Orvosi Hetilap, 1922. december (66. évfolyam, 49-53. szám)
1922-12-03 / 49. szám
66. évfolyam. 49. szám Budapest, 1922 deczember 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanár főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTOM egyet. tanár szerkesztő EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a budapesti m. kir. Pázmány Péter-tudományegyetem I. sz. belklinikájáról (igazgató : Bálint Rezső dr., egyet. ny. r. tanár) és I. sz. kórboncztani intézetéből (igazgató : Buday Kálmán dr., egyet. ny. r. tanár). A miliaris tuberculosis gyógyulásának lehetőségéről.* Irta: Kern Tibor dr., egyetemi tanársegéd és Johan Béla dr., egyetemi magántanár. A miliaris tuberculosis majdnem minden esete halálos kimenetelű. A halál 2—3 hét alatt szokott bekövetkezni és ezt a kimenetelt a mai gyógyító eljárásainkkal megakadályozni nem tudjuk. Észleltek azonban elvétve egy-egy olyan miliaris tuberculosis-esetet, amelyben egészen váratlanul a kisérő súlyos tünetcsoport enyhült, majd hosszabb-rövidebb idő múltán a betegség összes tüneteinek megszűntével a beteg klinikailag gyógyultnak volt mondható. A következőkben ismertetett esetünk is a miliaris tuberculosis klinikai értelem ben vett gyógyulásának ilyen lehetőségét bizonyítja. Betegünk kórtörténetéből közöljük, hogy T. Ilona, 23 éves leány 1920 április 17.-én egy hét óta állandóan fennálló, 39° C-t is elérő hőemelkedései miatt jelentkezett az I. sz. belklinikán felvételre. A lázzal járó rossz közérzeten kívül egyéb panaszai nem voltak. Physicalis vizsgálata minimális csúcselváltozásokon kívül a rendestől eltérő leletet nem adott. Köpetében Koch bacillus ismételt vizsgálat után sem volt kimutatható. Lépmegnagyobbodása nincsen. Vizeletének diazoreactiója positív. Felvételkor 382 C° testhő mellett fehérvérsejtjeinek száma 7300, érvelése percenként 120. A typhusra és paratyphus-csoportra végzett agglutinatiós reactio negatív eredményű volt Minthogy a betegnek — amint a további klinikai megfigyelése alatt kitűnt — állandóan 38°—38'5°-ig emelkedő lázai voltak, szívműködése szaporává vált, mérsékelt dyspnoeia és cyanosisa jelentkezett, miliaris tuberculosis fennforgására kellett gondolnunk. A beteg mellkasáról készült Röntgen-felvételek e feltételezett kórjelzésünket megerősítették. A mellkasról készült Röntgen-lemezeken ugyanis mind a kétoldali tüdőmezőben rendkívül sok rizsszemnyi, kölesnyi és ennél kisebb szétszórt és egymással össze nem folyó góczárnyék volt. E góczárnyékok legbővebben a hilusok körül, de a tüdők többi része falett is láthatók. Egyébként a lemez igen dús jobboldali hilust, benne néhány megnagyobbodott nyirokcsomót és a jobb mellkasfélben egy-két lencsényibabnyi meszes góczot is mutatott. Az egy hónappal később (1920 május 22.-én) készült újabb Röntgen-felvétel ugyanezeket az elváltozásokat mutatta. Egyéb szervek részéről miliaris eruptióra utaló elváltozások belgyógyászatilag kimutathatók nem voltak, szemtükörrel azonban a jobb szemfenéken a papillától ki- és lefelé két solitaer kölesnyi gümő volt látható. A leírtak alapján betegünk kórjelzése miliaris tuberculosis. Várakozásunk ellenére azonban 6 heti klinikai tüneti kezelésre a beteg állapota annyira javult, hogy őt 1920 június 9.-én subfebrilis temperatúrákkal és 0I/a kg.-nyi testsúlygyarapodással vidéki tartózkodás, illetőleg üdülés czéljából a klinikáról elbocsátották. Három havi vidéki tartózkodás és a megfelelő hygienés és diaetás életmód betartása mellett * A Budapesti Kir. Orvosegyesületben 1921 márczius 11.-én tartott bemutatás kapcsán. 1920 szeptember végén testhőmérséke állandóan 37 C° alatt maradt, tüdeje felett kopogtatási és hallgatódzási elváltozások alig voltak, testsúlyában még 110, kg.-mal gyarapodott, sőt annyira jól érezte magát, hogy hivatalában irodai teendői végzését ismét elkezdte és négy hónapon át teljesen jó közérzettel folytathatta is. A mellkasáról időközben készült Röntgen-felvétele azonban ugyanazt az igen sok rizsszemnyi, kölesnyi és ennél kisebb disseminált góczárnyékot muttatta, mint az előbbi két (áprilisban és májusban készült) felvétel, jeléül annak, hogy a miliaris tuberculosis kórbonczolástani elváltozásai a tüdőkben ebben a klinikailag tünetmentes időszakban is fennállottak. E klinikai értelemben gyógyultnak mondható időszak hét hónapig tartott. 1921 február hó elején a beteg ismét lázas lett, heves fejfájások gyötörték, félrebeszélt, éjjelenként álmában felsikoltott, miért is 1921 február 15.