Orvosi Hetilap, 1918. március (62. évfolyam, 9-13. szám)
1918-03-03 / 9. szám
62. évfolyam. 9. szám. Budapest, 1918 márczius 3. LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. TMór és SZÉKELY ÁGOSTOM EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény Budapest székesfőváros bacteriologiai-közegészségügyi Intézetéből és a kir. magy. tudományegyetem I. számú kórboncztani intézetéből. Újabb adatok a himlő laboratóriumi diagnostikájához. Irta: Vas Bernát dr. egyetemi rk. tanár és Johan Béla dr. egyetemi tanársegéd. A Paul-réz himlő-reactio, mint ismeretes, a variolaméreggel fpustula-tartalom, pörkbeoltott nyúl-corneának igen jellegzetes elváltozásaiban áll, melyek a 48 órával előbb oltott bulbusnak sublimat-alkohollal való kezelése után rajta mint apró, krétafehér göbök jelentkeznek. Ez a reactio már rövid fennállása alatt igen megbízható segédeszköznek bizonyult, különösen oly esetekben, amelyekben a klinikai tünetek egymagukban nem voltak elégségesek a betegség igazi természetének biztos megállapítására. E tekintetben főkép a variolának a varicellától való megkülönböztetése okozhat elég gyakran, még a szakembernek is, nagy nehézséget, hiszen ismeretes, hogy a kiütéssel járó betegségek sorában, kivéve a typhus exanthematicust, alig van még egy, melynek biztos diagnosisa adott esetben körülményesebb volna, mint az említett két betegségé. A An/Z-reactio értékéről nyilvánított véleményünket az azóta szerzett tapasztalataink is megerősítették, melyeket úgy a főváros polgári lakosságából származó, mint a hadügyministérium 11.494. sz. rendelete alapján Magyarország egész területéről a katonaság részéről beküldött esetekből szereztünk. Ezek alapján ismételhetjük, hogy a cornealis reactio igen értékes eljárás, mely a himlőnek biztos felismerését 36—48 óra alatt lehetővé teszi, ami kiválókép az első himlőesetek megállapításában bír nagy jelentőséggel, különösen ha tisztán a klinikai tünetek alapján vitás a diagnosis. Az az állításunk is további támaszt nyert, hogy csak a positív reactio bizonyító, míg a negatív eredmény a variola fennállását nem tudja kizárni; ezenkívül további kísérleteink folyamán sem fordult elő egyetlen egy olyan eset, mely módosította volna azt az észlelésünket, hogy a Paul-féle reactio kizárólag csak variola-esetekben mutatkozik positívnak és minden másnemű betegségben (varicella) negatív marad. Ginst és saját észleléseink szerint mintegy 20-25%ban a Paul-féle reactio nem egyezik a klinikai diagnosissal, vagyis fennálló variola dacára sem mutatkozik a beoltott Corneán semmiféle elváltozás. Ily eseteket a hiányos technikára, a vizsgálati anyag virulentiájának csökkent voltára, főkép pedig, amit először Gins hangsúlyozott, a beoltott anyag elégtelenségére, esetleg a vér antivirulens anyagainak változására és több más, előttünk még teljesen nem ismert okokra lehet visszavezetni. Kétségtelen, hogy az ilyen refractaer esetek számát is jelentékenyen lehet csökkenteni, ha ügyelünk arra, hogy mindig elegendő anyagot oltsunk és azt is szem előtt tartjuk, hogy a betegség elején a pustula-tartalom, a betegség előrehaladt stádiumában pedig főkép a pörk tartalmazza a vírust és az oltási anyagot ennek megfelelőleg választjuk meg. A kifejezett positiv reactio képe oly szembeötlő és jellegzetes, hogy elbírálása az esetek túlnyomó számában semmiféle nehézséggel nem jár. Nem oly könnyű a megítélés azonban akkor, ha a cornealis elváltozások úgy a göbök színére, mint alakjára és elrendezésére nézve a szokott képtől kisebbnagyobb mértékben eltérnek. Ez a bizonytalanság még fokozódik, ha lobos folyamatok társulnak a specifikus reactióhoz. Ilyenek ritkábban ugyan, de azért előfordulnak positiv reactio mellett is és első közleményünkben megcáfolhattuk egy tanulságos eset kapcsán G/ns-nek azt az állítását, hogy a corneának gyuladása a variola-vírus jelenléte ellen szól. Ebben az esetünkben 24 órával a cornea oltása után a szemen heves lábos tünetek jelentkeztek, a cornea diffuse zavaros lett, a szem kötőhártyája, valamint a limbus erősen belövelt, a szemhéjak összetapadtak voltak. A sublimat-alkohollal kezelt corneán szürkés-fehér foltok mellett apró izolált kiemelkedések mutatkoztak. A reactiónak ezen nem egészen típusos lefolyása megnehezítette ugyan az eset elbírálását, de egy controll-kísérlettel, melyben a vizsgálati anyag glycerines emulsióját használták fel az oltásra, amidőn a corneán minden lábos tünet nélkül keletkeztek a jellegzetes specifikus elváltozások, az esetet könnyűséggel lehetett positívnek minősíteni. Ily controll-kísérletek azonban nem járnak mindig a megfelelő eredménynyel, mert a gyuladásos folyamatok az Gins: Deutsche med. Wochenschrift, 1916, 37. sz. 1 Gerlóczy-Vas: Orvosi Hetilap, 1916 és Berliner kiin. Wochenschrift, 1917, 16. sz. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Vas Bernát és Johan Béla: Közlemény Budapest székesfőváros bacteriologiai-közegészségügyi intézetéből és a kir. magy. tudományegyetem I. számú kórboncztani intézetéből. Újabb adatok a himlő laboratóriumi diagnostikájához. 113. lap. Ónodi A.: A harcztéri halló-, beszéd-, hangzavarok és légcsőmetszettek osztályának működése. IV. Gégesérülések. 115. lap. Kallós József: Közlemény Auszterweil dr. és Kallós orvosi laboratóriumából, Arad. Adatok a Wassermann-reactio ismeretéhez. 115. lap. Kerntler Jenő: A berlini „Prüfstelle für Ersatzglieder“ congressusa. 117. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle. Belorvostan. Boas: A nyomáspontok jelentősége az emésztőszervek betegségeinek kórjelzésében. — Áron: A gyomorfekélyek miatt operáltak belorvostani utókezelése. — Sebészet. H. Finsterer: Az epés hashártyagyuladás. — Bőrkórtan. P. Lie: A lepra átvihetőségének kérdése. — Venereás betegségek. M. Chotzen: A nemibajok elleni küzdelem a jövőben. — Gyermekorvostan. Rost: A gyermekkori végbélelőesések kezelésében elért tartós eredmények. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Dziembowski: A parenteralis tejsav-befecskendezések. 118—120. lap. Magyar orvosi irodalom. 120. lap. Vegyes hírek. 120. lap. Tudományos Társulatok. 121. lap.