Orvosi Hetilap, 1917. június (61. évfolyam, 22-25. szám)

1917-06-03 / 22. szám

1917. 22. sz. ORVOSI HETILAP a csatornák majdnem kivétel nélkül összeesett falúak, az erek igen tágak, vérrel teltek egészen a bordaszerű rész tövéig. A velőállomány csatornáinak alig van lumenük, inkább csak keskeny haránt résszerűek, a hámjuk azonban elég magas. A kéregállományban csak kevés rendes tágasságú, sorvadt hámmal bélelt csatorna van, a többi kanyarulatos csatorna sokkal szűkebb a rendesnél, hámjuk azért valamivel magasabb, de mindenesetre jóval vékonyabb, mint az ép oldalon. A csatornák egy részének lumenében vacuolákat tartalmazó halvány cylinderek vannak. A glumerulusok alulról felfelé összenyomottak, laposak, tokjuk a ka­csokhoz képest tág, s az üregük helyenként semmit sem, másutt meg­alvadt egynemű folyadékot tartalmaz. VII. 75 cm. magas kan. Műtét 1916 márczius hó 22.-én. Leöletett 1916 április hó 12.-én. A jobb ureter lekötése a vesemedenczénél. feonczoláslelet: Az ép oldali vese hossza a metszéslapon 7, szélessége 5, legnagyobb vastagsága 2,7 cm. A másik oldali mérsékelten megnagyobbodott, hossza 9, szélessége 4-5, legnagyobb vastagsága 4-2 cm. A vesemedencze és a vesekelyhek erősen kitágultak. A szerkezet különben teljesen hasonló a VI. sz. alatt leírthoz. A kéreg a domború és közepén átlag 5 mm., a pyramis-léc­eket leszámítva, a felső és alsó póluson átlag 8—10 mm. A pyramis-léc­ek itt sokkal kifejezettebbek, mint a VI. számú esetben. A vesemedencze tágabb a rendesnél, a hüvelykujj első perczét magába fogadja. Az ureterbe a vesemedenczé­­ből egyáltalában nem lehet bejutni. Az ureter innen kezdve lefelé olyan tág, mint a másik oldali. (A hólyag nagyon vaskos falú, szűk.) Mikroskopi kép: A convex felületről származó metszeteken a papilla renalis táján levő gyüjtőcsövek egyenes lefutásúak, az oldalt levők erősen összeesettek. Az előbbii helyen a hajszálerekben meglehe­tősen sok vér van s elszórtan kisebb vérzéseket is találunk. A csatornák itt nem tágabbak a rendesnél. A kéreg-pyramisokban futó húgyutak azonban már meglehetős erősen tágultak s e mellett kanyargós lefu­­tásúak. A kanyarulatos csatornáknak mintegy fele középtág, de hám­bélésük erősen sorvadt s így a lumenük tág, a másik fele pedig egészen szűk és lumene alig van. Megjegyzem még, hogy a kéreg-pyramisok­ban (ú. n. velősugarak) futó összes csatornák nem tágultak. A glome­­rulusok tokja általában mérsékelt tágulást s így hézagot mutat. A kötőszövet mérsékelten megszaporodott. A vese-polusról származó metszeten az elváltozások kisebb­­fokúak, különösen a kéregben csak kevés a tágult húgycsatorna, leg­nagyobb részüknek lumene nem összeesett. A glomerulusok tokja mér­sékelten tágult, a kéreg kötőszövete megszaporodott. Vill. 25 cm. magas nőstény. Műtét 1916 márczius hó 21.-én Leöletett 1916 április hó 11.-én. A jobb ureter lekötése a vesemeden­czénél. Bonczoláslelet: A jobb vesemedenczén és ureteren a lekötés helye nem látható határozottan. Az ureter mindenütt jól átjárható. A jobb vese alig valamivel nagyobb a balnál. Vesemedenczéje kissé tágult és nyálkahártyája megvastagodott, állománya vérszegény. Hossza 16 mm., ebből 4 mm. a kéregre esik. A bal vese hossza 20 mm., ebből 6 mm. a kéregre jut. Mikroskopi kép: A lekötött uretern vesében szétszórtan apró vérzések láthatók, különben mérsékelt kötőszövet-szaporodás tűnik fel. A glomerulusok és húgycsatornácskák jól megtartottak. A másik vese ép. IX. 80 cm. magas nőstény. Műtét 1916 márczius 20.-án. Leöletett 1916 április 12.