Orvosi Hetilap, 1922. szeptember (66. évfolyam, 36-39. szám)
1922-09-03 / 36. szám
66. évfolyam, 36. szám Budapest, 1922 szeptember 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanÁr főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTOM egyet. tanÁr szerkesztő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény Budapest székesfőváros Bakáts-téri szülészeti és nőgyógyászati közkórházából. (Vezető főorvos : Frigyesi József dr.; osztályos főorvos: Mansfeld Ottó dr.) A suggerált kábalomról és a „fájdalmatlan“ szülés egyéb módjairól.* Irta : Frigyesi József dr. és Mansfeld Ottó dr. Azt a gyakran vitatott kérdést, várjon egyáltalában jogosult-e a szülőnők fájdalmait csillapítani, vagy sem, itt nem kívánjuk tárgyalni. A végleges döntés előtt mindenesetre meg kellene hallgatni az asszonyokat is. Akik azt állítják, hogy a nő gyermekét elsősorban azért szereti, mert azt fájdalommal szülte, nagyon is férfiasan gondolkoznak. Etnikailag magasan álló nők nyilatkozataiból inkább az tűnik ki, hogy a nők gyermekükben „én“-jüknek folytatását és szerelmüknek gyümölcsét szeretik. A fájdalomérzés szeretetet és vonzódást egészséges hajlamok mellett nem is vált ki. Azokat az asszonyokat, akik kötelességüknek tartják, hogy a szülést tudatosan végigéljék, noha a fájdalomtól félnek, már Simpson 1845-ben így nyugtatta meg: „Ne aggódjatok, ti lelkiismeretfurdalásoktól bántott anyák! Mialatt gyermekeiteket hordjátok és felnevelitek, a fájdalmas szenvedések sorozata vár még reátok, ha a szülési szenvedésektől meg is szabadultok." Véleményünk szerint tehát az orvos kötelessége ott, ahol és amikor az lehetséges, a fájdalmakat csillapítani. A scopolámin-kábálomi hazánkban nem tudott polgárjogot szerezni. Elég, ha erre vonatkozólag hivatkozunk az 1908-as orvosegyesületi tárgyalásokra. A scopolamin-kábálom czélja Gauss definitiója szerint az amnesia, az emlékező képesség megszüntetése volt. Hogy e mellett mennyiben és mily gyakran volt analgesia — teljes érzéstelenség — jelen, azt sem Gauss, sem az utána dolgozók nem igen említették. Gauss az amnesiára irányuló czélkitűzést kettősen indokolta: 1. Minthogy a fájások fájdalmassága a szülés előrehaladásával az injectiók csillapító hatása mellett is fokozódik, a kábálomnak a szülőnőt meggyőző hatása csak úgy érhető el, ha az adagokat addig fokozzuk, míg az egész szülés tartamára kiterjedő emlékezet-kiesés következik be. 2. Ez első indok mellett fontos és czélszerű az amnesia elérése azért, mert ezáltal a szülés mint psychés trauma kiesik az öntudatból és nem lehet későbbi panaszok kútforrása. Amióta a suggerált kábalommal foglalkozunk, jöttünk rá arra, hogy mennyivel könnyebb amnesiát, mint valódi analgesiát elérni és bizonyára ez a körülmény is befolyással volt Gauss czélkitűzésére 1906-ban. A scopolamin-kábalom irodalma 1918-ban néhány évi szünet után akkor élénkült meg újból, mikor Siegel a Gauss individualizáló módszerével szemben az ő sémázó módszerét ajánlotta. Gauss az ekkor keletkezett discussióban 1920-ban először jelentette ki önmaga, hogy az ideális czél az analgesia volna. Csak azért, mert ez a czél az anya és a magzat veszélyeztetése nélkül a scopolamin-kábalommal el nem érhető, vagyunk kénytelenek az amnesiával megelégedni. Gauss ez újabb álláspontja minden további discussiót lényegesen megkönnyít. A