket meghaladja, az ingerület (áramérzés) a periodus-szám négyzetgyökével fordítva aránylik (Nernst). Más szóval, 4-szer akkora periódus-szám mellett az ingerhatás felére, 9-szer annyi váltás mellett pedig egyharmadára csökken. A thermopenetratiós, vagy más néven diathermiás készülék áramiránya másodperczenként 3 milliószor változik. Ezen változásszám mellett áramérzés egyáltalában nincs. A beteg egyebet, mint testét kellemesen átjáró meleget nem érez. A készülék az áramot a városi hálózatból kapja és berendezése teljesen hasonlít a szikratávíróéhoz. (Tesla-transformator, resonáló szikra köz.) A beteg az áramhálózattal direct összeköttetésben nincs. A kezelésre szolgáló áram elektromágneses inductio útján keletkezik és így akár a készülékben véletlenül keletkező rövidzárlat, akár hibás kapcsolás az inductiót önműködőleg megszünteti. Kiolvadhatnak a készülék egyes részei, de a beteget veszély nem érheti. Maga a thermopenetratiós áram a Tesla- vagy d’Arsonvalféle áramoktól abban különbözik, hogy feszültsége alacsonyabb (800 Volt), de áramereje nagyobb, több Ampére-ig(!) fokozható. Az áramváltódás pedig egy közbeiktatott speciális szikraköz (Löschfunkenstrecke) által úgy van temperálva, hogy a váltódások, amelyek a nagy frequentia folytán itt : TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Kelen Béla : Közlemény a budapesti egyetemi I. sz. női klinikáról. (Igazgató Bársony János dr., egyet. tanár, udv. tanácsos.) A thermopenetralio a nőgyógyászatban. 1. lap. Péteri Ignácz: Közlemény a kir. magy. tudomány-egyetem II. sz. nőgyógyászati klinikájáról. (Igazgató: Tauffer Vilmos dr., egy. ny. r. tanár, m. kir. udv. tanácsos.) Adatok az újszülöttek transitorius lázának kórlényegéhez és orvoslásához. 4. lap. Déri Béla: Közlés a kolozsvári m. kir. Ferencz József-tudományegyetem belgyógyászati klinikája laboratóriumából. (Igazgató: Jancsó Miklós dr., egyet. ny. rendes tanár.) Anyagforgalmi vizsgálatok benzollal kezelt idősült leukaemiás myelosis egy esetében. 6. lap. A magyar Vöröskereszt-egyesület önkéntes betegápolónői tanfolyamainak szabályzata és tanítási programmja. 9. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. B. Lipschiitz: Bakteriologischer Grundriss und At’as der Geschlechtskrankheiten. — Lapszemle. Belorvostan. J. Bang: A hyper glykaemia klinikai kimutatása. — Sebészet. A. Wittek: A sarjadzó sebek gyógykezelése. — Elmekórtan. A. Imhof: Az elmebajok keretében jelentkező osteomalacia. — G. Anton és Fr. Wohlwill: A nem genyes encephalomyelitis multiplex és sclerosis multiplex. — R. Beck: A sclerosis multiplex, terhesség és szülés összefüggése. — Szülészet és nőorvostan. Schauta: Radium- és mesothorium-kezelés méhrák eseteiben. — Bumm: A méhrák elleni radium- és Röntgen-kezelés további eredményei. — Gyermekorvostan. Schick: A diphtheriatoxin cutan reactiója. — William Sharpe és Benjamin P. Farrel: A paralysis spinalis spastica. — Venereás betegségek. G. Heim: A syphilis elterjedése a német kolóniákban. — Húgyszervi betegségek. Kielleuthner: Változások a prostatahypertrophia tanában. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Bircher: Peritonealis, bajok. 10—13. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. 13. lap. Vegyes hírek. 13. lap. Tudományos társulatok. 14-18. lap.