Orvosi Hetilap, 1919. március (63. évfolyam, 9-13. szám)

1919-03-02 / 9. szám

ti 3. évfolyam. 9. szám. Budapest, 1919 márczius 2. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. 1 \ L-Li SZERKESZTI ÉS KIADJA: \\ 1 3, ’ * . LENHpSSÉK MIHÁLY EQYET.TflNftREs SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANAR ' FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. ‘EREDETI KÖZLÉSEK. Karczag László: Közlemény a budapesti magy. tudományegyetem HL számú belklini­kájáról. (Igazgató: báró Korányi Sándor dr., egyetemi ny. r. tanár.) A fény hatása a tuberculosisallergiára. 93. lap. Dalmady Zoltán : Közlemény az Országos Hadigondozó Hivatal budapesti Császárfürdői intézetéből. Az alföldi napfénykezelésről. 96. lap. Kuncz Andor: Közlemény a kolozsvári szülészeti és nőgyógyászati klinikáról. (A klinika jelenlegi vezetője: Akontz Károly dr., egyetemi tanár.) Kiviselt tuboovarialis terhesség egy esetéről. 97. lap. Berger Margit: Közlés a székesfőváros Szent István-közkórházának bőrkórtani osztá­lyáról. (Főorvos: Poór Ferencz dr., egyetemi magántanár.) Adatok a lichen scrophulo­­sorum psoriasiformis kórtanához. 99. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle. Belorvosion. Schürer: A kiütéses typhus korai diagno­­sisa. — S. Kutezky: A salvarsan-halál kritikája. — Buschke: A syphilis salvarsan­­therapiája. — Szülészet és nőorvostan. Benthin: A magzati élet megtartásáról elől­­fekvő lepény eseteiben. — Gyermekorvostan. F. Blnz: A háború és a születések közti viszony. — W. Kaupe: Anyatej és a háború. —Rompe: Parotitis epidemica után fej­lődött polyneuritis és meningitis. 101—103. lap. Magyar orvosi irodalom. 103. lap. Vegyes hírek. 103. lap. Tudományos Társulatok. 104—105. lap. TARTALOM. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti magy. tudományegyetem III. számú bel­klinikájáról. (Igazgató: báró Korányi Sándor dr., egyet. ny. r. tanár.)­­ ✓ A fény hatása a tuberculosisallergiára.* (Kísérleti vizsgálatok.) Irta: Karczag László dr. Az allergia nem specifikus befolyásának problémájára azok a biológiai therápiás szempontok vezettek, a­melyeket Korányi tanár rózsahegyi előadásában, valamint­ az „Orvos­képzés“ 1 és „Orvosi Hetilap“ 2 hasábjain fejtegetett. A kísér­leti tuberculosis terén tanulmányaink oly czélból indultak meg, hogy megismerjük az allergiára ható nem specifikus tényezőket, függetlenül egyelőre attól, hogy azok az emberek a kórlefolyás folyamatára, a betegség súlyosságára miképpen hatnak.3 * . A probléma elvi és methodikai megoldását jelentette, hogy aránylag rövid ideig tartó kísérletben a nem specifikus behatás a specifikus reactio menetét és irányát befolyásolni tudta. Több mint három éven át tartó állatkísérleteink és embereken végzett tanulmányaink megismertettek bennünket a tuberculosis-allergiát módosító, fokozó és csökkentő, nem specifikus tényezők sorozatával. Sikerült megállapítanunk, hogy az allergiát mesterségesen befolyásoló tényezőkkel szem­ben a tuberculosisban szenvedő ember és állat egyformán viselkedik. Vonatkozásokat találtunk továbbá, az állatkísérle­tek nagy részében, az allergia, a specifikus folyamatok és az élettartam között, a­melyek egyeztek az emberen szerzett azon tapasztalatokkal, hogy a nagyobb allergia általában jobb prognosist nyújt, mint a kisebb. Alkalmasnak bizonyult tehát kérdéstételeink megoldá­sára az