sémázó kábálmot úgy a freiburgi, mint a wieni (Wertheim) klinika mint veszélyest elvetette. Ebben az időpontban jelent meg a heidelbergi klinika első közleménye a hypnosisos kábálomról (Oettingen). A kérdést felülvizsgálni érdemesnek tartották, noha addig hypnosissal sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem foglalkoztunk és a priont inkább ellenszenvvel viseltettünk ezzel a számunkra ismeretlen módszerrel szemben. A heidelbergi klinikának és vezetőjének, Menge-nek elismert tekintélye indított főként arra, hogy a kérdéssel foglalkozzunk. Néhány standard munka elolvasása után Frey magántanár volt szíves egyszer az általa használt módszert demonstrálni, majd magunk végeztünk kísérleteket. Mindjárt az első kísérlet sikerült, ami döntő fontosságú. Mindenki tud hypnotizálni, aki e téren kellő önbizalommal rendelkezik. Az első hypnotizált demonstrálása a többi terhes előtt rendkívül suggestiós hatással van a még nem kezeltekre. Ebből fejleszthető ki az úgynevezett suggestiós milieu, melynek megteremtése után már tömeges kábításokat lehet végezni. 1921 április 1.-étől 1921 deczember 31 .-éig felvettünk az intézetbe 96 terhest. Ezek közül 6 nem óhajtotta a módszer megkísérlését. A 90-ből 80-on, tehát kerek szám 90%ban sikerült több-kevesebb ülés után a kábítás oly fokát elérni, hogy az ülések alatt tűszúrásokra teljes volt az analgesia. A praeparáló ülések száma átlag 4—5 volt. Az üléseket hetenként kétszer tartottuk, úgy hogy az előkészítést czélszerűen 2—3 héttel a szülés előtt kell elkezdeni. • A 90 terhes közül deczember 31.-éig szült 68 nő. Hypnosisos kábálomban szült 30. Teljes amnesia a szülés teljes idejére volt 29 esetben, 30:29 = 96'6°/0, részleges amnesia 1 esetben, 30:1834°/0. Ami már most az analgesia kérdését illeti, le kell szögezni azt a tényt, hogy mi nem tudjuk megmondani azt, hogy egy másik embernek fáj-e valami, vagy sem. Ennek * A közlemény alapjául szolgáló adatokat előadta a német nőorvosok XVII. nagygyűlésén Innsbruckban Mansfeld Ottó dr. „Kábálommal helyettesítjük a továbbiakban a „Dämmerschlaf“ kifejezést. ALOM. TART EREDETI KÖZLÉSEK. Frigyesi József és Mansfeld Ottó: Közlemény Budapest székesfőváros Bakáts-téri szülészeti és nőgyógyászati közkórházából. (Vezető főorvos: Frigyesi József dr.; osztályos főorvos: Mansfeld Ottó dr.) A suggerált kábalomról és a „fájdalmatlan“ szülés egyéb módjairól. 347. oldal. Horváth Béla: Közlés a budapesti kir. m. Pázmány Péter-tudományegyetem II. sz. szemklinikájáról. (Igazgató: Hoór Károly dr., ny. r. tanár.) A szem belsejében lévő rézidegentest okozta lencsehomályról. 3411. oldal. Budapesti Kir. Orvosegyesület. (XV 111. rendes tudományos ülés 1922 június helyén.) 352. oldal. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Havelock Ellis: Oeschlechtstrieb und Schamgefühl. — Lapszemle. Belorvosion: Peritonitis serosa acuta. — Ideg- és elmekórtan. Kluge: A trigeminus-neuralgiának intracranialis alkoholinjectióval kezelt szomorú esete. — Stern és Meyer-Bisch: Epidemiás encephalitises betegeken a májfunctio bántalmazottsága. — Nonne: Heveny meningomyelitis syphilitica esete. — Szülészet és nőorvostan. Henkel: A császármetszésről. — Gyermekorvostan. Neudörfer: Az epeutak ascariasisáról — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 353—355. oldal. Vegyes hírek, 355. oldal.