Orvosi Hetilap, 1923. október (67. évfolyam, 39-42. szám)
1923-10-07 / 39. szám
484 ORVOSI HETILAP 1923. 39. sz. a jobb combon ülő, intramuscularis, narancsnagyságú lipomát írt le, mely a bal láb óriás növésével társult. Conaquier súlyos tárgy felemelése után másfél évvel ugyancsak a brachialis internusban látott zsírdaganatot. D’Arcy-Power a jobb hüvelyk- és mutatóujj óriás növését írta le, melynek oka a később műtéttel eltávolított lipoma volt. Morestini leírt egy a bal gastrocnemiás belső felében ülő lipomát, amely valószínűleg veleszületett volt, vagy legalább is rövid idővel a születés után keletkezett, s kiirtásánál az izom egy részét is el kellett távolítani. Újabban Nast-Kolb közölt egy a combizomzatban ülő, műtéttel eltávolított lipomát. Herzenberg pedig egy a bal alszáron ülő, intramuscularis lipomát ismertetett. Az I. számú sebészeti klinikán ezideig két ízben volt alkalmunk intramuscularis lipoma miatt műtétet végezni, amely eseteknek kortörténetét, említett ritkaságuk folytán, röviden ismertetjük. I. Hat és féléves leánygyermek. A gyermek jobb lábszára, amely már születésekor vastagabb volt, másfél év óta rohamosan vastagszik. Torokfájáson kívül más betegsége nem volt, sérülést nem szenvedett, jól táplált és fejlett, teljesen ép. Születése után rendesen fejlődött, s kilenchónapos korában kezdett járni. A gyermek növekedésével a jobb lábszár vastagsága is arányosan növekedett. Fájdalmai nincsenek és nem voltak, ötéves kora óta a jobb lábszára rohamosan növekedni kezd, anélkül, hogy a járásban zavarná. A jobb alszár legnagyobb átmérőjén mérve hat cm-rel vastagabb a balnál, a bőr ép, kissé feszes, de a terimenagyobbodás felett mindenütt könnyen elmozdítható. A terimenagyobbodás tömör tapintatú, az izomzatban ülő, másfél férfiökölnyi hosszúkás daganatnak látszik, mely Röntgen-felvétel szerint a csonttal nem függ össze. — Műtét: chloroformaether narcosisban (Verebély professor). Hosszmetszés a terimenagyobbodás legnagyobb domborulatán, a lábszár hajlító oldalán, kb. 15 cm hosszúságban. A bőr és benye átvágása után reájutunk a gastrocnemiásra, melyben egészen az ináig leterjedően majdnem mindenütt zsírszövetet találunk, amely zsírszövet a két izomfejet és a soleust is annyira áthatja, hogy az egyes izomfejek közt a határ elmosódik. A lipomát az izomzatból csak az izomzat egy részének eltávolítása után tudjuk kivenni, dacára annak, hogy a zsírszövetszaporodás összefüggő, elég élesen elhatárolt daganatot képez. A megmaradó izomzatot összevarrva, a bőrsebet zárjuk. Zavartalan gyógyulás. II. 53 éves munkásasszony. 11 élő gyermek anyja. Semmiféle betegsége nem volt. Jelenleg is egészséges. Sérülés nem érte, nyolc éve veszi észre, hogy a bal comb külső oldalán daganata van, amely jelenleg kb. gyermekfejnyi, s az izomzattól el nem különíthető. Műtét: gerincagyi érzéstelenítéssel (Verebély professor). A daganat legnagyobb domborulatán behatolva átvágjuk a bőrt, a fascia latat, mely után izomrétegre jutunk. Ezt tompán szétfejtve, a mélyben ülő lipomát könnyen kihámozzuk. Izom-, bőnye- és bőrvarrat. Zavartalan gyógyulás. Mindkét esetben tehát az izomzatban, egyszer az ikraizom hármas fejében, egyszer a combfeszítő izomzatban találtunk jelentékeny nagyságú zsírdaganatot, mely az eddig ismert ilyen daganatok két típusát képviseli. Legtöbb esetben ugyanis a daganat jól körülírt, úgy, mint második esetünkben, de Küttner és Lorenz közölnek egy-egy esetet, ahol az izomzattal annyira össze volt kapaszkodva, hogy csak ennek részleges feláldozásával lehetett eltávolítani, úgy, mint első esetünkben, ahol a zsírdaganat teljesen össze volt kapaszkodva az izomzattal, illetve azt részben pótolta. Mindkettő szövettanilag tiszta zsírszövetet tartalmazott, mint a legtöbb ilyen daganat. Elvétve említik, hogy a kötőszövet van viszonylagosan megszaporodva, s hogy előfordulhat angiolipoma (Dorn), sőt sarcomásan is elfajult ilyen lipoma (Malenson), egy esetben pedig a zsírszövet teljesen