- én. A jobb ureter lekötése közvetlenül a vesemedencze alatt. Bonczoláslelet: Az ép oldali vese 72 mm. hosszú, 45 mm. széles, 30 mm. vastag. A másik vese legnagyobb hossza 90 mm., szélessége 45 mm., vastagsága 50 mm. Felmetszve kissé zavaros folyadék ömlik belőle. Az egész tömlővé alakult át, melynek azonban átlag 10 mm. vastag fala van, a fal belső oldalán a kitágult vesekelyheket s a némileg elvéko­nyított és belapított pyramisokat mutatja. A kéregállomány vékonyabb a túloldalinál, csak mintegy 4 mm. az utóbbinak 9 mm.-ével szemben. Tőle befelé az elvékonyodott bélállomány jól felismerhető. Ezen állo­mányból legtöbb maradt meg a felső póluson, a­hol az 1 mm. vastag. Az erősen tágult vesemedenczéből az ureterbe szondával nem lehet bejutni. Mikroskopi kép: A kóros vese convexitásáról vett metszeteken a vesének bélállományát erősen megvékonyodottnak találjuk, a­mennyi­ben a kéregállomány, a­mely pedig szintén vékonyabb az ép oldalinál, a bélállománynál felével szélesebb. A gyűjtőcsöveknek legalsó része tágabb lument mutat, a hám azonban n­em vékonyodott meg észre­­hetően. A csatornák lumenének tágulása legfeltűnőbb a velőállománynak a kéreghez közel eső részében. Itt a hámsejtek is sokkal laposabbak. A kéreg velőpyram­isaiban lefutó húgycsatornák helyenként kifejezetten kanyargósak lettek, lumenük tág, bennük itt-ott colloid cylinderek van­nak. A kanyarulatos csatornákon észlelhető aránylag a legnagyobb fokú tágulás és a hámnak legnagyobb fokú sorvadása. Szűkebb lumenű ka­nyarulatos csatornák is láthatók, ezeknek a hámja is sorvadt. Találunk végül egészen lumen nélküli nagyon szűk kanyarulatos csatornákat is. A glomerulusok tokja jóval tágabb,­ mint a túloldalon, a kacsok több helyen összeestek, sejtdúsak, de vannak azért vérrel kitöltött kacsok is. A kéregállomány elváltozása nem egyforma súlyosságú mindenütt. A kötőszövet úgy a veső-, mint a kéregállományban megszaporodott, az egyes csatornák ezért távolabb fekszenek egymástól, csak kevés helyen látjuk őket közvetlenül egymás mellett. A vesepolusról származó metszetben még praevaleálnak az erő­sen tágult, sorvadt hámmal bélelt csatornák, melyek között itt-ott ma­gasabb hámbéléssel bírók is vannak. A kötőszövet helyenként itt is megszaporodott, legkisebb fokú a szaporodása a tok alatt. X. 20 cm. magas kan. Műtét 1916 február 11.-én, hangszalag­átvágás közben elvérzett 1916 márczius 18.-án. A jobb ureter lekötése középen. Bonczoláslelet: A jobb ureter a lekötés felett a medenczéig nem egyenletesen tágult. Legnagyobb kerülete 17 mm., a veseállomány a domborulaton 4 mm. vastag, ebből 2 mm. a kéregállomány. A bal vese 2­8 cm. vastag, ebből 8 mm. a kéreg. Az ureter a lekötés helyén teljesen elzárt. Mikroskopi kép: A lekötött ureterű vesének a convexitáson elég jól felismerhető kéregállománya van, melyben azonban az összes kép­letek erősen lelapultak. Mindenütt feltűnő a kötőszövet-szaporulat. A húgycsatornácskák erős pusztulást mutatnak. A velőállomány helyét teljesen kötőszövet helyettesíti. Az ép vese feltűnő vérbőségen kívül nem mutat a normálistól elütő mikroskopi képet. XI. 25 cm. magas kan. Műtét 1916 márczius 20.-án. Leöletett 1916 április 25.-én. A jobb ureter lekötése közel a vesemedenczéhez. Bonczoláslelet: Mindkét vese méretei egyenlők: 46 X 32 X 22 mm. A veseállomány 13 mm., ebből a kéreg 3 mm. A lekötés nem zárt tökéletesen, a fonál részben az ureter lumenébe vándorolt. A jobb vese körül tályog. Mikroskopi kép: Az ép vese tokja rendes vastagságú. A glome­rulusok feltűnően sejtdúsak és bővérűek. A húgycsatornácskák hámja ép, helyenként igen erős desquammatio látható zsírosodással. Az egész veseállomány igen vérbő. A másik vese tokja megvastagodott. A kéregállományban a glomerulusok lelapultak, de jól megtartottak, helyenként feltűnően bő­vérűek. A közöttük levő kötőszövet szaporodott, igen sejtdús, kifejezett gömbsejtes beszűrődést mutat. A velőállományban a húgycsatornácskák hámja elég jól megtartott. A kötőszövet egyes helyeken hyalin elfaju­lást, másutt plasmasejtes beszűrődést mutat. Nagyobb confluáló terü­leteken a rendes interstitium és parenchyma helyét igen sejtdús, főleg fibrinből és genysejtekből álló szövet foglalja el. XII. 50 cm. magas kan. Műtét 1916 márczius 21.