a methodica, a­melyet követtünk és a­mely az állat­kísérletben combinatiója volt az anatómiai és biológiai elválto­zások meghatározásának. A kísérleteket nagyobb állatcsoportokon végeztük, 5—12 taggal. Egyforma allergiával rendelkező, egyszínű állatokat válogattunk össze a kísérletekhez, szem előtt tartva azt, hogy a fehér állatok reagáló képessége más, mint a tarkáké. Tekintettel továbbá arra a körülményre, hogy az öreg és nagy tengeri malaczok halálozása a tuberculosissal tör­tént fertőzés után nagyobb, mint a kisebb és fiatal állatoké. * A Budapesti Orvosegyesületben 1918 április 6.-án tartott előadás. .* Orvosképzés, 1917, VII. évf. 1—2. sz., I. old. * Orvosi Hetilap, 1917, 25. sz., 343. old. * Orvosi Hetilap, 1917. I és hogy terhes állatok a szülés után gyakran leromlanak, fiatal, átlag 2—3 hónapos, 170—350 gr. súlyú, nem terhes tengeri malaczokkal kezdtük kísérleteinket. Vigyáztunk az állatok egyenletes megvilágítására és táp­lálására, minthogy ezek a tényezők az allergiára szintén mó­dosító hatással vannak. A fertőzésre általában a fiatal, virulens,­ 4—6 hetes humán tenyészetek bizonyultak czélszerűbbnek, a régi, csök­kent virulentiájú, bovin-típusú tenyészetekkel szemben, mint­hogy amazok feltűnőbb anatómiai és biológiai elváltozásokat okoznak. A bacteriumok mennyiségét úgy választottuk meg, hogy a lágyéktáji nyirokmirigy megbetegedésének incubatiója a biológiai incubatio közepére, körülbelül a 10. napra esett, a­mit 0’005—0008 mgr. cultura subcutan­a alkalmazásával érhetünk el. A lágyéktáji nyirokcsomó ellenőrzése a többi nyirok­csomóéval szemben kiválóan alkalmas volt a fertőzés okozta anatómiai helybeli elváltozások követésére, mert e mirigy megbetegedése rendszeres, incubatio-ideje egyforma volt, míg más nyirokcsomók anatómiailag rendszertelenül és széles időhatárok között ingadozó incubatióval szüremkedtek be. A nyirokmirigyek tapintása Behring sémája szerint­ történt, graphikai feltüntetésük pedig a tőlünk ajánlott módon. Az intracutan oltások Römer szerint történtek. 002, 0002, 00002, 000002 cm3 alttuberculinnal, két hetes idő­közökben. Az állatok átlag 4 — 8 tuberculinoltást értek meg. Embereken allergia-vizsgálataink methodikája következő­képpen alakult ki: először általánosságban alkottunk ma ma­­gunknak képet a 0 001, 0 003, 0 005 mgr. tuberculin által kiváltott reactiók méretviszonyairól, minőségéről, erősségéről. Majd tömegoltások megejtése után az egyenlő allergiával reagáló egyéneket a hyper-, közép-, hyp- és anergiás typus szerint csoportosítottuk és ezek mindegyikéből két csoportot alakítottunk. Az egyik csoport két hétig állott a kísérlet­ tár­gyát tevő befolyás alatt, míg a másik ellenőrzésül szolgált és semminemű kezelést sem kapott. Két hét múlva újra meg­ejtettük az intracutan-reactiót s az eredmények az előző és az ellenőrző oltásokkal történt összehasonlítás után tájékoz­tattak bennünket a tanulmányozandó behatás eredménye felől. Ily eljárással, vagyis az egyéni momentumok lehető kizárásával sikerült oly módszer birtokába jutnunk, a­mely­nek alapja ugyan a quantitatív viszonyok között végrehajtott tömegkísérlet, de alkalmas arra, hogy rövid idő alatt dönt­­hessük el azt a fontos kérdést, hogy az emberi szervezet tuberculosisallergiáját valamely tényezővel befolyásolhatjuk e? A tuberculosisallergia mesterséges befolyásolására vonat-

Next