Orvosi Hetilap, 1921. május (65. évfolyam, 18-22. szám)

1921-05-08 / 19. szám

168 ORVOSI HETILAP 1921. 19. sz. czében lelhetők fel. Ezúttal is ilyen operatiós lelettel van dolgunk. A másik érdekessége esetünknek, tudniillik a geni­­talok fejlődési rendellenességének szövődése vesedystopiával, szintén nem egyedülálló. Az irodalomban több eset leírása mutatja, hogy a kettő között okozati összefüggésnek kell lenni, vagy pedig mind a kettő egy közös okra vezethető vissza. Lássuk először ezeket, azután meg a húgy­ivarszervek fejlő­dését követve keressük a primaer fejlődési rendellenességet, mely a többit következményképpen vonhatta maga után. A Prochownick leírta nőkben (idézve Dániel­ után) az ute­rus, a hüvely és a dislokált vese oldalán a tuba hiányzott, a másik oldali tuba megvolt. Másokban meg (Buss és Polk, idézve Dániel után), hol a bal vese dystopiája volt jelen, a hüvely és a méh nem fejlődött ki, de a tubák mindkét ol­dalon megvoltak. Kussmaulz leírja a freiburgi múzeumnak egy praeparatumát, a­hol a bal vese a kismedenczében fek­szik, a jobb tuba, a jobb méhszarv, a hüvely kifejlődött, bár tökéletlenül, a bal méhszarv és a bal tuba helyén csak vékony, gyenge köteg található. A fornix vaginae rövid válaszfal­lal jobb és bal félre osztott, a jobboldaliból a méhszarvba lehet szondával bejutni, a baloldali vakon végződik. Latona egy mindjárt a születése után meghalt leánykában a bal vese dystopiájával együtt ugyanazon oldali csökevényesen fejlett tubát és méhszarvat ír le. Daniel­ kettőt közöl, a­melyekben a jobb vese a kismedenczében foglalt helyet (a bal vese a helyén volt), az egyikben a méhnek csak a nyoma volt meg egy babnyi megvastagodása alakjában annak a kötőszövetes szalagnak, mely az ovariumtól kiindulva, a dislokált vesét borító peritoneumban veszett el (tuba ?); a másikban semmi nyoma nem volt található sem az uterusnak, sem a jobb­oldali tubának, míg a csökevényes bal tubát megtalálta. A hüvely az elsőben körülbelül 1/2 cm.-es, a másikban körülbelül 2—2­2 cm.-es vakon végződő zsák volt. Vromena esetében a jobboldali vese igen mélyen feküdt (a IV. ágyéki csigolyától a II. keresztcsigolyáig), ezen az oldalon hiányzott a tuba és a méh, baloldali uterus unicornist talált normalis tubával. A petefészkek mindkét oldalon megvoltak, de a ren­desnél magasabban feküdtek. Giles 10 uterus unicornis mellett a ki nem fejlődött oldalon a vesét a kismedenczében találta. Samsonn a breslaui Gynäkologische Gesellschaft 1920 januári ülésén 23 éves leányt demonstrált, kiben a jobb vese mélyen a kismedenczében feküdt, a hypoplasiás petefészkek magasan, a kismedencze szélénél foglaltak helyet a csökevényes, vakon végződő tubákkal együtt s mindkét oldalt egy-egy szerecsendió nagyságú hypoplasiás méhszarvat talált a műtét alkalmával, melyek le- és a középvonal felé izmos kötegekben folytatódtak a nélkül, hogy egymással egye­sültek volna. Boyd (idézve Kussmaul után) 72 éves asz­­szony bonczolási leletét írja le, hol mindkét vese dislokálva volt, az uterus, a hüvely s mindkét tuba hiányzott, illetőleg az uterus helyén a hólyag mögött egy kis kötőszövetes ki­emelkedés foglalt helyet (uterus?). Az itt felsorolt esetek közü az első tízben az egyik vese a másiknak a rendes helyen történt fejlődése mellett mélyen a kismedenczében feküdt, a tizenegyedikben, s tizenkettedik­nek ideszámíthatjuk a mienket is, mindkét vese dystopiája volt jelen. A vesék emberben a Wolff-járatok alsó részéből fejlőd­nek olyan módon, hogy először egy-egy lumennel bíró hám­csap burjánzik ki azok hátulsó falából, melyek felfelé növe­kedve a felső végükön megvastagodnak, majd ezek vakon végződő üregéből néhány keztyűujjszerűen kitüremkedő mellék­üreg fejlődik. Tehát fejlődésük kezdetén a vesék egészen mélyen, a sinus urogenitalis közvetlen közelében feküsznek. A­nélkül, hogy részletesen követnék a veséknek a fenti vese­­kelyhekből való további fejlődését, most annyi érdekel min­ket, hogy egy 6—7 hetes embrióban már 2 mm­-es nagy­ságot érnek el a vesék és hogy további növekedésük folyamán az ősvese mögött lassanként magasabbra-magasabbra emel­kedve, eljutnak normális helyükre, a regio lumbalisra. Már most, ha a Wolff-járatokból