-én, leöletett 1916 május 5.-én. A jobb ureter lekötése a középen. Bonczoláslelet: A jobb ureteren az elzáródás tökéletes. Az ép oldali vese 74 mm. hosszú, 45 mm. széles, 31 mm. vastag. A másik vese vesemedenczéje erősen tágult, az egész vese meg­nagyobbodott. Hossza 87 mm, szélessége 57 mm., vastagsága 43 mm., a kéreg mindenütt nagyon sorvadt, átlag csak 2 mm. A bélállomány a domború és közepén 5 mm., a pólusoknál körülbelül 11 mm. A pyra­­misok csúcsukon erősen lelapultak, de elég szélesek. A vesekelyhek erősen tágultak és bennök a nyálkahártyán számos igen finom tű­­szúrásszerű, sötétvörös vérzéses petty van. A vesemedencze erősen tág, úgyszintén az uréternek legfelső része a vese alsó pólusától szá­mított mintegy 3 cm. távolságig. A jobb uréter elzáródása teljes. Mikroskopi kép: A kóros vese pólusának közelségéből kimet­szett részletben a bélállomány csatornái általában középtágak, csak egyes csatornák mutatnak kisebb-nagyobb fokú tágulást és hám­­ellapulást. Az erek meglehetősen vérteltek, tágak. A velősugarak zóná­jában a tágulás meglehetősen nagyfokú. Ezen tágult csatornák tulaj­donképpen kanyarulatos csatornák. E tágulás megtalálható a kéreg­állományban is, de inkább csak foltonként. A kötőszövet a velősuga­rakban helyenként nagyon sejtdús. A kanyarulatos csatornák kisebb részének alig van lumene és magas hámmal bír, más része meg egészen összeesett, sorvadt, lumene nincs. Az interstitium itt is meg­lehetősen sejtdús. A glomerulusok középnagyok, tokjuk kissé kitágult. A vese domború felszínéről származó részben feltűnő a többi esettel szemben az, hogy a kéregállomány vékonyabb, mint a megmaradt velőállomány. Lumennel bíró csatorna alig van benne. A kötőszövet erősen megszaporodott, a glomerulusok kicsinyek, többnyire össze­­töpörödöttek, ezért nagyon sejtdúsnak látszanak. A bélállomány csatornái középtágak. XIII. 40 cm. magas nőstény. Műtét 1916 márczius 20.-án. Le­öletett 1916 május 5.-én. A jobb ureter lekötése annak felső szakaszán. Bonczoláslelet: Az ureter hossza 22 cm. Lekötés a hólyagtól 18 cm.-nyire. Az ureter kerülete a lekötés felett 12 mm., a lekötés alatt 7 mm., nagyjából egyenletesen tágult. A lekötés nem teljes, az ureter vékony szondával átjárható. A veseállomány 10 mm., ebből a kéregre 3 mm. jut. Mikroskopi kép: A vese tokja rendes vastagságú. A kéregben a glomerulusok jól megtartottak. A közöttük levő kötőszövet szaporodott és sejtszegény. A vesőben a húgycsatornácskák teljesen elpusztultak, a hám alig-alig festődik némely a kéreghez közelebb fekvő részleten, különben mindenütt necrosisos. A kötőszövet mindenütt erősen szapo­rodott, sejtszegény, rostos. Az erek fala hatalmasan megvastagodott, XIV. 72 cm. magas­ban. Műtét 1916 február 11.-én, leöletett 1916 április 2.-án. A jobb ureter lekötése a hólyag felett. Bonczoláslelet: A jobb ureter teljesen elzáródott. A lekötés felett tágult. A két vese egyforma nagy, mindkettő 71 mm. hosszú, 48 mm. széles és 33 mm. vastag. Mérsékelt hydronephrosis jobboldalt. A jobb vesén a pusztulás nagyobb mértékben illette a bélállományt. Mikroskopi kép. A gyűjtőcsatornák középtágak, de a hámjuk kissé sorvadt; az erek különösen a bélállomány legfelsőbb részeiben tágak, bővérűek. A kéreg csatornái általában majdnem mind valamivel tágabbak a rendesnél. A glomerulus-tok szintén valamivel tágabb, üres. Sok glomerulus-kacs kissé összeesett. A hámsejteken csak nagyon mérsékelt sorvadás vehető észre. XV. 20 cm. magas kan. Műtét 1916 február 16.-án. Leöletett 1916 április 11.-én. A jobb ureter lekötése középen. 299

Next