Orvosi Hetilap, 1923. november (67. évfolyam, 43-46. szám)
1923-11-04 / 43. szám
1923. 43. sz. ORVOSI HETILAP közben és az egyes kúrák közötti időben átmenetileg elég könnyen negativ WaR.-t érhetünk el (olykor elégséges erre egyetlen neosalvarian-injectio), de ezen negativ phasis az esetek igen nagy részében bizonyos idő múlva megszűnik és még kitartó, erélyes kezelés mellett, teljesen tünetmentes gyermekeknél is a WaR. ismét 4—b + + positivá válik, mikor is a positivitást többé alig sikerül megszüntetni. Kundratitz e jelenséget úgy magyarázza, hogy ily esetekben a szervezetben avirulens, Hg. és As.-nel szemben resistens spirochaeték vannak, melyek a positív WaR.-t okozó biológiai elváltozások létrejöttét állandóan fenntartják. Sajnos, másfelől az ismételten negatív WaR. sem zárja ki a recidivák lehetőségét. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a serológiai értelemben is teljes gyógyulás lehetősége megvan; igen fontos, hogy a kezelés ne csak elég erélyesen és kitartóan történjék, hanem hogy lehetőleg az első élethónapokban kezdődjék ; az első életéven túl már csak igen ritkán sikerül a positiv WaR.-t tartósan befolyásolni. A csapadékos reactiók általában kevésbbé resistensek, mint a WaR., de egyébként többnyire teljesen ugyanúgy viselkednek, olykor egyik-másik reactio positiv, negatív WaR. mellett. Összefoglalva tapasztalatainkat, azt mondhatjuk, hogy a lues congenita diagnosis felállítása szempontjából úgy a WaR.-t, mint a többi reactiót érzékenység tekintetében igen megbízhatóknak találtuk, ellenben a therapia eredményeinek megítélése és a prognosis szempontjából a serologiai vizsgálatok eredményei nem tekinthetők kielégítőknek. Az irodalomban a WaR. megbízhatósága ellen felhozott adatok értékelésénél figyelembe veendő, hogy az illető szerzők jórészt nem tesznek kellő különbséget kezelt és nem kezelt esetek között, aminek fontosságát már Boas nyomatékosan hangsúlyozta. Különösen három hónapnál fiatalabb csecsemőknél a serologiai reactiók negatív volta még nem zárja ki a luest, de azért e korban sem kell a serológiai vizsgálat jelentőségét túlságosan alábecsülni, mert már e korban is a lueses csecsemők túlnyomó többségénél, kifejezett tüneteknél pedig majdnem mindig positív a WaR. A lues congenitára vonatkozólag is teljes mértékben áll az, amit Mulzer a WaR.-ról mond : „Die WaR. ist ein Glied in der Kette der Diagnose, allerdings oft dasjenige, das dieselbe erst schliesst und festigt.“ Csecsemőknél a csak egy-két gyanús tünetre vagy az anamnesis egyes adataira támaszkodó gyanú esetén, idősebb gyermekek lesének monosymptomos alakjainak felismerésénél — így a klinikailag sokszor tuberculosisosnak imponáló szájpadelváltozások kórjelzésénél — a serológiai vizsgálat sokszor egy csapásra tisztázza a helyzetet s megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz. Liquor-vizsgálatot csak különös indokok alapján végeztünk: Breuer, Tezner, Kaeckel, Kundratitz stb. vizsgálataiból kivehető, hogy 1. c.-nél a liquor-elváltozások ( köztük a positiv WaR. is csak az esetek egy részében 29—73%) lelhetők fel s belőlük biztos következtetéseket alig lehet levonni. II. Nem lueses csecsemőktől és gyermekektől 240 savó származott. Újszülöttek savóit nem vizsgálhattuk, ezért a náluk az irodalom adatai szerint olykor tapasztalható nem specifikus reactiókra vonatkozólag csak azt jegyezzük meg, hogy a legújabb vizsgálók (Handorn és Georgi, Klaften és Kálmán) a szülőnőknél ily reactiókat csak elenyésző kis számban találtak, azoknak gyakorlati jelentőséget nem tulajdonítanak; az újszülötteknél valószínűleg még kedvezőbbek a viszonyok. Tapasztalataink szerint a szoptatás alig befolyásolja a serologiai reactiókat, pedig az utolsó három évben több mint 400 csecsemőnél végzett vizsgálat folyamán a vérvételt a külső körülmények folytán s e vizsgálatok alatt sokszor szándékosan igen rövid idővel a táplálás után eszközöltük. Lázas csecsemőknél nem ajánlatos vérvizsgálatot végezni ; egy luesre gyanús, lázas (bronchopneumoniás) csecsemőnél a WaR. +, a DM. negativ volt, a bronchopneumonia lefolyása után a WaR. ismételten negativ volt s a lues gyanúját különben is elejthettük. A serologiai reactiókat leginkább befolyásoló betegségek közül vörhenynél 35, maláriánál 4, polyarthritisnél 3, egyéb heveny fertőző betegségeknél 28, tuberculosisnál 61, chorea minőmél 23, más betegségeknél 60 vizsgálatot végeztünk. A WaR.