Orvosi Hetilap, 1921. július (65. évfolyam, 27-31. szám)

1921-07-03 / 27. szám

65. évfolyam. 27. szám. Budapest, 1921 Julius 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA : LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanÁr főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTON egyet. tanÁr szerkesztő. EREDETI KÖZLÉSEK. Rubin Jenő és Szentkirályi Zsigmond: Közlemény a régi Szent János-közkórház nemi­­beteg-osztályáról. (főorvos: Guszm­an József dr., egyetemi magántanár.) Kísérletes vizsgá­latok a spirochaeta pallida élettartamáról különböző kezelésmódok hatása alatt. 231. lap. Bókay János : Közlemények a budapesti ,, Stefánia "-gyermekkórházzal kapcsolatos egye­temi gyermekklinikáról. Kórrajzok a gyermekorvostan köréből. — Painz Márk: Spon­dylitis cervicalis tüneteit utánzó deglutitio esete 3 éves fiún. 233. lap. Baló József: Közlemény a budapesti egyetem I. számú kórboncztani intézetéből (igazgató: Buday Kálmán dr., egyetemi ny. r. tanár) és a Szt. István-kórház prosecturájáról (fő­orvos : Johan Béla dr., egy. m. tan.). Idegrendszeri elváltozások periarteriitis nodosa eseteiben. 233. lap. Közkórházi Orvostársulat. (III. ülés 1921 február 23.-án.) 236. lap. irodalom-szemle. Lapszemle. Belorvostan. Kutschern: Az epilepsia gyógyítása a mellék­vese kiirtásával. — Mautner: Steinach-műtét és gümőkór. — Szemészet. Lagrange: Az idült glaukoma gyógyítása. — Kooy: A herpes febrilis vírusa. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 237—238. lap. Vegyes hirek. 238. lap. TARTALOM. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a régi Szent János-közkórház nemibeteg-osztályáról. (Főorvos: Guszman József dr., egyetemi magántanár.) Kísérletes vizsgálatok a spirochaeta pallida élettartamáról különböző kezelésmódok hatása alatt. Irta: Rubin Jenő dr. és Szentkirályi Zsigmond dr. A salvarsannak az antilueses therapiába való bevezetése óta nem volt még olyan időszak, melyben a lues kezelés módjáról és az ezzel összefüggő vizsgálatokról annyit hallot­tunk és olvastunk volna, mint napjainkban. Ennek magyará­zata főleg abban rejlik, hogy a salvarsannak és rokonkészít­ményeinek alkalmazása óta annyi idő eltelt, hogy úgy ennek hívei, mint ellenesei, bőséges megfigyelésre hivatkozva, fel­sorakoztathatták érveiket. Sajnos, valami végleges és minden tekintetben bevált kezelésmódban megállapodás mindmáig nem történt. A salvarsan és a kéneső hatásának megítélésére általá­ban a Wassermann-reactio viselkedését és a klinikai tünetek befolyásolását tekintették indicatorul, azonban az ez alapon nyert eredményekből levont következtetések nem tudtak a használatos szerek megválasztásában vagy kizárásában dön­tésre vezetni. És éppen mert e két tényező a kérdés meg­vitatásánál elégtelennek bizonyult, a vizsgálódás itt oly térre terelődött, a­hol a vizsgálódások méltán ígértek újabb, a lites­­therapiára vonatkozó fontos megállapításokat,és ez a spirochaeta pallida viselkedésének vizsgálata natív készítményben külön­féle szerek adagolására. Néhány évi szünet után Döhringi kutatott ebben az irányban, a­ki kimerítően foglalkozott a különféle kéneső-készítmények felszívódásának és hatásának tanulmányozásakor azzal is, hogy a különféle kéneső-készít­mények adagolására a lueses nyilvánulásokban (papulák, erosiók stb.)