Orvosi Hetilap, 1923. február (67. évfolyam, 4-7. szám)

1923-02-04 / 4. szám

67. évfolyam 4. szám Budapest 1923 február 4 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY és SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja: a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: VÁMOSSY ZOLTÁN, ISSEKUTZ BÉLA, ENTZ BÉLA, GORKA SÁNDOR, CSÍKY JÓZSEF. FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK: Somogyi Zsigmond: Tapasztalatok a partigén-eljárással bőr­­tuberculosis esetében. (37. oldal.) Sebestyén Gyula : Az Achilles-ín előrehelyezése isolált peroneus és ischiadicus bénulásnál. (39. oldal.) Molnár István: A vörös vérsejtek sülyedési gyorsaságának diagnostikai értéke a nőgyógyászatban. Gőbl Albin : A gümőbacillus kimutatásáról a liquor cerebrospi­­nalisban. (42. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1923.jan.27-én tartott XI. és 1922. dec. 2-án tartott VII. rendes tudományos üléséről. (43—44. oldal.) Lapszemle. Belorvostan. — Sebészet. — Bőr- és nemikórtan. — Fülgyógyászat. — Gyermekorvostan. (45—48. oldal.) Könyvismertetés ( 48. oldal.) Vegyes hírek (a hirdetések 3. old.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem bőr­­kórtani klinikájáról. (Igazgató: Nékám Lajos dr. ny. r. tanár.) Tapasztalatok a partigén-eljárással bőr­­tuberculosis esetében. írta : Somogyi Zsigmond dr. tanársegéd. Ha egy külső kórok és a létrehozott rendellenesség közt az összefüggés annyira világos, mint pl. mérgezés vagy crotonolajjal létrehozott bőrgyulladás esetében, akkor nem kell további okot vagy feltételt keresnünk, így gon­dolkodtak a kísérleti bacteriológia kezdeti időszakában a bacteriumok okozta minden betegségről és elég hosszú időnek kellett eltelnie, míg megállapították, hogy egy fer­tőző betegség keletkezésénél a feltételek complexumában a kórokozó parasita obligát, nem helyettesíthető feltételén kívül szükséges még a szervezet részéről is egy feltétel: az immunitás hiánya. Immunitás alatt, mint közismeretes, a kórokozókkal és azok mérgeivel szemben való ellenállóképességet értjük. Különösen fontos ennek az ellenállóképességnek ismerete olyan fertőző betegséggel szemben, mint a tuberculosis, hol ugyanaz a kórokozó a leggazdagabb változatosságú tünetcsoportokat hozhatja létre, aszerint, hogy minő az ellenállóképessége a szervezetnek, illetőleg az illető szerv­nek. Klinikailag is nagyon fontosnak látszik tehát, hogy rendelkezésünkre álljon valamilyen módszer, mellyel a tuberculosis-immunitást mérni és esetleg fokozni tudjuk. És érthető az érdeklődés és láz, mellyel az orvosok min­den egyes eljárást fogadnak, mely tuberculosis-immunitást tud létrehozni; ilyennek remélték annak idején a Koch­­tuberculint, a Spengler-féle IK-t, napjainkban a Friedmann­­vaccinatiót és a Much-Deyke-féle partialantigen-eljárást. Much abból a feltevésből indult ki, hogy a forga­lomban levő tuberculinok azért nem hozzák létre a várt hatást, mert nincsenek feltárva. A másik hibája a tuber­­culinoknak az, hogy mérgező, lézt stb. provokáló anya­gokat tartalmaznak. Szerinte tehát immunizáló eljárás csak akkor vezet sikerre, ha 1. az oltóanyag a tbc.-bacillus minden anyagát reactív, tehát immunitást képző formában tartalmazza ; 2. a tbc.-bacillus mérgező alkatrésze el van távolítva. Ezeknek a feltételeknek úgy tett eleget, hogy híg tej­savval való kezelés útján egy oldható L és egy oldhatat­lan R részt állított elő. Az oldható (L) a mérges rész, szerinte az alt-tuberculinlázat, helyi és gócreactiókat létre­hozó tulajdonsága tisztán ennek az L alkatrésznek hatása. Az oldhatatlan maradékot (R) tovább kezelve, A (fehérje­csoport),­­N (viasz, közömbös zsírsavak) és F (zsírsavak, lipoidok) alkatrészeket izolált. Szerinte a szervezetben eme háromféle partiális antigénnel szemben háromféle partiális immuntest képződik; az egyes partiális immuni­tás erőssége egyénenkint és az egyénnél időnkint válto­zik. A tbc.-immunitást a három componensnek különböző variatiója adja. Eme részleges immunitást egyenkint kell meghatározni és a hiányzót actív immunizáló eljárás segítségével kell pótolni. A különböző partiális immuni­tások egymás hatását keresztezik és a szervezet immuni­tásába betekintést csakis az egyes partiális immunitások meghatározásával nyerhetünk; éppen így az immunitást is csak az egyes componensek, a partiális immunitásoknak növelésével emelhetjük. Deyke és Much szerint úgy a szerzett, mint az örö­költ immunitás két componensből áll: a celluláris és vérimmunitásból. Általában a heveny fertőző betegségek­nél a vérimmunitásnak, az idősült fertőző betegségeknél a szöveti immunitásnak van jelentősége, tehát tbc.-nél is a celluláris immunitás a fontos, ez állandó, míg a vér­immunitás folyton változik és ez az oka annak, hogy akár az opsonin-index meghatározásával, akár comple­­mentkötési eljárással tbc.-nél hasznosítható eredményeket nem kapunk. Ezzel szemben a sejt­ immunitás többé­­kevésbbé állandó, ez a fontos a fertőzés kifejlődésénél, a betegség lefolyásánál és a gyógyulásnál. Szerintük ez a szöveti immunitás megismerhető oly módon, hogy külön­böző töménységű antigénből intracutan injectiót adunk és az a leghígabb concentratio, melyre még a szervezet papula- vagy erythema-képződéssel reagál, adja az immu­nitás nagyságot. Ezt az eljárást immunitás-analysisnek, az oldatok töménységének értékét az immunitás titerének nevezték. Deyke és Much nagyobb anyagon nyert vizsgála­tokból kiderítették, hogy a partialis antigénekkel a re­­actiók általában a következő értékekkel zajlanak le: A 1 : 10 milliótól egészen -- 1 : 1000 millióig F 1 : 10:000-től „ ... 1 : 10 N 1 : 1000-től „ -1:1 MThR 1 : 10 milliótól ......... 1 : 1000 „ tehát a partialantigéneknél az arány N : F: A­­ 1 : 10 : 1000. Ezt normaltiternek nevezték; ha ettől eltérés van, ha egyik partialis immunitás hiányzik, vagy csekélyebb mértékben van meg, ez a szervezet immunitásának zava­rát jelenti. A partialis antigentherapia feladata a hiányzó partialis immuntesteknek systematikusan keresztülvit actív immunizáló eljárás segítségével való pótlása. A partialis antigének a fent említett concentratiókban és Partigen gyári név alatt kerülnek forgalomba.

Next