Orvosi Hetilap, 1920. október (64. évfolyam, 40-44. szám)
1920-10-03 / 40. szám
64. évfolyam. 40. szám Budapest, 1920 október 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanÁr főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTOM egyet. tanÁr szerkesztő. TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. m. tud.egyetem 1. számú kórboncztani intézetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr., egyet. ny. r. tanár.) Elmeszesedő cysticercus okozta tüneti epilepsia. Irta: Johan Béla dr., egyetemi magántanár. Az epilepsia azok közé a megbetegedések közé tartozik, amelyek aetiológiájára vonatkozólag csak az újabb igen nagy arányú és pontos histológiai vizsgálatok kezdenek némi fényt deríteni. Kiderült, hogy az epilepsiások tekintélyes részében az agy szövettanilag kimutatható elváltozásokat tartalmaz a mozgató sphaerában (így az Alzheimer által leírt sclerosisos góczokat, kéregglipsist), amelyekről, ha nem is tudjuk megmondani hogyan, fel kell tételeznünk, hogy szerepük van a rohamok létrejövetelében. Ez elváltozások a legtöbb epilepsiái roham jelentkezése módjának megfelelően mindkét oldalt megtalálhatók, a kéregben, az ammonszarvban és egyebütt. Ez az (ú. n. genuin) faja az epilepsiának majdnem minden esetben veleszületett. Az epilepsiának az az alakja, amelyet tüneti epilepsiának hívnak, az agyvelő egy bizonyos körülírt részének megbetegedésére utal, néha oly szabályszerűséggel, hogy meglehetősen pontosan lehet következtetni a baj helyére. Az epilepsiás rohamok ezen alakját Jackson-epilepsiának hívják. Ezek az esetek a legalkalmasabbak a műtéti kezelésre; a görcsök megjelenése helyéből következtetni lehet a megbetegedés helyére s ilyen esetekben már ismételten végeztek eredményes műtéti beavatkozást. Leírandó esetünk, melyet ritkasága miatt tartunk közlésre érdemesnek, ebbe a csoportba tartozik. Rövid kórtörténete (Jendrássiné tanár klinikájáról) a következő: S. F.-né, 54 éves asszony családi anamnesise negatív. A felvétele előtti hétig teljesen egészséges volt. Egy hét előtt nagyon felizgatta magát, akkor észrevette, hogy a jobb keze reszketni kezdett. Két nap múlva kosarat akarva felemelni, jobb keze rángatódzni kezdett, összerogyott, elvesztette az eszméletét, a mentők szállították haza. Otthon felébredt, de azóta nagyon gyakran rángások jöttek a jobb karjába, melyek pár perczig tartottak. 2—3 nap óta a jobb lába is rángatódzik, azóta majdnem minden öt perczben van rohama. A rohamok között eszméletén van, rendesen beszél. Status praesens: A pupillák fényre és alkalmazkodásra renyhén reagálnak. A jobboldali triceps-, patella- és Achilles-reflex nagyon élénk, baloldalt is élénkek a reflexek. A jobb lábon a Jackson-roham alatt positív Babinski. A hasreflexek egyik oldalon sem válthatók ki. Érzési eltérés — amennyiben vizsgálni lehet - nincsen. Látása, hallása nem romlott. Jobboldalt kisfokú centrális típusú facialisparesis; a jobb kart és lábat emelni nem tudja. A Jackson-roham öt perczenként jelentkezik, 2—3 perczig tart. Kezdődik a jobb karon, onnan az arczra és lábra terjed át; a roham gyakran csak a jobb karra és a jobb arczfélre szorítkozik. Diagnosis: Kéregizgalom a baloldali gyrus centralis anterior táján. A diagnosis műtéti beavatkozást tett indokolttá, amit az I. számú sebészeti klinikán (Dollinger tanár) el is végeztek. A trepanatio után a durát megnyitották, az agyat végigtapintották, sem tömörülést, sem lágyulást nem találtak. Mivel a négy helyen végzett agypunctio sem utalt kóros folyamatra, a durát összevarrták, a csontlebenyt eltávolították s ezután a bőrlebenyt egyesítették. A műtét után a rohamok éppen oly sűrűek, bár kevésbbé hevesek. A beteg másnap meghalt. A bonczolási jegyzőkönyvnek csak fontosabb részeit közlöm . Magasabb termetű, mérsékelten táplált női hulla. Haja rövidre nyírt, baloldalt borotvált. A bal temporális tájékon 11 cm. átmérőjű terület köralakban alá van öltve. Ezen belül 9 cm. átmérőjű terület körül van metszve három oldalról, úgy hogy a bőrlebeny csak alul függ össze a környezettel. E bőrmetszés csomós bőrvarratokkal van