Orvosi Hetilap, 1918. október (62. évfolyam, 40-43. szám)

1918-10-06 / 40. szám

62. évfolyam. 40. szám Budapest, 1918 október 6. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágostom EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. TARTALOM.* ERE­DETI "KÖZLÉSEK. Bókay János: A bárányhimlő és herpes zoster egyes eseteinek kóroki azonosságá­ról. 521. lap. Mester Emil: A physikai therapia túlzásairól. 525. lap. Gőzony Lajos : Közlemény a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem bakteriológiai intézetéből. (Igazgató: Preisz Hugó dr., egyetemi ny. r. tanár.) A sulfosalicylsavas fehérje­próba fajlagosságáról. 528. lap. Sattler Jenő: A spanyol influenzának nevezett járványos betegség gyógyszeres kezelése. 529. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle. Belorvosion. Lippmann: Az apoplexiának és az encepha­­lomalaciának a vérnyomással való összefüggése — Sebészet. Sauerbruch: Élő mű­végtagok készítése. — Venereás betegségek. Fr. Lesser: A syphilis körül tett háborús tapasztalás. 529. lap. Magyar orvosi irodalom. 530. lap. Vegyes hírek. 530. lap Tudományos Társulatok. 531. lap.­­ EREDETI KÖZLEMÉNYEK. . A bárányhimlő és herpes zoster egyes esetei­nek kóroki azonosságáról.* Közli: Bókay János dr., egyet. ny. r. tanár. Harmadizben írok e tárgyról: először 1892-ben,­ má­sodszor 1909-ben­ tettem közzé tapasztalataimat, 1892-ben öt eset, 1909-ben pedig újabb négy, tehát összesen kilenc­ eset kapcsán. Hogy ma ismét foglalkozom ezen érdekes megfigyelésekkel, abban leli magyarázatát, hogy 1909-ben kifejtett nézetem megerősítésére újabb észleletek állanak ren­delkezésemre, sőt, úgy vélem, egy teljes bizonyító erővel bír korábbi állításaim helyességének beigazolására Szükségesnek vélem megfigyeléseimre újból felhívni szaktársaim figyelmét, mert daczára, hogy két czikkem németül is megjelent s refe­rátumok útján átment a világirodalomba, hasonló észleletekről mások, a külföldön nem tettek közlést, s így fel kellett té­teleznem, hogy két közlésem a kartársak figyelmét nem ragadta meg úgy, mint azt óhajtottam. * * . * 1888-ban, tehát 20 év előtt láttam először magángya­korlatomban, hogy egy családban, a­melyben körülbelül tíz nap előtt a család egyik gyermektagján övsömör (z. thora­calis) támadt, egy másik gyermektagon típusos bárányhimlő jelentkezett. Ezen észlelet magában véve nem ragadta volna meg figyelmemet, de alig néhány héttel fenti észleletem után, is­mét magángyakorlatomban, másodszor is láttam a zoster és varicella egymásutáni jelentkezését, miáltal figyelmem directe fel lett hiva a két betegség közötti esetleges összefüggésre. Ezen utóbbi észleletemben az első betegség zoster abdomi­nalis volt a család egyik kiskorú leánytagján s a család második növendékleánytagján körülbelül tíz napra jelentke­zett a jellegzetes bárányhimlő, a szokottnál kissé erősebb kivirágzással. Harmadik megfigyelésemet 1891-ben tettem egy hozzám közel­álló kortárs családjában. Kartársam feleségén április hó 10.-én je­lentkezett a közepes erősségű övsömör (r. pector.) s április 22.-én, * Minden jog fenntartva. 1 Bárányhimlő fellépése sajátságos körülmények között. Magyar orv. arch. és Arch. f. Kinderh., 1892. 