Orvosi Hetilap, 1921. július (65. évfolyam, 27-31. szám)
1921-07-03 / 27. szám
65. évfolyam. 27. szám. Budapest, 1921 Julius 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA : LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanÁr főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTON egyet. tanÁr szerkesztő. EREDETI KÖZLÉSEK. Rubin Jenő és Szentkirályi Zsigmond: Közlemény a régi Szent János-közkórház nemibeteg-osztályáról. (főorvos: Guszman József dr., egyetemi magántanár.) Kísérletes vizsgálatok a spirochaeta pallida élettartamáról különböző kezelésmódok hatása alatt. 231. lap. Bókay János : Közlemények a budapesti ,, Stefánia "-gyermekkórházzal kapcsolatos egyetemi gyermekklinikáról. Kórrajzok a gyermekorvostan köréből. — Painz Márk: Spondylitis cervicalis tüneteit utánzó deglutitio esete 3 éves fiún. 233. lap. Baló József: Közlemény a budapesti egyetem I. számú kórboncztani intézetéből (igazgató: Buday Kálmán dr., egyetemi ny. r. tanár) és a Szt. István-kórház prosecturájáról (főorvos : Johan Béla dr., egy. m. tan.). Idegrendszeri elváltozások periarteriitis nodosa eseteiben. 233. lap. Közkórházi Orvostársulat. (III. ülés 1921 február 23.-án.) 236. lap. irodalom-szemle. Lapszemle. Belorvostan. Kutschern: Az epilepsia gyógyítása a mellékvese kiirtásával. — Mautner: Steinach-műtét és gümőkór. — Szemészet. Lagrange: Az idült glaukoma gyógyítása. — Kooy: A herpes febrilis vírusa. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 237—238. lap. Vegyes hirek. 238. lap. TARTALOM. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a régi Szent János-közkórház nemibeteg-osztályáról. (Főorvos: Guszman József dr., egyetemi magántanár.) Kísérletes vizsgálatok a spirochaeta pallida élettartamáról különböző kezelésmódok hatása alatt. Irta: Rubin Jenő dr. és Szentkirályi Zsigmond dr. A salvarsannak az antilueses therapiába való bevezetése óta nem volt még olyan időszak, melyben a lues kezelés módjáról és az ezzel összefüggő vizsgálatokról annyit hallottunk és olvastunk volna, mint napjainkban. Ennek magyarázata főleg abban rejlik, hogy a salvarsannak és rokonkészítményeinek alkalmazása óta annyi idő eltelt, hogy úgy ennek hívei, mint ellenesei, bőséges megfigyelésre hivatkozva, felsorakoztathatták érveiket. Sajnos, valami végleges és minden tekintetben bevált kezelésmódban megállapodás mindmáig nem történt. A salvarsan és a kéneső hatásának megítélésére általában a Wassermann-reactio viselkedését és a klinikai tünetek befolyásolását tekintették indicatorul, azonban az ez alapon nyert eredményekből levont következtetések nem tudtak a használatos szerek megválasztásában vagy kizárásában döntésre vezetni. És éppen mert e két tényező a kérdés megvitatásánál elégtelennek bizonyult, a vizsgálódás itt oly térre terelődött, ahol a vizsgálódások méltán ígértek újabb, a litestherapiára vonatkozó fontos megállapításokat,és ez a spirochaeta pallida viselkedésének vizsgálata natív készítményben különféle szerek adagolására. Néhány évi szünet után Döhringi kutatott ebben az irányban, aki kimerítően foglalkozott a különféle kéneső-készítmények felszívódásának és hatásának tanulmányozásakor azzal is, hogy a különféle kéneső-készítmények adagolására a lueses nyilvánulásokban (papulák, erosiók stb.)a spirochaeta-lelet miképpen változik. Az egyes látótérben levő spirochaeták száma szerint keresztekkel (+) jelölte meg a lelet erősségét. A spirochaeták élettartamát nem vizsgálta. Döhring vizsgálatait Steyskall igyekezett kiegészíteni, aki figyelmét főképpen a spirochaeták viselkedésére és élettartamára irányította és úgy