Orvosi Hetilap, 1916. június (60. évfolyam, 23-26. szám)
1916-06-04 / 23. szám
1916. 23. sz. ORVOSI HETILAP nál az a czél vezetett, hogy a therapeutának oly műszert adjak a kezébe, amelylyel a kezdő is biztosan elkerülheti az álutak előidézését. Műszeremen ugyanis bármilyen helyzetében nagyon egyszerűen meggyőződhetik arról, hogy jó helyen, jó úton van-e. Csak meg kell húzni a vezető filiformisnak distalis, a műszerből kiálló végét; ha kön-nyen enged, a vezetőszonda jó helyen van, mehet nyug i godtan tovább. Ha megfeszül és szinte fixádnak tűnik fel, úgy ez azt jelenti, hogy a vezető szonda letért az útról és a filiformis hurkot, kacsát alkot, ilyen esetben természetesen nem szabad erőltetnie a szondának az előrevezetését, hanem a vezetőszondát 2-3 cm.-re hátrahúzza, míg a filiformis újra könnyen enged (mikor t. i. a szonda már jó helyen van és a filiformis alkotta hurok kiegyenesedik). Ekkor óvatosan újra kezdi a szűkületnek a vezetőszondával való entrrozását. A folytonos ellenőrzésnek ezt az egyszerű és mégis feltétlen biztos módját nem találjuk meg a Lefort-féle eszközön és ezért konstruáltam az enyémet (1. az 1—2. ábrát). Azt tapasztaltuk, hogy majdnem minden szűkület, úgy a II., mint a 111. fokú, ha már egyszer a vezető filiformist átengedte, a legvékonyabb vezetőszondám (Chart. 10) számára is átjárható volt. S ha ez egyszer megtörtént, akkor ez esetek, kevés kivételt leszámítva, a conservativ kezelés számára mind alkalmasak voltak. Mi e módszer birtokában 138 súlyos szűkület közül csak 8 esetben voltunk kénytelenek operálni, míg az összes többi esetet szinte kizárólag e módszer alkalmazásával meg tudtuk gyógyítani, illetve szolgálatképessé tudtuk tenni. Ami az I. fokú könnyű szűkületeket illeti, ezekről kevés mondanivalónk van. Az óvatosság kedvéért a kezelést itt is vezetőszondával kezdjük és csak ha a kezelés során semmiféle nehézség vagy akadály nem merül fel, térünk át a szokásos Ultzmann- és Bennique-féle fémszondákra. Különben is az ilyfokú szűkület legnagyobbrészt a status praesens egy mellékes lelete, rendesen oly betegeken, kiket más panaszokkal küldtek hozzánk. Általában ebbe a kategóriába tartozik mindama szűkület, legyen az gyuladásos, traumás vagy operatív eredetű, ahol a hegszövet még aránylag fiatal és így a tágítás számára még alkalmasnak bizonyul. Daczára a megváltozott háborús viszonyok követelte gyors tempójú dilatatiónak, mi eddig még egy esetben sem végeztünk divulsiót és eddig még semmiféle nevezetesebb reactiót a húgycső részéről nem produkáltunk. A másodfokú vagy közepes húgycsőszűkületek is körülbelül az előbb vázolt kezelésben részesülnek azzal a különbséggel, hogy ezeket az eseteket rendszerint elő kell készíteni, már a gyorsabb előrehaladás kedvéért is, a vezetőszondával való kezelésre (1. a 3. esetet). 2. ábra: 299