Orvosi Hetilap, 1920. október (64. évfolyam, 40-44. szám)

1920-10-03 / 40. szám

64. évfolyam. 40. szám Budapest, 1920 október 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanÁr főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTOM egyet. tanÁr szerkesztő. TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. m. tud.­egyetem 1. számú kórboncztani intézetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr., egyet. ny. r. tanár.) Elmeszesedő cysticercus okozta tüneti epilepsia. Irta: Johan Béla dr., egyetemi magántanár. Az epilepsia azok közé a megbetegedések közé tartozik, a­melyek aetiológiájára vonatkozólag csak az újabb igen nagy arányú és pontos histológiai vizsgálatok kezdenek némi fényt deríteni. Kiderült, hogy az epilepsiások tekintélyes részében az agy szövettanilag kimutatható elváltozásokat tar­talmaz a mozgató sphaerában (így az Alzheimer által leírt sclerosisos góczokat, kéregglipsist), a­melyekről, ha nem is tudjuk megmondani hogyan, fel kell tételeznünk, hogy sze­repük van a rohamok létrejövetelében. Ez elváltozások a legtöbb epilepsiái roham jelentkezése módjának megfelelően mindkét oldalt megtalálhatók, a kéregben, az ammonszarv­­ban és egyebütt. Ez az (ú. n. genuin) faja az epilepsiának majdnem minden esetben veleszületett. Az epilepsiának az az alakja, a­melyet tüneti epilepsiá­nak hívnak, az agyvelő egy bizonyos körülírt részének meg­betegedésére utal, néha oly szabályszerűséggel, hogy meg­lehetősen pontosan lehet következtetni a baj helyére. Az epilepsiás rohamok ezen alakját Jackson-epilepsiának hívják. Ezek az esetek a legalkalmasabbak a műtéti kezelésre; a görcsök megjelenése helyéből következtetni lehet a meg­betegedés helyére s ilyen esetekben már ismételten­ végeztek eredményes műtéti beavatkozást. Leírandó esetünk, melyet ritkasága miatt tartunk köz­lésre érdemesnek, ebbe a csoportba tartozik. Rövid kórtör­ténete (Jendrássiné tanár klinikájáról) a következő: S. F.-né, 54 éves asszony családi anamnesise negatív. A fel­vétele előtti hétig teljesen egészséges volt. Egy hét előtt nagyon fel­izgatta magát, akkor észrevette, hogy a jobb keze reszketni kezdett. Két nap múlva kosarat akarva felemelni, jobb keze rángatódzni kez­dett, összerogyott, elvesztette az eszméletét, a mentők szállították haza. Otthon felébredt, de azóta nagyon gyakran rángások jöttek a jobb karjába, melyek pár perczig tartottak. 2—3 nap óta a jobb lába is rángatódzik, azóta majdnem minden öt perczben van rohama. A roha­mok között eszméletén van, rendesen beszél. Status praesens: A pupillák fényre és alkalmazkodásra renyhén reagálnak. A jobboldali triceps-, patella- és Achilles-reflex nagyon élénk, baloldalt is élénkek a reflexek. A jobb lábon a Jackson-roham alatt positív Babinski. A hasreflexek egyik oldalon sem válthatók ki. Érzési eltérés — a­mennyiben vizsgálni lehet - nincsen. Látása, hallása nem romlott. Jobboldalt kisfokú centrális típusú facialis­­paresis; a jobb kart és lábat emelni nem tudja. A Jackson-roham öt perczenként jelentkezik, 2—3 perczig tart. Kezdődik a jobb karon, onnan az arczra és lábra terjed át; a roham gyakran csak a jobb karra és a jobb arczfélre szorítkozik. Diagnosis: Kéregizgalom a bal­oldali gyrus centralis anterior táján. A diagnosis műtéti beavatkozást tett indokolttá, a­mit az I. számú sebészeti klinikán (Dollinger tanár) el is végeztek. A trepanatio után a durát megnyitották, az agyat végigtapintották, sem tömörülést, sem lágyulást nem találtak. Mivel a négy helyen végzett agypunctio sem utalt kóros folyamatra, a durát összevarrták, a csontlebenyt eltávolí­tották s ezután a bőrlebenyt egyesítették. A műtét után a rohamok éppen oly sűrűek, bár kevésbbé hevesek. A beteg másnap meghalt. A bonczolási jegyzőkönyvnek csak fontosabb részeit közlöm . Magasabb termetű, mérsékelten táplált női hulla. Haja rövidre nyírt, baloldalt borotvált. A bal temporális tájékon 11 cm. átmérőjű terület köralakban alá van öltve. Ezen belül 9 cm. átmérőjű terület körül van metszve három oldalról, úgy hogy a bőrlebeny csak alul függ össze a környezettel. E bőrmetszés csomós bőrvarratokkal van