képződő vesecsírák igen közel feküsznek egymáshoz, összenőhetnek, patkóalakú vese fejlődik. Az egymástól külön fejlődött vesepár valamelyike is vissza­maradhat rendellenesen azon a helyen, hol fejlődése kezdetén feküdt, a kismedenczében, s itt teljesen kifejlődhetik. Embryók, melyeknek ilyen abnormis helyen fejlődő veséjük volt, már képezték egészen véletlenül vizsgálat tárgyát. Ilyen abnormitások­­kal állunk szemben a fentebbi tíz dystopia renisnél. Ha pedig a vesék már fejlődésüknek legkezdetibb szakában egyesültek egymással, akkor meg éppen egymást gátolják a fejlődésük kezdete helyéről való kiemelkedésükben s ezzel magyarázható, hogy a patkóalakú vesék igen gyakran feküsznek mélyebben a rendesnél. Ilyen a leírtam vese is. A méh fejlődését mind a tizenkét ízben rendellenesnek látjuk, ezenkívül az esetek egy részében a tubákét is, más részében a tubákét nem, de a hüvelyét igen, tehát mindenütt a Müller-vezeték származékai szenvedtek zavart fejlődésükben. Most állítsuk idő- és térbelileg párhuzamba a vesék fejlődésével a női nemi szervek Müller-vezetékből származó részeinek fejlődését. A Müller-vezetékek a Wolff-járatok lefutásának meg­­felelőleg haladnak, fejlődésük felülről indul meg az emberi embryónák körülbelül héthetes korában. A sinus urogenitalis felé haladva, azt 8­2—9 hetes korban érik el, tehát akkor, midőn a vesék már közel 3 mm.-nyiek. Míg a kétoldali Müller-vezetéknek felső részei egymástól a fejlődés további folyamán is távol maradnak, caudalisan mind közelebb jutnak a median-síkhoz, míg a ligamentum teres­zteri kiindulási helyétől lefelé egymással összenőnek s az ilyen módon egye­sült két csatorna felső részéből lesz a méh, az alsóból a hüvely. Látjuk tehát, hogy a Müller-vezetékek éppen annak a helynek futnak neki, hol a vesék fejlődésnek indul­tak, a­melyek azonban ekkor már aránylag nagyokká fejlőd­tek, de mivel azok rendes körülmények között felemelkednek, ezzel helyet adnak a Müller-vezetékekből fejlődésnek induló uterusnak. Ha azonban a veséknek ascencusa valamilyen ok következtében, esetünkben valószínűleg azok összenövése miatt, elmarad, akkor, bár a Müller-vezetékek normálisan fejlődtek is, az uterus helyét a vese (a mienkben mindkét vese) foglalja el és ekként annak fejlődését megakadályozza. Ezzel ma­gyarázható, hogy a­hol mindkét vese a kismedenczében fej­lődött s ott foglal helyet, uterust nem találunk, a­hol pedig csak az egyik vese dystopiája van jelen, ott a megfelelő oldali Müller-vezeték származékai hiányzanak, vagy csak egészen csökevényesen vannak kifejlődve. Hogy a fentebb felsorolt esetek néhán­yában az abnor­­misan mélyen fekvő vese oldalán a tuba mégis kifejlődött, érthető, hiszen a tuba kifejlődésének nem áll útjában a kis­medenc­ében fekvő vese. Másfelől pedig azok, kikben a tuba a megfelelő oldalon nem fejlődött ki, arra engednek következtetést, hogy ha a tuba fejlődésének térbelileg nem is áll az útjában semmi, az ugyanazon oldali uterus-fél ki nem fejlődése befolyásolja a tubát is abban az értelemben, hogy a Müller-vezeték felső része sem halad tovább a fejlődés útján. Az a körülmény meg, hogy esetünkben (úgyszintén a fentebbiek közül még hatban) a hüvely normálisan kifejlődött, bizonyíték a mellett, hogy a Müller-járatok eredetileg megvoltak, tehát a tubák és a méh fejlődésbeni visszamara­dásának legalább is a primaer okát itt nem a Müller­­járatokban kell keresnünk, hanem más egyébben, a­mit a vesedystopiában vélünk megtalálni. Hernia labialis ovarii lat. dext. Hernia inguin. ovarii lat. sin. Többen utaltak már arra, hogy az ovarialis herniák vele­született alakjai együtt szoktak járni másféle genitalis fejlő­dési rendellenességgel, s különösen arra, hogy igen gyakran kombinálódnak a genitalok csökevényes fejlődésével. Az ovariumok az uterus physiologiás és kóros helyzet­változásait követni szokták. Terhességben a kismedenczéből a hasüregbe emelkednek fel. Ha az uterus sérvzsákban foglal helyet, az ovariumok is ott találhatók. Úgy látszik, hogy a petefészkeknek a normálisnál mélyebbre sülyedését az ute­­russal való összeköttetésük akadályozza meg, ennek hiányában, mint a mi esetünkben, megtörténhetik, hogy a petefészek

Next