Orvosi Hetilap, 1920. május (64. évfolyam, 18-22. szám)
1920-05-02 / 18. szám
64. évfolyam. 18. szám. Budapest, 1920 május 2. ORVOSI HETILAP Alapította : Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTON egyet tanár szerkesztő. SZERKESZTI ÉS KIADJA: EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a budapesti poliklinikai egyesület nyilvános jellegű kórházából. Mivel tökéletesíthetjük a nőgyógyászati laparotomiák eredményét ? Közli: Kubinyi Pál dr., egyetemi magántanár, a nőgyógyászati osztály főorvosa. Valójában annak a szemében ragyog a laparotomiákkal elért eredmény a maga fényességében, aki ennek a fejlődésnek phasisait az utolsó évtizedekben végigélte. Magam ebből az időből több mint ezer laparotomiára tekinthetek vissza. Ezen a téren a biztonságnak valóban magas fokát értük el. Míg azelőtt minden laparotomiát nagy kockázattal járó eseménynek tekintettek, amelynek esélyei kiszámíthatatlanok, addig ma ez a veszélyesség a minimumra szállt alá s a prognostikai beállításnál szinte mathematikai tényezőkkel dolgozunk. Ezek közt természetesen alapvető fontossággal bír az asepsis. Az úgynevezett fokozott sebvédelem ma egy, részleteiben is kidolgozott berendezés biztonságával működik, mely az előbbihez mérten nagyot lendített a helyzeten s a hibaforrások közül többet kiküszöbölt. Ma már tisztán látjuk, hogy a műtét utáni complicatiók jó része szintén az asepsis hibáiból származott. A postoperativ ileusok, a nagy kivételként előforduló mechanikai ileusokat nem tekintve, bizony csak közönséges peritonitis okozta bélparalysisek, azaz dynamiás ileusok voltak, amint hogy az asepsis tökéletesedésével úgyszólván el is tűntek. Magam részéről a sterilis műtétekhez csatlakozó thrombosisokat is ilyen szemmel nézem s az úgynevezett autochton thrombosisokat nem tekintve, ahol különlegesen hajlamosító tényezők szerepelnek (mechanikai tényezők, a vérösszetétel megváltozása, stb.), ezeket is az asepsisbe becsúszott hibából származtatom. Hasonló megítélés alá esnek a kövér egyéneken sterilis műtét után a hasfali sebben jelentkező úgynevezett zsíremulsiók is, valamint a hasfal sebének Madelung és mások által tanulmányozott s néha későn bekövetkező teljes szétválása, kivéve, ha hirtelen ható erőművi behatás, heves köhögés, hányás, hirtelen felülés, stb., idézték elő. Nem tekintve az úgynevezett szennyes műtéteket, ahol természetesen helyben van a fertőzés forrása, úgy hogy ennek esélyeit legfeljebb alászállíthatjuk, de végképp kikerülni nem áll hatalmunkban, sterilis műtétek után az említett szövődmények valamelyikének előfordulását feltétlenül hibának minősítjük. Ma már olyanformán alakult ki a helyzet, hogy ha 100 úgynevezett sterilis műtétet végzünk, 100-nak is kell per primum meggyógyulnia s ha ez nem történt meg, kutatnunk kell a hibaforrás után, amint hogy csakis folytonos ellenőrzés biztosítja az eredmény állandóságát. Olyanforma a helyzet, mint bármely úgynevezett veszélyes üzemnél, ahol időnként úgynevezett ellenőrzési vagy terhelési próbákat kell alkalmazni, vizsgálat alá kell venni a tengelyeket, biztosító csavarokat, vezetékeket, szelepeket s így tovább. Nekünk is meg kell vizsgálnunk időnként a sterilisátort, a ruhaneműs kötőszerdobozok belsejében elhelyezett ellenőrző hőmérőket, felül kell vizsgálnunk a varróanyagok sterilezését stb. Mértékünk annyira finomodott, hogy eredményeink összemérésekor a jövőben már nem is a mortalitást, hanem majd a morbiditást