egyesítve; elülső szárának alsó végpontjához közel lúdtollnyi gummidraincső vezet be. A szemek nyitottak, a pupillák kissé szűkek. A hasüregben szabad folyadék nincs. A bordák elmeszesedtek. A tüdők szalagosan odanőttek. A szívizomzata kissé petyhüdt, középvértartalmi. A bal tüdő felső lebenye puha lószőrpárna-tapintatú, az alsó valamivel tömöttebb, habzó savóval beszűrődött. A hasi aorta alsó részén néhány zsíros petty. A hólyag kissé tág, benne mintegy 150 cm 3 üledékes vizelet. A vékonybelekben pépes sárga tartalom, a vastagbélben tömöttebb barna bélsáv. A belek nyálkahártyája középvastag, középvértartalmú. A vékonybél középső részének nyálkahártyáján két jókora kölesnyi, kemény meszes csomót találunk. A fejbőr levonása után a koponyatetőn a bőrmetszésnek megfelelő nagyságú csonthiány tűnik szembe. A dura mater e helyen keresztalakban meg van nyitva. A sebszélek kissé tátonganak. A kemény burkon itt meglehetős vaskos, sötétvörös véralvadék van, amely a duráról kissé nehezen vonható le. A koponyatető csontjai középvastagok, diploéban dúsak. Az agyalapi sinusokban rögösödés nincs. Az agyalapi erek vékonyfalúak, üresek. Az agyvelő állománya elég tömött tészta tapintatú. A lágy burkok mindenütt vékonyak. A műtét területén az agyvelőállományban néhány vérzésesen beszűrődött szélű, vékony szúrási csatorna van. A jobb oldalon a centrális gyrusokban egy-két kisebb területen vérzésesen beszűrődött, valamivel lágyabb agyvelőállományt találunk. Ezután az agyvelő felszínén, különösen baloldalt egymástól alig 2 mm.-nyire számos párhuzamos bemetszést ejtünk a kéregrészletek pontosabb vizsgálata czéljából. Baloldalt a gyrus centralis anteriornak megfelelően, ennek körülbelül közepén gummikeztyűvel nem, csak csupasz kézzel tapintható kölesnyi csomócskát érzünk az agyvelő kéregállományában közvetlenül a felszín alatt, amelyet késsel nem tudunk átmetszeni. Diagnosis: Trepanatio cranii horas24ante mortem facta propter epilepsiam Jacksoni facta cum incisione durae matris et punctionibus exploratoriis hemisphaerii sinistri. Petechiae nonnullae parvulae hemisphaerii dextri cerebri Focus petrificatus parvulus ad gyrum centralem anteriorem sinistrum. Hypostasis et oedema pulmonum. Noduli petrificati parvuli duo mucosae intestini tenuis. A bélben talált csomócskákból decalcinálás után készítettünk metszeteket. Ezek vizsgálatakor kiderül, hogy az egyik csomócskának megfelelően a bél mucosájában üreges képlet van, amely a nyálkahártyát felemeli. Az üreget sövény két, nem egészen egyforma nagy rekeszre osztja. Az üreg falát a belső felszínnel párhuzamos lemezes szerkezetű anyag alkotja, amelyben csak itt-ott van egy keskeny megnyúlt mag. Ettől kifelé sejtszegény, rostos kötőszövet következik, amely tokot alkot körülötte. A lamellaris szerkezetű hártyát belülről nagyobbrészt egészen lapos sejtek sora béleli, amelyek sötét, ovális maggal bírnak. Helyenként a sejtek magasabbak s itt feltűnik plasmájuk erősen szemcsés jellege. A két üreg közti választófalon pedig több nagy szalagszerű és ovális plasmatömeget találunk, amelyekben igen sok ovális sötét mag van, amelyek többnyire a sejtek tengelyrészében vannak elhelyezve. A csomócska körül a submucosa kötőszövetében mérsékelt ALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Johan Béla: Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem I. számú kórboncztani intézetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr., egyet. ny. r. tanár.) Elmeszesedő Cysticercus okozta tüneti epilepsia. 389. lap. Bartók Imre: Közlemény a kir. magyar tudományegyetem I. számú szemklinikájáról. (Igazgató: Grósz Emil dr., egyet, tanár.) Az iridotomiák eredményei. 391. lap. Bozsán Jenő: Kísérleti adatok az eklampsia pathogenesiséhez. 393. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle. Sebészet. Altschul: Az invaginatio Röntgen-diagnostikájáról. — Gyermekorvostan. Uebelin: A partialis acromegaliaról. — Venereás betegségek. K. Wiener: Az ezüstsalvarsannal tett tapasztalatairól. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 395—396. lap. Vegyes hírek. 396. lap.