elmeszesedett (Cortex). Az első esetben a daganat világrahozott fejlődési zavarnak következménye, a második esetben semmi kiváltó ok nem található, vagy legalább is jelentékenyebb sérülés, amint azt többen említik, nem érte a beteget. A daganatok növekedése lassú volt, a betegek csak akkor vették észre, amikor már nagyságuknál fogva kellemetlenséget okoztak. Fájdalomról a mi betegeink sem panaszkodtak, amint a leírt esetekben fájdalomról csak ott hallunk, hol növekedésük közben valamely idegtörzset nyomnak. Dorn egy esetben nyomási fájdalmasságot észlelt, de ez az eset a műtét kapcsán angiolipomának bizonyult, az izomangiomák pedig általában fájdalmasak szoktak lenni. Az ilyen lipomák tapintata puha, de változó. Elernyedt izomzatnál hullámzást utánzó, feszes, ha az izomzat megfeszül. A biztos kórisme általában nehéz. Eseteinkben sem volt felállítható, amennyiben főleg az izomsarcomától az ilyen terimenagyobbodás pontosan el nem különíthető. A lipoma keletkezésének oka eseteinkben nem tisztázott, sőt mint minden ilyen eddig ismertetett esetben, felmerült a kérdés a mi eseteinkben is, hogy daganat-e tényleg a talált zsírtömeg, vagy csak egy helyre localizált zsírszövettúltengés. Az eddig felállított elméletek nem magyarázzák meg keletkezésüket. Az bizonyos, hogy egyes születési hibaként fellépő teljes vagy részleges izomhiánynál az izom helyét pótló zsírszövet ilyen daganatszerű burjánzásra hajlamos, ugyanúgy, mint saját esetünkben is az alszáron a gastrocnemiást csaknem egész terjedelmében elfoglaló zsírszövet alakult át daganattá. Ilyen lipomát, illetve zsírszövettúltengést egyéb fejlődési hibáknál is elég gyakran találtunk, így pl. spina bifidáknál, különösen a keresztcsont táján lévőknél, a csonton lévő hasadékot zsírszövet tölti ki, amely zsírszövet néha sokszorosan túlhaladja a hasadék kitöltéséhez szükséges mennyiséget. Az irodalmi adatok szerint az intramuscularis lipomák óriás növéssel is társulhatnak; kérdés, nem fogható-e fel maga az intramuscularis lipoma is részleges óriás növésként, amint az első estünkben igen valószínűnek látszik. Az intramuscularis lipoma gyógykezelése műtéti, mely a jól körülírtaknál kis beavatkozás, az izomzattal összekapaszkodottaknál azonban a lipoma teljes eltávolítása elég nagy nehézséget okoz. Irodalom: Küttner-Landois: Die Chirurgie der quergestreiften Musculatur. — Dertinaer: Über tiefsitzende Lipome. Bruns’ Betr. 38. köt. — Dorn: Ein Fall von intra musculären Linóm. Bruns* Beitr. 115. köt. — Nast-Kolb: Intramusculares Lipom. Bruns* Beitr. 127. 2. köt. — A budapesti kir. magy. Pázmány Péter tud. egyetem III. sz. belklinikájának közleménye (igazgató : báró Korányi Sándor dr. egyetemi ny. r. tanár). A hyperaciditas konyhasó-anyagcserezavar.* Írták: Molnár Béla dr. egy. m. tanár és Csáki László dr. tanársegéd. (Második befejező közlemény.) Eddigi vizsgálati eredményeinket átgondolva feltűnővé válik az a körülmény, hogy azok a gyógyszerek (novatropin és alkálik a fentebb módon alkalmazva), amelyek a hyperacid panaszokat megszüntetik, a hyperacidok alanyagcserezavarát nemcsak hogy nem javítják, hanem még fokozzák. Ez talán ellentmondásnak látszik, azonban egy betegség subjectív panaszainak múló csillapítása és a betegség lényegét képező anyagcserezavar befolyásolása két különböző dolog. Erre különben más betegségnél is találunk analógiát, így pl. szívbajosoknál a beteg subjectiv panaszait enyhíti ugyan a morphium, de a szívműködés zavarát objective távolról sem javítja, sőt többek közt — mint arra Korányi27 hívta fel a figyelmet — a digitális tolerantiát csökkenti. Vagy pl. az ópium a bélperistaltika csökkentésével szünteti ugyan a beteg fájdalmait, de a betegség lényegére esetleg igen káros hatása lehet. A mi esetünkben is lényeges különbséget kell tennünk a betegség subjectiv tüneteinek csillapítása és az objectiv eltérés közt. * A vizsgálatok 1919-ben kezdődtek. Előadva 1923 május 12-én a Budapesti Kir. Magy. Orvosegyesületben.