­a spirochaeta-lelet miképpen változik. Az egyes látótérben levő spirochaeták száma szerint keresztekkel (+) jelölte meg a lelet erősségét. A spirochaeták élettartamát nem vizsgálta. Döhring vizsgálatait Steyskall igyekezett kiegészíteni, a­ki figyelmét főképpen a spirochaeták viselkedésére és élet­tartamára irányította és úgy találta, hogy a különféle salvarsan­­készítmények adagolására a syphilises laesiókból a spirochaeták feltűnő hamar eltűnnek, és a­mennyiben a laesiókban mégis megtalálhatók, élettartamuk fordított arányban áll a salvarsan­­injectio óta eltelt idővel, szóval szembetűnő a salvarsan spirillocid hatása. Megerősíti e szerző továbbá azt az ismert tényt, hogy a kéneső-készítmények adagolására csak oly mér­tékben tűnnek el a spirochaeták, a­milyen arányban a syphi­lises laesiók gyógyulnak és ilyen mértékben fogy élettartamuk is. Mivelhogy a spontán gyógyuló laesiókban is egyre 1 Archiv f. Derm. und Syph, 1916. Über die Wirkung und Resorbtion der verschiedenen Quecksilberpräparate. . 2 Dermat. Wochenschrift, 1919. Spirochäten und Antiluetika. csökken a spirochaeták száma és élettartama, úgy gondolja, hogy a kéneső gyógyító hatása csupán a lueses infiltratum eltüntetésében és nem a spirillocid hatásban állana. Steyskal vizsgálatai folyamán két esetben azt találta, hogy ha kéneső-adagolás előzte meg a salvarsan-injectiót, akkor az a spirochaetáknak a salvarsannal szemben bizonyos ellenállóképességet kölcsönzött. Ez a megállapítás az ugyanazon klinikán dolgozó G. Fantl-t­ arra indította, hogy nagyobb beteganyagon folytasson ezirányú vizsgálatokat, amelyek azután arra a következtetésre vezettek, hogy a spirochaeták élettartama a kénesőkezelés előtt rövidebb volt, mint a kéneső adagolása után, sőt közlemé­nyének végén olyan esetről is beszámol, melyben a keze­lést salvarsanadagolással kezdte. A salvarsan alkalmazása után a spirochaeta-lelet + + + positiv, kéneső-inunctióra meg­marad a + + + positivitás. Az első kenőtúra befejezése után, sőt kétszeri salvarsan-injectióra sem változik a spirochaeta­­leset positivitása és positiv marad egy további kenő­túra és újabb két salvarsan-injectio után is. Annak a megállapításá­ban, hogy salvarsannal szemben refractaer viselkedésű esetről van-e szó, vagy pedig a kéneső alkalmazása kölcsön­zött a spirochaetáknak kivételesen erős resistentiát, tartózkodó álláspontra helyezkedik. A közlemények megjelenésével egyidőben osztályunk nagy luesanyagán abból a szempontból végeztünk vizsgála­tokat, hogy a ma alkalmazott lueskezelési módok közül melyik a legczélravezetőbb, ha szem előtt tartjuk a klinikai tünetek befolyásolását és később a kezelés folyamán a Wassermann­­reactio megváltozását, valamint a spirochaeták biológiai visel­kedését (Dunkelfeld). Ezen vizsgálatok keretében alkalmunk volt tapasztalatainkat Fantl eredményeivel összehasonlítani. Fantl eredményei biológiai szempontból igen nagy fontosságúak volnának, ha további vizsgálatok megerősítenék őket. Miután a nagyobb keretek közt mozgó idevágó vizsgálatok csaknem egy esztendőre terjedtek ki, e közleményünk csak most jelen­hetik meg. A spirochaeta pallida viselkedésére vonatkozó vizsgála­tainkat a következő technikával végeztük. Valamely — ren­desen a szeméremtájon lévő — laesiót, mely helybelileg még nem volt kezelve, steril gazedarabkával többször leterültünk, mire a felületen néhány gyöngyöző savócsepp (Reizserum) jelent meg. Egy ilyen cseppet platinkac­csal megérintve, gondosan tisztított tárgylemezre tettük és használatlan fedőlemezzel lefedtük, ügyelve, hogy a fedőlemez nyomása által lehetőleg igen vékony rétegben eltérített csepp a fedő­lemez szélét ne érje el. A fedőlemezt alkoholban oldott, sűrűn folyó sellakkal kereteztük be a kiszáradás meggátlása czéljából, nagyon vigyázva arra, nehogy a sellakoldat a fedőlemez alatt levő savóval érintkezzék, mert méltán felvehettük, hogy a 3 Dermat. Wochenschrift, 1920. Zur Frage der Giftfestigkeit der Spirochäten.

Next