2 A bárányhimlőnek a zoster bizonyos eseteivel való kóroktani összefüggéséről. Orv. Hetilap és Wien. kim­. Wochenschrift, 1909, tehát 12 nappal utána bárányhimlős lett a család legifjabb sarja, egy 8 éves fiúcska, ki az előző év nyarán, midőn fürdőn tartózkodásuk alatt egyik nővére varicellát állott ki, noha nővérétől komolyabban el­különítve nem volt, a bárányhimlő-fertőzéstől mentes maradt. Negyedik észleletem a következő volt: 1891 május hó 31.-én hivattam L. K. kolozsvári tanártársam Budapesten lakó nővéréhez, hogy megnézzem 15 éves fiát, kin három nap óta volt észlelhető hó­lyagos kiütés a jobb homlokzájon. A fiatal emberen zoster frontálist konstatáltam, mely kissé vontatottan, de azért rendesen folyt le. A betegnek „nővére, egy 13 éves leányka, június 15.-én, tehát 15 nappal fivére övsömör-eruptiója után betegedett meg bárányhimlőben; a láz kissé erősebb volt, a betegség azonban typusosan folyt le. Sajátszerű megfigyeléseimet 1891. november 2.-án közöltem néhai báró Korányi Frigyes tanártársammal, hogy a különös leletre az ő figyelmét is felhívjam . Korányi tanár már november 8.-án arról érte­sített, hogy a vezetése alatt álló belorvosiani klinika egyik osztályán október hó 29.-én egy zosteres (z. lumbo-femor.) felnőtt beteg feküdt s november hó 6.-án, tehát 8 nappal a zosteres­ eset után ugyanazon kór­szobában egy idült léptumorban szenvedő felnőtt betegen bárányhimlő jelentkezett, mely beteget magam is megnéztem volt. (Ötödik észlelés.) Az eddig felsorolt esetek alkották magvát 1892-ben megjelent első közlésemnek, midőn is először vetettem fel azt a kérdést, hogy a bárányhimlő fertőző anyaga bizonyos körülmények között az általános kivirágzás helyett nem nyil­vánulhat-e meg egy zosteres kivirágzásban ? 1892-től 1909-ig tett hasonló észleleteim a következők voltak: Hatodik idevágó megfigyelésemet 1904-ben tettem ugyancsak a magángyakorlatban. Korányi Sándor báró tanártársam családjában már­­czius 20.—28.-a között a gyermekek mellett alkalmazott korosabb dada megbetegszik zoster frontálisban s április hó 11.-én a fiúcskán, április 13.-án pedig a leánykán jelentkezik typusos varicella a megszokott lefolyással. Az övsömör és bárányhimlő közötti időköz ezen esetekben több mint két hét volt. Hetedik észleletem kórházi s 1907-ben volt megfigyelésem tárgya. M. E. 6 éves fiúcska spondylitis lumb. miatt feküdt a kór­ház egyik 20-ágyas belorvosi osztályán s 1907. deczember hó 10.-én jelentkezik rajta a typusos zoster pectoralis, mely deczember hó 15. -éig már beszárad. Lázat három napig észleltünk, a láz maxi­muma azonban a 38-680-t a végbélben nem haladta túl. Dec­ember 25.-én ugyanazon osztályon egy idősült gégestenosisos 4 éves gyerme­ken jelentkezik bárányhimlő, 26.-án egy 4 éves,hasonlókép idősült gége­stenosisos gyermeken, 28.-án pedig egy gégepapillomában szenvedő ötéves fiúcskán. Ezen esetekben tehát az övsömör és varicella keletkezése között 15, 16, illetőleg 18 nap folyt le. Megjegyezzük, hogy a zosterben megbete­gedett 6 éves fiúcska állítólag három év előtt bárányhimlőt kiállott volt, a szülők ezen kimondása azonban nem teljesen megbízható. Fontos­nak tartom idejegyezni, hogy ezen osztályon varicellás megbetegedés kórházi fertőzés alakjában már több hónap óta nem fordult elő s mint­hogy a betegek látogatásától kiskorúak mindenkor el vannak tiltva, a bárányhimlős fertőződést mind a három esetben egy oly közös forrás­t­­ól kellett származtatnom, mely a kórházi osztály beteganyagában volt­­ meg. Az övsömörben megbetegedett fiúcska sebészi ellátás czéljából.

Next