Orvosi Hetilap, 1923. február (67. évfolyam, 4-7. szám)

1923-02-04 / 4. szám

38 ORVOSI HETILAP Érthető, hogy az a gyönyörű perspektíva, melyet a Deyker Much-féle elmélet és a partigén-therápia ígér, a kutatók százait indította ezen eljárás tanulmányozására; ez és a therápiás eredményekről elhangzott különböző, annyira ellentmondó bírálat ösztönzött bennünket is arra, hogy a partigén-eljárást klinikánk változatos és gazdag bőrtuberculosis-anyagán alkalmazásba vegyük. Beteganyagunk 128 esetre terjed, melyeknél össze­sen 167 titermeghatározást végeztünk. A titermeghatáro­­zásoknál szerepel: lupus vulgaris ... .. 73 folliculitis scroph. . 1 tbc. verruc. cutis —7 Boeck sarcoid..1 scrophuloderma . .. 8 Poncet tbc.... ... 1 erythema Bazino lupus erithem. 26 tuberculid. papulonecr. 5 esettel. Az eljárás keresztülvitelénél pontosan ragaszkodtunk a szerzők adta utasításhoz, amiben a Kalle-cégtől rendel­kezésünkre bocsátott ládácska nagy könnyebbségre szol­gált. Az eljárás kissé időrabló, de kellő gyakorlat után korántsem oly nehézkes, mint azt első pillanatra gon­dolni lehet. Titelmeghatározásokat rendszeresen így végeztünk: MTKR 1 :10 millió, 1 : 100 millió, 1 : 1000 millió, 1 : 10.000 millió A 1 : 10 „ 1:100 „ 1 : 1000 „ 1 : 10.000 F 1 : 10.000 „ 1 : 100.000 „1:1 „ 1 : 10 N 1 : 1000 „ 1 : 10.000 „ 1 : 100.000 „1:­ 128 esetnél végeztünk immunitás-analysist, vagyis meghatároztuk az A, F, N titerét. Összehasonlítás céljá­ból e 128 eset közül 72 esetben meghatároztuk még az MThR titerét is. Az intracutan injectio subjective semmi kellemetlen­séget nem okoz; a szúrás helyén az A helyén 4—10 nap múlva papula, az F és N helyén 2—5 nap múlva erythema jelentkezik; az erythemák 3—5 nap alatt elmúlnak, a papulák néha heteken át megmaradnak. Meg kell említe­nünk, hogy follic. scroph., eryth. Bazin és tuberc. papu­lonecr. egy-egy eseténél a reactio a szúrás helyén az alap­­bántalomnak megfelelő efflorescentia klinikai képében jelentkezett. Deyke, Much, Wick szerint az A és MTbR titere egybeesik, szerintünk azonban a 72 eset közül: A-nál reactio nélkül maradt . ... 24 1:10 millióra reagált 18 1 : 100 ..................................­­ 18 1 : 1000 „ „ ...7 1 : 10.000 „ „ ..............5 MTKR-nél reactio nélkül maradt 29 1 : 10 millióra reagált ... _ _ 24 1:100 „ „ ... _ 14 1 : 1000 „ „ ... _4 1 : 10.000 „ „­­................1 illetőleg az eseteket egyenként vizsgálva: A és MTbR egyenlő literrel bírtak 46 = 61°/o A magasabb titert adott, mint MTbR 18 = 26°/o A alacsonyabb „ „ „ „ ... 9 = 13°/o ami némileg ellenkezik az említett szerzők ama tapaszta­latával, hogy az A titere megegyezik az MTbR titerével, de megmagyarázható Muchnak azzal a tételével, hogy a partigének egymás hatását keresztezhetik és így gyengít­hetik ; ezért adhat az A magasabb titert, mint az MTbR, ami voltaképen az A, F és N keveréke. Ha azt a 29 esetet vizsgáljuk, amelynél az MTbR még 1,10 millió concentratióban is negatív eredményt adott, akkor azt találjuk, hogy negatív eredményt adott: lupus vulg. 15, azaz lupusesetek ... 38°/o-a tbc. verr. cutis 4, azaz tbc. verr. cutis ... 75°/o-a scrophuloderma 3, azaz scrophuloderma 33°/o-a lupus erythemat 10, azaz lupus erythemat 59°/o-a. Ugyanennél a 29 esetnél a partigenekkel való titrá­­lásnál úgy az A, mint az F és N negatív eredményt adott: lupus vulgaris 1 eseténél, azaz — — 2'5°/o tbc. verr. cutis. 