egyesítve; elülső szárának alsó végpontjához közel lúdtollnyi gummi­draincső vezet be. A szemek nyitottak, a pupillák kissé szűkek. A has­üregben szabad folyadék nincs. A bordák elmeszesedtek. A tüdők szalagosan odanőttek. A szívizomzata kissé petyhüdt, középvértartalm­i. A bal tüdő felső lebenye puha lószőrpárna-tapintatú, az alsó valamivel tömöttebb, habzó savóval beszűrődött. A hasi aorta alsó részén néhány zsíros petty. A hólyag kissé tág, benne mintegy 150 cm 3 üledékes vizelet. A vékonybelekben pépes sárga tartalom, a vastagbélben tömöt­tebb barna bélsáv. A belek nyálkahártyája középvastag, középvértar­­talmú. A vékonybél középső részének nyálkahártyáján két jókora kölesnyi, kemény meszes csomót találunk. A fejbőr levonása után a koponyatetőn a bőrmetszésnek meg­felelő nagyságú csonthiány tűnik szembe. A dura mater e helyen keresztalakban meg van nyitva. A sebszélek kissé tátonganak. A kemény burkon itt meglehetős vaskos, sötétvörös véralvadék van, a­mely a duráról kissé nehezen vonható le. A koponyatető csontjai közép­vastagok, diploéban dúsak. Az agyalapi sinusokban rögösödés nincs. Az agyalapi erek vékonyfalúak, üresek. Az agyvelő állománya elég tömött tészta tapintatú. A lágy burkok mindenütt vékonyak. A műtét területén az agyvelőállományban néhány vérzésesen beszűrődött­ szélű, vékony szúrási csatorna van. A jobb oldalon a centrális gyrusokban egy-két kisebb területen vérzésesen beszűrődött, valamivel lágyabb agyvelőállományt találunk. Ezután az agyvelő felszínén, különösen bal­oldalt egymástól alig 2 mm.-nyire számos párhuzamos bemetszést ejtünk a kéregrészletek pontosabb vizsgálata czéljából. Baloldalt a gyrus centralis anteriornak megfelelően, ennek körül­belül közepén gummikeztyűvel nem, csak csupasz kézzel tapintható kölesnyi csomócskát érzünk az agyvelő kéregállományában közvetlenül a felszín alatt, a­melyet késsel nem tudunk átmetszeni. Diagnosis: Trepanatio cranii horas24ante mortem facta propter epilepsiam Jacksoni facta cum incisione durae matris et punctionibus exploratoriis hemisphaerii sinistri. Petechiae nonnullae parvulae hemi­sphaerii dextri cerebri Focus petrificatus parvulus ad gyrum cen­tralem anteriorem sinistrum. Hypostasis et oedema pulmonum. Noduli petrificati parvuli duo mucosae intestini tenuis. A bélben talált csomócskákból decalcinálás után készítettünk met­szeteket. Ezek vizsgálatakor kiderül, hogy az egyik csomócskának meg­felelően a bél mucosájában üreges képlet van, a­mely a nyálkahártyát felemeli. Az üreget sövény két, nem egészen egyforma nagy rekeszre osztja. Az üreg falát a belső felszínnel párhuzamos lemezes szerkezetű anyag alkotja, a­melyben csak itt-ott van egy keskeny megnyúlt mag. Ettől kifelé sejtszegény, rostos kötőszövet következik, a­mely tokot alkot körülötte. A lamellaris szerkezetű hártyát belülről nagyobbrészt egészen lapos sejtek sora béleli, a­melyek sötét, ovális maggal bírnak. Helyenként a sejtek magasabbak s itt feltűnik plasmájuk erősen szem­csés jellege. A két üreg közti választófalon pedig több nagy szalag­­szerű és ovális plasmatömeget találunk, a­melyekben igen sok ovális sötét mag van, a­melyek többnyire a sejtek tengelyrészében vannak elhelyezve. A csomócska körül a submucosa kötőszövetében mérsékelt ALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Johan Béla: Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem I. számú kórboncz­­tani intézetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr., egyet. ny. r. tanár.) Elmeszesedő Cysti­cercus okozta tüneti epilepsia. 389. lap. Bartók Imre: Közlemény a kir. magyar tudományegyetem I. számú szemklinikájáról. (Igazgató: Grósz Emil dr., egyet, tanár.) Az iridotomiák eredményei. 391. lap. Bozsán Jenő: Kísérleti adatok az eklampsia pathogenesiséhez. 393. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle. Sebészet. Altschul: Az invaginatio Röntgen-diagnostiká­­járól. — Gyermekorvostan. Uebelin: A partialis acromegaliaról. — Venereás betegségek. K. Wiener: Az ezüstsalvarsannal tett tapasztalatairól. — Kisebb közlések az orvos­gyakorlatra. 395—396. lap. Vegyes hírek. 396. lap.

Next