vehetjük mérték gyanánt, amint azt Werth, s a német nőorvosok drezdai congressusán Tauffert ajánlotta volt. Az asepsist biztosító beállításunk tényezői a következők: A sebbel érintkező műszereket főzéssel, a kötőszert pedig túlhevített gőzben, 2 atmosphera túlnyomás mellett kellő időn át a bakteriológia legszigorúbb kritériumai értelmében sterilissé tudjuk tenni, varróanyagaink közül a catgutot a Billmann-féle jódos-formalinos oldatban megbízhatóan tudjuk csíramentessé tenni, a szrket és selymet alkoholban, nyomás alatt felfőzve hasonlóképpen. Ha sublimattal frissen felmosott műtőteremben,a sterilis keztyűben, maszkban operálunk s így az úgynevezett nyálcseppfertőzést is kizárjuk, a behatolás helyén pedig az előzőleg aetherrel zsírtalanított bőr bacteriumait jodtinctura-bekenéssel lefixáltuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a sebzés pillanatában a beállítás az asepsis szempontjából tökéletes. Következő feladatunk, hogy ezt az állapotot a műtét végéig fentartsuk. Sajnos, ezt ideális értelemben nem tudjuk elérni. Sokan (Döderlein, Schank és Scheib,3 Sigwarti stb.) foglalkoztak ezzel a kérdéssel s ma már bebizonyított tény, hogy minden műtéti tér csakis a műtét legeslegkezdetén sterilis, azontúl szinte hihetetlen bacteriummennyiség jut be a sebbe, főként a levegőből, vagyis absolut sterilisen egyáltalában nem tudunk operálni. E felől a Liepmann-féle, úgynevezett „Dreitupferprobe“-val, a műtét elején, közepén és végén eszközölt bakteriológiai ellenőrző-próbával egyébiránt bárki meggyőződést szerezhet. Szerencsére a levegőből behullott csírák majd mind ártatlanok, egyéb bejutott csírákkal pedig, ha nem virulensek, elkészül a szervezet. A virulensek úgyszólván kizárólag közvetlen érintés útján jutnak a sebbe. Ezt az úgynevezett contact-infectiót pedig módunkban van elkerülni. Vizsgáljuk most már sorra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a műtét folyamán hátrányosan változhatnak meg s alkalmasak arra is, hogy a fertőző csírákat beojtsák. Verhandl. d. deutschen Ges. f. Gyn. zu Dresden, 1907, 685. old. 2 Legideálisabb az esőkészülék alkalmazása a műtét előtt. 8 Münchener mediz. Wochenschr., 1907, 40. 4 Berlini congr., 1912. 5 Gyn. Rundschau, VI. évf., 21. fűz. TARTALOM. Kubinyi Pál: Közlemény a budapesti poliklinikai egyesület nyilvános jellegű kórházából. Mivel tökéletesíthetjük a nőgyógyászati laparotomiák eredményét? 201. lap. Udvarhelyi Károly: Reflexiók Lorenz Hugó dr. „A nervus vestibularis,élettani működése“ czímű tanulmányára. 203. lap Rejtő Sándor: Megjegyzések Lorenz dr. „A nervus vestibularis élettani működése“ czímű czikkéhez. 204. lap. Lorenz Hugó: Válasz Udvarhelyi Károly és Rejtő Sándor dr.-ok megjegyzéseire „A nervus vestibularis élettani működése" czímű czikkemre. 205. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle. Szemészet. Telavivi: A trachoma Palaestinában.— A.Vogt: Az öregkori hályog öröklékenységéről és viszonyáról az exogen megbetegedésekhez és a seniumhoz. — Sebészet. Schülein: A biceps mas részének indirect erő behatása folytán történő elszakadása. — Pflaumer: A cystoskopozás. — Goeldel: A térdlövések vuzinkezelése. — Venereás betegségek. St. R. Brünauer: Ulcus molle frenuli linguae. Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Bettmann: Sajátszerü dermatitis. — Frühwald: Urticaria, strophulus és prurigo.— Müllen Húgycsőgonorrhoea. 206—208. lap. Magyar orvosi irodalom. 208. lap. Vegyes hirek: 208 lap.