1 eseténél, azaz : — 25‘0°/o lupus erythematodes 2 eseténél, azaz — 12'Oo/° tehát a partigenekkel való immunitás-analysis sokkal érzé­kenyebb, mint keverékükkel (Antigengemisch-Much) az MTbR-el való titrálás. Áttérve a tulajdonképeni immunitás-analysisre, úgy találtuk, hogy positív reactiót kaptunk kétségtelen tehát, hogy a bőrtuberculosisok eltérnek a nor­­maltitertől, és­pedig annyiban, hogy az F és N csoport ellen több immuntesttel rendelkeznek. Ez a viszony még szembetűnőbb, ha az immunitás titerét is megvizsgáljuk. Ez esetben ugyanis összegezve a diagnosisokat, azt találtuk, hogy még positív reactiót E szerint az említett különbség különösen a nagy hígításoknál szembetűnő. . A sebészeti és belgyógyászati tbc. közötti eme kü­lönbséget már Much is megemlítette és úgy fejezte ki magát, hogy a sebészeti tbc.-ben szenvedő egyén immu­nitása fejtüchtig, míg a tüdőtbc.-ben szenvedőé albumin­tüchtig. Hasonló eredményre jutottak a bőrtbc.-anyag vizsgálatánál Polland és Kiene. A bőr- és tüdőtbc. immunitás tekintetében való ezen különböző viselkedését jobban megvilágítandó, bőrtbc.-ben szenvedő betegeinket kivétel nélkül pontos belgyógyászati (fizikális és Röntgen-) vizsgálatnak vetettük alá. Nem ké­pezheti jelen vizsgálódásunk tárgyát a bőr- és tüdőtbc. egymáshoz való, kétségtelenül igen érdekes viszonyának megbeszélése, ezért röviden említjük, hogy a vizsgált 127 bőrtbc.-esetnél 95 esetben találtunk aktív, latens vagy le­zajlott specifikus folyamatot a tüdők, a pleura vagy a hitusmirigyek részéről, míg 32 esetben az említett szervek­ben specifikus elváltozás nem volt kimutatható. Az immu­nitás titerének két legtágabb concentratióját nézve, úgy találtuk, hogy A-nál positív eredményt kaptunk 95 activ v. lezajlott specif. tüdőfolyamatban szenvedőnél . . . . 68­32 negativ v. belgyógyászati lelettel birónál................................. esetben. Ez is beigazolja, hogy a bőrtbc.-nél különösen a zsírcsoport ellen irányuló immuntestek szaporodnak meg. Talán ez is magyarázná azt az általánosan ismert tényt, hogy bőrtbc.-nél Koch-bacillust a legritkább esetben tu­dunk kimutatni. A használatos Ziehl-Nielsen és Much-féle eljárás ugyanis a bacillus­ viasztartalmú részét festi meg (ezért saválló) s mivel a bőrtbc.-s egyén éppen a zsírsav­­lipoid csoport ellen rendelkezik ellenanyagokkal, ezeket lebontja és így talán a tbc.-s bőrelváltozásban a Koch­­bacillus valamilyen nem saválló formában van jelen, ezt pedig a ma használatos eljárásainkkal megfejteni nem tudjuk. Römer­ Berger, Fischer belgyógyászati anyagon gyűj­tött tapasztalataival összehasonlítva, megállapíthatjuk, hogy a bőrtbc.-sek általában csak nagyobb töménységű partigénre reagálnak, mint a belgyógyászati esetek. Az előbbi táblázat szerint ugyanis az A előírt legnagyobb hígítására eseteink 2°/°-a, az F és N legnagyobb hígítására 10—10°/o-a reagált. Az immunitás-t­ter és klinikai állapot, illetőleg pro­gnózis közt szabályszerűséget felfedezni alig tudtunk. Fel­tűnt azonban, hogy a 19 legerősebben reagáló betegünk közül 13 (2, 97, 234, 353, 368, 374, 390, 392, 451, 454, 455, 457 sz. kórtörténet) kiterjedt és progrediáló lupus vulgárisban vagy scrophylodermában,­­ (479. sz. kortör­ténet) pedig a végtagokat elborító és folyton újabb erup­­tiókkal fellépő tuberculides papulonecrotiquesban szenve­ 75 lupus vulgárisnál N-re 65, F-re 70, A-ra 54 esetben 26 lupus erithematnál „ 15, „ 16, „ 14 7 tbc. verr. cutis.— ... . --, 3, „2 8 scrophyloderma „ 4, „ 4, „3 6 erythema Bazin „ 6, „ 6, „5 5 tuberc. papulonecr. „ 3, „ 4, „2 1 Boeck-sarcoid . --,— — 1 Poncet tbc............. „ —, „ 1, „1 127 összes esetünkben --- N-re 93, F-re 104, A-ra 81 esetben, „1:1 „ 21. 1: 1 ,. 24. „ : 1000 .. 13 .. 1 : 100000 „ 38, „ 1: 100000 .. 41, . 1: 100 .. 30 1 : 10000 22, 1: 10000 „ 29, ,. 1: 10 35 1923. 4. sz.

Next