Orvosi Hetilap, 1922. augusztus (66. évfolyam, 32-35. szám)

1922-08-06 / 32. szám

66. évfolyam, 32. szám Budapest, 1922 augusztus 6. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanár főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTON egyet. tanár szerkesztő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a budapesti m. kir. Pázmány Péter­ tudományegyetem III. számú belgyógyászati klinikájáról. (Igazgató: Báró Korányi Sándor dr., ny. r. egyet. tanár.) A haemoklasiás krízis gyakorlati jelentőségéről. Irta: Róth Miklós dr., klinikai adjunctus és Hetényi Géza dr., klinikai gyakornok. A haemoklasiás krízis („crise haemoclasique“) elnevezés Vidal-tól és munkatársaitól származik. Peptoninjectióknak a vérösszetételre kifejtett hatását vizsgálva, a talált elváltozásokat (a leukocyták számának erős csökkenése, a vérnyomás sülyedése, a véralvadékonyság fokozódása és a vérsavó törési mutatójának megkisebbedése) a fenti gyűjtőnév alatt foglalták egybe. További vizsgálataikban a következő megfontolás ve­zette: a pepton a szervezetre nézve nem testidegen anyag, hanem a táplálék fehérjéinek bomlási productuma gyanánt állandóan képződik. E peptonképződés helye a bélben, illetőleg bélfalban van és a proteolytikus fermentumok behatására tör­ténik. Innen a bélfal erein a vena portáéba szívódik fel, melynek útján a májba jut el. Itt a normális szervezetben a peptonok aminosavakká bontatnak el, majd húgyanyaggá synthetizálódnak, a májgyűjtőér vére tehát peptonokat nem tartalmaz. Másképp áll a dolog, ha a májnak ezen, általa „proteofixatorius functió“-nak nevezett működése bármily okból elégtelenné válik. Ilyenkor a májba jutó pepton egy része — különösen ha egyszerre nagyobb mennyiségben szívódik fel, tehát például alimentáris megterhelésnél — vál­tozatlan formában jut bele a vérkeringésbe, hol természetesen mindazon elváltozásokat létre kell majd hoznia, a­melyek peptoninjectiókkal experimentális úton idézhetők elő. Insuffi­ciens májműködés fennállása esetén tehát alimentáris fehérje­megterhelés haemoklasiás krízist fog kiváltani. Ezen krízisnek rövid idővel a fehérjebevitel után kimutathatóvá kell válnia, mivel a peptonok az emésztés legelején képződnek, az amino­­savak pedig Nolf szerint csak akkora adagokban váltanak ki haemoklasiás krízist, a­minek az adott körülmények között szóba sem jöhetnek. A próba gyakorlati kivitelére Vidal, Abrams és Janco­­vesco a következő methodikát dolgozta ki: A beteg reggel éhgyomorra 200 cm3 tejet kap, a­mely körülbelül 8 gr. fehérjét tartalmaz. (Tej helyett egyéb fehérje­­tartalmú ételek, így hús vagy tojás is adhatók.) A következő P/a óra alatt 20 perc­es időközökben vizsgálandók: fehér­vérsejtszám, vérnyomás, véralvadékonyság, törési mutató. Tekintettel arra, hogy a máj functionális diagnostikája ezideig még kevés hasznos vizsgálóeljárással rendelkezik, minden új módszer, különösen ha kellő theóriás és experi­mentális alappal bír, megérdemli, hogy minél szélesebb kör­ben próbálják ki. Az így nyert eredmények alapján fog azután a methodus használhatóságára nézve végleges felfogás ki­alakulni. Klinikánk beteganyagán 22 esetben végeztük el a Widal-Abrams-reactio vizsgálatát. E betegek a diagnosis alapján következő módon oszlottak meg: I. Egészséges májúak: 2 neurasthenia 1 sarkoma colli 1 spondylosis 2 asthma bronchiale. II. Májbetegek: 4 pangásos máj 4 icterus catarrhal­is 2 cirrhosis atrophica 3 icterus epevezetékelzáródás után 2 carcinoma hepatis 1 lues hepatis. Eredményeinket a következő táblázatban foglaltuk össze. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért a kapott eredményeket isígy osztályoztuk: Nagyfokú(> 75°/0)leukopenia,vérnyomás-és refractiocsökkenés: + + + + Közepes (50-75»/.) „ „ „ „ i-f + T V x », vagy „ \. I _L Gyenge (25—50°/.) „ „ és „ / ' + + Változatlan leukocytaszám „ „ „ :-f­„ „ (v. leukocyt.) „ vagy „ \ _ „ xn, változatlan vérnyomás és refractio / — Az alvadékonyságot nem tettük vizsgálat tárgyává. Diagnosis + + + + + + + + ++ — Neurasthenia ...____2 Sarkoma colli ... ...— — — — 1 Spondylitis....................— — — — 1 Asthma bronchiale ...— 2 — — — Pangásos máj.............._ 3 _ 1 _ Icterus catarrhalis... ...3 ------ -1 — — Cirrhosis atrophica ...1 — — 1 -­Icterus (obturatio)____— 2 — — i Carcinoma hepatis2 — — — — Lues hepatis ..............— t — — i A­mi először is az egészséges májúakon nyert ered­ményeket illeti, azt látjuk, hogy azokon a reactio negatív eredményt adott két asthmás egyén kivételével, kiken erős haemoklasiás krízis volt kiváltható. Ennek megbeszélésére később fogunk visszatérni. A különböző májbetegek viselkedése eltérő volt. A több­ség (16 esetből 11) kifejezett haemoklasiás krízissel reagált, másoknál gyengén pozitív, sőt két esetben negatív volt a reactio. A mellett, úgy látszik, sem a megbetegedés minő­sége, sem az eset súlyosabb vagy enyhébb volta nincs a TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Róth Miklós és Hetényi Géza: Közlemény a budapesti m. kir. Pázmány Péter­ tudo­­mányegyetem III. számú belgyógyászati klinikájáról. (Igazgató: Báró Korányi Sándor dr. ny. r. e. tanár.) A haemoklasiás krízis gyakorlati jelentőségéről. 313. oldal. Guszman József: A syphilises egyének házassági engedélyének kérdése. 314. oldal.­­Budapesti Kir. Orvosegyesü­let. (XVI. rendes tudományos ülés 1922 május 20.-án.) 317. oldal. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Wein Dezső: Az állkapocssérülések gyógyítása. — Lapszemle. Belorvosion. Askanazy: A joddiuretal-tablettákról. — Sebészet. Bocken­­heimer: Körülírt staphylococcus-infectiók. — Sarto: Koponyaplastika két esete. — Ideg- és elmekórtan. Landauer: Tetaniaszerű jelenségek. — Gyermekorvostan. Klare és Budde: A siliciumsav alkalmazásáról a gyermekkori tuberculosisban. — Bőrkórtan. Heyn: A salvarsandermatitis kérdése. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 318—320. oldal. Vegyes hírek, 320. oldal.

Next