Orvosi Hetilap, 1915. június (59. évfolyam, 23-26. szám)

1915-06-06 / 23. szám

59. évfolyam. 23. szám. Budapest, 1915 junius 6. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA : LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágoston EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a Mária Terézia-téri, Pannónia- és Munkácsy-utczai hadikórházakból. (Igazgató-orvosok: Báró Herczel M., egyetemi tanár, Hültl H. és Winternitz A., magántanárok.) Adatok az idegrendszer hadsérüléses meg­betegedéseihez. Irta: Donáth Gyula dr., egyetemi tanár, tanácsadó idegorvos. Ez a világháború, mely a legkülönbözőbb szellemi és gazdasági tereken meglepő átalakulásokat vitt végbe, úgy lát­szik néhány nem várt dolgot hozott a hadiorvostanban is. Semmi sem látszott valószínűbbnek, mint hogy idegesnek el­nevezett korunk gyermekei a milliónyi hadseregek háborúja fáradalmaival szemben, annak több száz kilométerre terjedő harczvonalaival, egyhangú, piszkos és nedves lövészárkaival, csodálatos módon tökéletesített rémes öldöklő eszközeivel, vizen, szárazon, a tenger alatt és a levegőben lefolyó és he­tekig tartó csatáival — a­mint ez eddig nem létezett — a szükséges ellenálló képességet kifejteni nem bírják. Mennyi­vel egyszerűbbek voltak a régi időben a fegyverek, kevésbé idegrázó a harczi mód, a­midőn inkább az egyes katonák­nak ereje és ügyessége volt döntő jelentőségű! A mi ideg­­rendszerünk azonban — és ez az itthonmaradottakra is vonat­kozik — erősebbnek bizonyult, mint a­hogy képzeltük, mert feltűnő számú psychés shockról, traumás neurosisról, neur­­astheniás, hysteriás és hasonló állapotokról nem tesznek említést a különböző észlelők. Csak gondoljunk arra, hogy egyetlenegy nagyobb vasúti szerencsétlenség után hány traumás neurosisban szenvedő egyénnek van kártérítési igénye ! Mi lehet ennek az oka? Én úgy hiszem, hogy az elkészültség a veszélyre, a magasztos erkölcsi érzés, mely­­lyel annak eléje megyünk, a közös tűrés és az a tudat, hogy az állam és a társadalom védőszárnyaikat mindazokra kiterjesztik, a­kik itt szerencsétlenül jártak, azok a fontos tényezők, melyek ez eredmény létrehozásában szerepelnek. Idegrendszerbeli functionális zavarok. (Psychoneurosisok.) Az idegrendszer functionális megbetegedéseire nézve, melye­ket e háborúban észlelünk, nagyjában ugyanaz áll, a­mit a béke­ esetekről tudunk, hogy t. i. a neuro-psychopathiás ter­heltségnek nagy szerep jut, hogy többnyire oly egyének­ről van szó, a­kik már előbb neurastheniás, hysteriás vagy hasonló állapotokat mutattak, kiken tehát a neurosis a há­ború eseményei által fokozódott, vagy melynek szunnyadozó csírája felébresztetett. Egyes esetekben a lues vagy potus szerepel mint gyengítő momentum, vagy pedig constitutio­­nális megbetegedés az oldalágban, így egy esetben leuk­aemia a sérültnek három nővérén, ki maga gyenge szerve­zetű, rosszul táplált és kissé vérszegény, de azelőtt mindig egészséges egyén volt. Ezen beteg éppen azon borongás állapotok miatt, melyeket a harcztéren mutatott, érdemel figyelmet.­ E. J., 31 éves gyalogos hadnagy, szeptember 9.-én K.-nál a déli harcztéren egy gránát közeledése alkalmával a földre feküdt, mely mellette szétrobbant és tőle 1 méter távol­ságra álló katonát súlyosan megsebesített. Ő maga csak­hamar felkelt és fedezéket keresendő, egy 20 méternyire fekvő magaslat mögé futott. Csak 6 óra múlva vette észre, hogy a kezén a hüvelyk- és mutatóujj között könnyen meg­sérült, azonkívül a jobb halántékán jelentéktelen égési sebet szenvedett. A sebek nem véreztek és nem is kötötték be. Ő csak annyit tudott, hogy a D. folyó felé tartottak, de csak 2—3 nap múlva jutott tudomására, hogy K. helység másik oldalára meneteltek, különböző helyeken megpihentek, ettek és meghaltak. Ezen egész idő alatt vezette zászlóalját, egy erdőt megszállva tartott, a­nélkül, hogy bármit is észrevettek volna rajta. Ezen borongós állapot, mint utólag meg lehetett állapítani, még két ízben 10, illetve 24 órán át ismétlődött; utoljára szolgája eszméletlen állapotban a harczvonal mögé vitte. Az orvos kimerülési állapotot talált 108 érlökéssel és a legközelebbi tábori kórházba szállíttatta. Ezen betegen fokozott ínreflexeket, mérsékelt dermo­­graphiát, gyors szellemi és testi kifáradást, különösen a járás alkalmával, találtam, úgyszintén — mint mondotta — hegynek menet fájdalmakat érzett a sarkaiban, ámbár az­előtt kitűnő alpesi tourista volt. Kitűnő emlékező tehetsége ezen esemény óta csökkent, az olvasás, levélírás, valamint minden összpontosítása a figyelemnek nehezére esik, a szá­molása is hibás lett, ámbár e­­zeket, mint polgári hivatása szerint irodavezető, mind kifogástalanul végezte. Az észlelés idejében két ízben sírógörcsei és erős általánosrűreszketése volt, a­mi brómra megcsillapodott. A libido és erectio is erősen csökkent. Nyugalomra, langyos fürdőkre, fejborogatásra, psycho-1 A kortörténetek, melyek e dolgozat illusztrálására szolgálnak, más helyütt fognak megjelenni, itt csak néhány igen jellegzetest kívá­nok röviden felemlíteni. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Donáth Gyula: Közlemény a Mária Terézia-téri, Pannónia-és Munkácsy-utczai hadi­kórházakból. (Igazgató-orvosok : Báró Herczel M. egyet, tanár, Hültl H. és Winternitz A. magántanárok.) Adatok az idegrendszer hadsérüléses megbetegedéseihez. 311. lap. Pártos Ervin: Közlemény a genfi egyetem női klinikájáról. (Igazgató: Prof. D. Beuttner.) A kondenzált radiumemanatio biológiai hatása. 313. lap. Kőrösy Kornél: A budapesti könyvtárak folyóiratainak ügyében. 315. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Fr. Müller: Spekulation und Mystik in der Heil­kunde. — W. Guttmann: Lexikon der gesamten Therapie. Lapszemle, f­elorvos­­tan. Kalberlac: A typhusbacillus-gazdák kezelése. — Basten: Typhusellenes védő­oltások. — Stoklosinski: A kiütéses typhus átvitele. — Leschke: Genyes mellhártya­­izzadmány kezelése. — Sebészet. Hackenbrach: Sebészi tuberculosisok kezelése Rosenbach-féle tuberculinnal. — Húgyszervi betegségek. Suter: Bacteriuria. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Wesenberg: Az ivóvíz sterilezése a háborúban. — Livie­­reto: A mesterséges pneumothorax hatásmódja. 319—320. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. Budapesti orvosi újság. 320. lap. Vegyes hírek. 320. lap. Tudományos társulatok. 321 lap.

Next