Orvosi Hetilap, 1917. augusztus (61. évfolyam, 31-34. szám)

1917-08-05 / 31. szám

61. évfolyam. 31. szám. Budapest, 1917 augusztus 5. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LEMHOSSÉK MIHÁLY egyet és SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. EREDETI KÖZLÉSEK. Ifj. Johan Béla: Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem I. számú kór­­boncztani intézetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr., egyetemi ny. r. tanár.) A balassa­gyarmati és zsolnai anaerob sebfertőzések kórokozó bacillusára (bacillus pyogenes anaerobius) vonatkozó újabb vizsgálatok és kísérletek. 423. lap. Barabás Zoltán : Közlés a przemysli cs. és kir. 3. számú helyőrségi kórházból. (Parancs­nok: Pap Mihály dr., főtörzsorvos. A fertőző osztály főnöke: Bardachzi Ferencz dr., ezred­orvos, egyetemi magántanár.) Mesterségesen létrehozott bőrvérzések. 426. lap. Csépai Károly: A császári és királyi IV. hadsereg egyik tábori bacteriologiai labora­tóriumából. A Weil-Felix-reactio állandó összetételű bacterium-suspensióval (febris exanthematica diagnosticum) és néhány adat a reactio serologiai magyarázatához. 428. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Ernst Buchheim: Die geburtshilflichen Operationen u. zugehörigen Instrumente des klassischen Altertums. — Lapszemle. Belorvosion. Dorendorf: Arthritis dysenterica. — Sebészet. Hahn és Haddaeus: Fertőzött izületi lövési sérülések kezelése. — Serologia. Wagner : Complement-kötés proteus-antigen­­nel kiütéses typhusban. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Hayward: Boluphen. — Gotthilf: Izü­letcsúz. —­­Jussul: Oraena. — Pakascher: Gonorrhoeás eredetű izület­­gyuladás és epididymitis 430—431. lap. Magyar orvosi irodalom. 431. lap. Vegyes hírek. 431. lap. Tudományos Társulatok. 432 —434. lap. TARTALOM. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem I. számú kórboncztani intézetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr., egye­temi ny. r. tanár.) A balassagyarmati és zsolnai anaerob sebfertőzések kórokozó bacillusára (bacillus pyogenes anaerobius) vonatkozó újabb vizsgálatok és kísérletek. Irta: Ifj. Johan Béla dr., I. tanársegéd. Bogdán Aladár dr., a balassagyarmati közkórház igaz­gatója 1915 november 13.-án a budapesti kir. Orvosegye­sület tudományos ülésén sajátságos pyaemiás megbetegedés­ről tartott előadást, mely az ottani vármegyeháznak kisegítő kórházként berendezett helyiségeiben ütötte fel fejét és ki­zárólag a harc­téri sebesültek közül szedte áldozatait. Az esetek nagy része halálosan végződött; a bonczoláskor leg­állandóbban májtályogokat találtak. Rendesen egyebütt is volt genyedés, így az ízületekben, a tüdőben és ennek kap­csán többször a mellüregben. Buday tanár, a­ki az eseteket bacteriológiai és histológiai szempontból vizsgálta, ugyan­ezen ülésen tartott előadásában referált a vizsgálatok ered­ményéről, a­melyekből kiderült, hogy a betegség okozója egy igen finom, Gram negatív, kizárólag anaerob viszonyok közt és natív fehérjét tartalmazó táptalajokon fejlődő, polus­­festődést mutató bacillus. Buday tanárral egyetértve, a bacillust bacillus pyogenes anaerobius-nak neveztük el, mely név a bacillus két nagyon jellegzetes tulajdonságát fejezi ki. A vizsgálatok anyaga megjelent a szakirodalomban­ is, így tehát a megbetegedésre a figyelem reá volt irányítva; ennek daczára máshonnan hasonló megbetegedésekről nem referáltak. Ennek oka az is lehet, hogy sok kórházban, hol sebesülteket ápolnak, egyáltalán nem bonczolnak. Az 1916. év végén Rusznyák István dr. főorvos a zsolnai tartalékkórházból májtályeg-genyet küldött be Buday tanárnak azzal a megjegyzéssel, hogy ő azt hiszi, hogy ez az eset (mely akkor ott már a harmadik azonos tünetek közt lefolyó megbetegedés volt) a balassagyarmati esetekhez hasonló. A felkent készítményekben csakugyan megtaláltuk az egé­t Bogdán dr.: Orvosi Hetilap, 1915, 20. sz. — Bogdán dr.: Medizinische Klinik, 1916. — Buday dr.: Orvosi Hetilap, 1915,51., 52. sz. — Buday dr.: Zentralblatt für Bach. Orig., 77. kötet, 7. füzet, szén typusos, finom, Gram-negativ, polusfestődésű bacillusz, majd a mikroba kitenyésztése is sikerült teljesen oly fel­tételek mellett, mint azt Buday tanár a balassagyarmati ese­tekben találta. Az esetek klinikai lefolyásáról és az eközben szerzett érdekes tapasztalatairól Rusznyák főorvos más helyen fog beszámolni. Az említett eset után Zsolnán még több megbetegedés is fordult elő, a­melyekből szintén kaptunk vizsgálati anyagot; a megbetegedések az elsőkhöz hasonlóak­­nak bizonyultak. A balassagyarmati endemiából arra lehetett következ­tetni, hogy ha ez a megbetegedés valahol felüti a fejét, újabb esetek előfordulása nehezen gátolható meg. Ezért Zsolnán is félni lehetett attól, hogy újabb megbetegedések fogják ezeket követni. Számbavéve még az esetek súlyos, többnyire halálos lefolyását s azt, hogy a megbetegedéseket élőben elég korán lehetett már diagnoszálni, Rusznyák dr.-ral folytatott meg­beszélés alapján therapeutikai czélra vaccina készítését hatá­roztuk el. Az anaerob mikrobák által létrehozott megbetegedések emberek között rendesen csak szórványosan fordulnak elő, így nem is igen nyílik alkalom rá, hogy anaerob mikroba ellen vaccinát készítsünk. Állatokon gyakoriabbak a nagyobb számmal jelentkező anaerob fertőzések, mégis a vaccina előállításának módja még nem oly kidolgozott, mint az aerob mikrobák­nál ; másrészt az anaerobok morphológiai és biológiai saját­ságai is még mindig számos újabb vizsgálatra szorulnak. A zsolnai kórházban keresztülvitt erélyes rendszabályoknak sikerült közben újabb esetek előfordulását meggátolni, így a vaccina-készítés is szükségtelenné vált. A vaccina-készítés munkálatai közben azonban e mikrobán több érdekes dol­got észleltünk, a­melyek további vizsgálatokat tettek szük­ségessé ; ily módon az anaerobok biológiája szempontjából érdekes adatok birtokába jutottunk, a­melyeket a következők­ben kívánok ismertetni. A fentebb említett vaccináláshoz hővel elölt és valami antisepticummal kevert bacterium-emulsiót akartunk készíteni. A mikrobák első kitenyésztése a tályogok genyéből legjobban mindig úgy sikerült, hogy hosszú, elég vékony platintűvel szúrt culturát készítettünk eprouvettában megmerevített ascites­­agarba. Vaccina-készítés czéljára azonban ez a tenyésztési methodus nem volt alkalmas, mert csak nagyon kevés mikrobát eredményezett. Egyszerű mód lett volna a Petri-csészék felszínén való tenyésztés. De a csészék anaerob elzárásához szükséges, pyrogallussal impregnált cellulose­ gyürtöket Németországból nem sikerült megkapnunk. Elég lett volna talán a ferde

Next