-én a beteget zavart öntudattal, kifejezett tarkómerevséggel, bőrén Trousseau-féle csikókkal és féloldali arczidegparesissel ismét a klinikára vettük fel. A gerinczagycsapolással nagy nyomás alatt nyert cerebrospinalis folyadék positiv Nome Appell- és Pándy-reactióval, positiv lymphocytás pleocytosissal a klinikai tüneteiből is felismerhető gümős agyhártyagyuladás kórjelzését megerősítette. Ez az agyhártyagyuladás gyorsan súlyosbodó tünetekkel február 17.-én a beteg halálára vezetett. A hullát bonczolásra „Tuberculosis miliaris sanata. Meningitis basilaris tuberculosa“ klinikai kórjelzéssel írták ki. A bonczolás adatai szerint a jól táplált női hulla mindkét tüdeje néhány szalaggal volt a mellhártyához odanőve. Tüdéi valamivel nagyobbak a rendesnél, metszéslapjuk mérsékelten bővérű. Állományukban meglehetősen egyenletesen elszórva kölesnyi és ennél kisebb, igen élesen határolt, szürkésfehér szemcséket találunk, amelyek a metszéslapról kissé kiemelkednek. Ezeken kívül itt-ott néhány nagyobb, borsónyibabnyi, tömött gócz van, amely metszéslapján fakósárga, morzsalékony anyagból áll s heges udvarral van szegélyezve. Egyébként a tüdőállomány savóval bőven beszűrődött és vérbő. A lépben gümős góczokat nem találtunk. Mindkét vese kéreg- és velőállományában elszórva kölesnyi sárgásfehér szemcsék vannak. Ezenkívül a felületükön szabálytalan alakú behúzódásokat látunk, amelyeknek a kéregállományba beterjedő fehéres sárga területek felelnek meg, melyeket kölesnyi sárgásfehér görcsék vesznek körül. Az ileum alsó részletében néhány lencsényi, egyenetlen szélű fekély van, melyeknek megfelelően a bél serofáján mákszemnyi, kölesnyi sárgás szemcsék vannak. Az agyállomány tömött. Az agyalapon a lágyburkokat kocsonyás, szürkéssárga izzadmány vastagította meg. Ebben finom sárga, sajtos szemcséket ismerünk fel. A gyrus centralis anteriornak felső részén is megvastagodottak, sárgásfehérek a lágyburkok; az agyállományban e helyen körülbelül mandulányi sárga sajtos gümős gócz van, amelynek széle szürkés szövetből áll. A bonczoláskor — a találtak alapján — úgy gondoltuk, hogy a beteg meningitis basilaris tuberculosában halt meg. A tüdőben és a többi szervben talált apró szemcséket acut disseminatio következményének gondoltuk. A tüdő vérbősége szintén a folyamat acut volta mellett szólt. Feltételeztük, hogy a meningitis basilaris ennek az általános miliaris tuberculosisnak a részjelensége. A mikroskopos vizsgálat alapján azonban meg kellett változtatnunk véleményünket. A tüdő mikroskopos metszeteiben epitheloid sejtekből álló gümőket találtunk, amelyekben itt-ott egy-egy Langhans-típusú óriássejt van. Az epitheloid sejtek körül circularis lefutású kötőszöveti rostokból álló tok van, amely a gümőket a környezet felé élesen elhatárolja. Ez a kötőszövet helyenként hyalinas. Megjegyzendő,hogy az epitheloid sejtek között is találunk kötőszöveti rostokat. A gümővel szomszédos alveolusfalak vastagabbak a rendesnél. TARTALOM, EREDETI KÖZLÉSEK. Kern Tibor és Johan Béla: Közlemény a budapesti m. kir. Pázmány Péter tudományegyetem I. sz. belklinikájáról (igazgató: Bálint Rezső dr., egyet. ny. r. tanár) és I. sz. kórboncztani intézetéből (igazgató: Buday Kálmán dr., egyet ny. r. tanár). A miliaris tuberculosis gyógyulásának lehetőségéről. 467. old. Benedek László: Közlés a debreczeni magyar kir. Tisza István tudományegyetem ideg- és elmegyógyászati klinikájáról. Új lumbalpunctiós tű az encephalographiás vizsgálatokhoz 469. oldal. Thurzó Jenő: Közlemény a debreczeni m. kir. Tisza István tudományegyetem ideg- és elmegyógyászati klinikájáról. (Igazgató: Benedek László dr., egyetemi tanár.) A pneumenkephaliás befúvások technikájának módosítása. 469. oldal. Buday Kálmán: A kórbonczolástan jelentősége az utolsó évtizedekben. 470. oldal. Budapesti Kir. Orvosegyesület. (I. rendes tudományos ülés 1922 október 31.-én.) 472. oldal. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Ernst Wachtel: Sonderfälle der Fruchtabtreibung. — 5. Jessner: Bartflechten und Flechten im Barte. — Lapszemle. Belorvostan. Boas: A psychogen dyspepsiáról. — Sebészet. Victor Fauchet: A remeserák és kezelése. — Szülészet és nőorvostan. Eisenreich: Néhány újabban ajánlott szülészeti műtéti eljárás-ról. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 473—475. oldal. Vegyes hírek. 475. oldal.