találta, hogy a különféle salvarsankészítmények adagolására a syphilises laesiókból a spirochaeták feltűnő hamar eltűnnek, és amennyiben a laesiókban mégis megtalálhatók, élettartamuk fordított arányban áll a salvarsaninjectio óta eltelt idővel, szóval szembetűnő a salvarsan spirillocid hatása. Megerősíti e szerző továbbá azt az ismert tényt, hogy a kéneső-készítmények adagolására csak oly mértékben tűnnek el a spirochaeták, amilyen arányban a syphilises laesiók gyógyulnak és ilyen mértékben fogy élettartamuk is. Mivelhogy a spontán gyógyuló laesiókban is egyre 1 Archiv f. Derm. und Syph, 1916. Über die Wirkung und Resorbtion der verschiedenen Quecksilberpräparate. . 2 Dermat. Wochenschrift, 1919. Spirochäten und Antiluetika. csökken a spirochaeták száma és élettartama, úgy gondolja, hogy a kéneső gyógyító hatása csupán a lueses infiltratum eltüntetésében és nem a spirillocid hatásban állana. Steyskal vizsgálatai folyamán két esetben azt találta, hogy ha kéneső-adagolás előzte meg a salvarsan-injectiót, akkor az a spirochaetáknak a salvarsannal szemben bizonyos ellenállóképességet kölcsönzött. Ez a megállapítás az ugyanazon klinikán dolgozó G. Fantl-t arra indította, hogy nagyobb beteganyagon folytasson ezirányú vizsgálatokat, amelyek azután arra a következtetésre vezettek, hogy a spirochaeták élettartama a kénesőkezelés előtt rövidebb volt, mint a kéneső adagolása után, sőt közleményének végén olyan esetről is beszámol, melyben a kezelést salvarsanadagolással kezdte. A salvarsan alkalmazása után a spirochaeta-lelet + + + positiv, kéneső-inunctióra megmarad a + + + positivitás. Az első kenőtúra befejezése után, sőt kétszeri salvarsan-injectióra sem változik a spirochaetaleset positivitása és positiv marad egy további kenőtúra és újabb két salvarsan-injectio után is. Annak a megállapításában, hogy salvarsannal szemben refractaer viselkedésű esetről van-e szó, vagy pedig a kéneső alkalmazása kölcsönzött a spirochaetáknak kivételesen erős resistentiát, tartózkodó álláspontra helyezkedik. A közlemények megjelenésével egyidőben osztályunk nagy luesanyagán abból a szempontból végeztünk vizsgálatokat, hogy a ma alkalmazott lueskezelési módok közül melyik a legczélravezetőbb, ha szem előtt tartjuk a klinikai tünetek befolyásolását és később a kezelés folyamán a Wassermannreactio megváltozását, valamint a spirochaeták biológiai viselkedését (Dunkelfeld). Ezen vizsgálatok keretében alkalmunk volt tapasztalatainkat Fantl eredményeivel összehasonlítani. Fantl eredményei biológiai szempontból igen nagy fontosságúak volnának, ha további vizsgálatok megerősítenék őket. Miután a nagyobb keretek közt mozgó idevágó vizsgálatok csaknem egy esztendőre terjedtek ki, e közleményünk csak most jelenhetik meg. A spirochaeta pallida viselkedésére vonatkozó vizsgálatainkat a következő technikával végeztük. Valamely — rendesen a szeméremtájon lévő — laesiót, mely helybelileg még nem volt kezelve, steril gazedarabkával többször leterültünk, mire a felületen néhány gyöngyöző savócsepp (Reizserum) jelent meg. Egy ilyen cseppet platinkaccsal megérintve, gondosan tisztított tárgylemezre tettük és használatlan fedőlemezzel lefedtük, ügyelve, hogy a fedőlemez nyomása által lehetőleg igen vékony rétegben eltérített csepp a fedőlemez szélét ne érje el. A fedőlemezt alkoholban oldott, sűrűn folyó sellakkal kereteztük be a kiszáradás meggátlása czéljából, nagyon vigyázva arra, nehogy a sellakoldat a fedőlemez alatt levő savóval érintkezzék, mert méltán felvehettük, hogy a 3 Dermat. Wochenschrift, 1920. Zur Frage der Giftfestigkeit der Spirochäten.