-t vörhenynél egyszer +++-nek, kétszer ++-nek, kétszer +-nek és négyszer önkötőnek találtuk, tbc.-nél, choreánál három-három ízben, varicellénál, morbillinél, vitium cordisnál egy-egy esetben láttunk +-es positiv WaR.-t, utóbbinál Bauer szerint a digitális kezelés okozhatja a positiv WaR.-t. Nem specifikus DM.-t egyszer sem észleltünk. Az MTR. gyengén positív volt egy súlyosan tbc.-os és egyúttal vörheny hatodik hetében levő gyermeknél, kétes (+-es) volt egy-egy ízben meningitis tbc., ill. hysteria ? (pavor nocturnus ?) diagnosis mellett. A SGR. vörhenynél, chorea minornál két-két esetben ++-es, tbc.nél kétszer +-es positiv volt, azonkívül ++-kés positiv SGR.-t észleltünk egy epilepsiás, egyébként is degenerált küllemű gyermeknél negatív WaR. és DM. mellett, ennél azonban a lutes lehetősége nem volt teljesen kizárható. Általában a nem specifikus Wa.-reactiók alig bírnak gyakorlati jelentőséggel, felismerésükre a DM. igen alkalmasnak látszik. III. Anyáknál 195, apáknál 10 vizsgálatot végezhettünk.Knöpfelmacher és Lehndorff,Baisch és Weber, Rietschel stb. vizsgálatai óta tudjuk, hogy azon anyáknál, kiknek lueses gyermekük van, a WaR. az esetek feltűnően nagy részénél (56—90°/°) positiv. Minél rövidebb idő telt el a lueses gyermek megszületése óta, annál több positiv WaR. észlelhető. 1920 szeptember 1-től 1923 június 1-ig a klinika laboratóriumában 505 ízben végeztetett egyidejűleg a WaR. az anyánál és gyermekénél: ezek közül a gyermeknél és az anyánál positiv volt 142-szer (716°/°) a gyermeknél positiv, az anyánál negatív volt 56-szor (28,4°/°). Tekintetbe véve azt, hogy túlnyomórészt egyszeri, többé meg nem ismételt vizsgálatokról van szó, azt mondhatjuk, hogy a „Colles-anyáknál mi is ugyanolyan számarányban találtuk positívnak a WaR.-t, mint ahogy az a lues latens percentualitásának (kb. 80°/°) egyébként is megfelel. Az utolsó évben vizsgált 195 anya közül 114-nek lueses volt a gyermeke. Ezen anyáknál az összehasonlító serologiai vizsgálatokból az tűnt ki, hogy míg a WaR. szerint positiv volt 63'1%, illetőleg az +-es eredményeket is positivnak számítva 71°/°, a DM. szerint 56'8%, illetve 60'4%, a MTR. szerint 69'6°/°, illetve 70'9°/°, a SGR. szerint 41°/°, ill. 47'4°/°, addig valamennyi reactiót figyelembe véve legalább egy reactióval kifejezetten positive reagált 80'7°/°. A WaR. szerint negatív esetek közül a legjelentékenyebben a MTR. szaporította a positiv rectiók számát, de a DM. és a SGR. is hozzájárult az eredményhez. Az újabb reactiók által tehát a lues latens egyszeri vérvizsgálattal való felismerésének lehetősége lényegesen megnagyobbodott. E ténynek a lues congenita szempontjából különös gyakorlati jelentőséget kell tulajdonítanunk. A lues congenita megelőzése nagyfontosságú orvosi és közegészségügyi feladat. Míg Sauvage szerint 217 nem kezelt lueses anyának csak 15°/o élő tünetmentes gyermeke született, addig Seitz azt állapította meg, hogy ha az anyát a terhesség alatt kezelik, a gyermekek 83°/°-ban egészségesek. Annak azonban, hogy minden lueses nőt a terhesség alatt kezelhessünk, egyik előfeltétele a lues latens felismerése, amit, mint kifejtettük, a több módszerrel parallel végzett serológiai vizsgálat határozottan előmozdít. Azon 84 anya közül, kinek gyermekénél luest sem a klinikai, sem a laboratóriumi vizsgálat nem mutatott ki, hatnál a WaR., azonkívül még egynél a MTR. positiv volt. Mind a hét anya tünetmentes volt s így a Profétaféle szabályra vonatkozólag csak azt említjük meg, hogy Fischl széleskörű, igen gondos megfigyelései alapján legújabb közléseiben is fenntartja azon álláspontját, hogy a luesben szenvedő anya tünetmentes gyermekelvessel szemben egy ideig immunis lehet. A syphilis átvitelére vonatkozólag még azt jegyezzük meg, hogy a szülők klinikai és serológiai leletéből a gyermek megbetegedésére vonatkozólag általános érvényű, minden esetben helytálló következtetéseket nem lehet levonni ; anyagunkban láttunk oly esetet, hol úgy az apa, mint az anya bevallotta a luest, az anyát nem kezelték, a WaR, mindkettőjüknél 11 +-es volt , a gyermek 549