Orvosi Hetilap, 1924. május (68. évfolyam, 18-21. szám)

1924-05-04 / 18. szám

266 ORVOSI HETILAP 1924. 18. sz. fehérjével idéztünk elő, úgy arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a colloidalis fémek s a heteroproteinek között, legalább is az anyagcserére gyakorolt hatásu­kat illetőleg principiális különbség nem állhat fenn. Mindkettő therápiás alkalmazásánál tulajdonképen ingerhatást fejtünk ki, anyagcsereélénkülést, az oxy­­datiós folyamatok gyorsulását idézzük elő. Evvel azon-Collargol-hatás. H. R. cs 6 éves. Egészséges. han távolról sem akarjuk kicsinyíteni a colloidalis fémeknek az erythroplastikus vagy myeloid rendszerre kifejtett specifikus fémhatásának jelentőségét, mégis valószínűnek tartjuk azt, hogy a colloidalis fémek leg­fontosabb therápiás alkalmazásánál, a fertőző megbete­gedéseknél az egész anyagcserét megrázó, felkorbá­csoló hatásuk mellett e specifikus hatások csak mint mellékjelenségek szerepelnek. Ami az anyagcserére gyakorolt hatás mechanis­­musát illeti, erre nézve több feltevés lehet jogosult. Böttner, a collargolból izolált védőcolloiddal typikus fehérjehatást tudott kiváltani, míg maga az ezüst nagy mennyiségben (50 cm’-es dosisban) is teljesen hatásta­lan volt. Böttner kísérletei tehát amellett látszanak szólni, hogy a colloidalis fémek hatásukat tulajdon­képen védőcolloidjuk fehérjetesteinek köszönhetik. Egy támpontot a mi kísérleteink is nyújtanak. Láttuk, hogy siliquiddel ugyanazt a hatást értük el, mint a collar­­gollal, vagy fajidegen fehérjékkel, a siliquid azonban, mint arról magunk is meggyőződtünk, szerves alkat­részt egyáltalában nem tartalmaz, úgyhogy ebben az esetben fel kell vetnünk azt, hogy a colloidalis állapot­ban levő siliciumdioxyd talán éppen colloidalis álla­potánál fogva maga tudja azt a hatást kifejteni, mint a fajidegen fehérjék. Irodalom: Böttner: Müneh. med. W. 1923. jan. — Freudenberg és György: Münch, med. W. 1922. — Michaelis: Die Wasserstoffionenkonzentration. 1914. — Niessen: Klin. W. 1922. — Siegmund: Münch, med. W. 1923. jan. — Vollmer: Klin. W. 2. évf., 12. sz. — Wei­ch ard: Münch, med. W. 1918 22. sz., 1919 11. sz., 1920 4. sz., 1923 2. és 12. sz. A trachoma Csonka-Magyarországon. írta : Brann János dr. A magyar szemorvosok 1923. évi pünkösdi tudo­mányos nagygyűlésén Grósz Emil dr. egyetemi tanár, ama meggyőződésből kiindulva, hogy Magyarország megcsonkításával a trachomakérdés meg nem szűnt, sőt a csonka határokon belül még újabb gócok is jelentkez­nek, a magyar szemorvosok összességét egy újabb ener­gikus trachoma-ellenes akcióra szólította fel. Ezen fontos és az ország közegészségügyére nézve igen mélyreható indítvány általános helyesléssel talál­kozott, sőt az indítvány elhangzása után egyesek részé­ről konkrét javaslatok is létettek. Én, aki a trachoma­­ellenes küzdelmet, úgy a régi hadseregben, mint 1919. év óta szűkre szabott határainkon belül is minden erőmmel támogatom, az akció első phasisának egy, a csonka ország minden területéről összeállított statisztikai és szemléltető térkép megszerkesztését tekintettem, e egy ilyen térkép összeállítására Grósz tanár úr indítványá­val kapcsolatban azonnal vállalkoztam is. Ezen összeállítás részemről azért nem ütközött nehézségekbe, mert én már 1920 nyarán az egészségügyi vezetőségemnél elértem azt, hogy a csonka ország összes területeiről a trachomás legénység központilag Buda­pesten kezeltessék s gyógyulás, vagy felülvizsgálati úton való elbocsátás esetén a további egészségügyi intéz­kedések esetről-esetre pontosan végrehajtassanak. A trachomás legénység osztályomon a hygienikus életviszonyokra, a szemek ápolására, a test ellentálló­­képes­ségének fokozására nézve rendszeres oktatásban részesül. Felülvizsgálati úton való elbocsátás esetén a beteg illetőségi vagy tartózkodási helyét pontosan megállapít­juk s a közigazgatási hatóságokat esetről-esetre értesít­jük. Az értesítésben a közigazgatási hatóság vezetőjét nyomatékosan kérjük a hazaérkezett egyén szigorú ellenőrzésére. A mellékelt térkép, amely az ország bármely részén lakó orvos vagy közigazgatási hatóság hasznos útmuta­tójául szolgál, igen könnyen és szemléltetően mutatja, mely területek azok, ahol a gyökeres intézkedésekre sürgős és múlhatlan szükség van. A trachoma, mint evidenter idült lefolyású és gyakran pannu­ssal, tehát kisebb-nagyobb fokú látás­romlással, néha azonban a vakságig is fokozódó szaru­­hárty­abántalmakkal járó betegség nálunk, a nyugati civilisatiót oly magas fokban átvett országban meg nem tűrhető és minden eréllyel megszüntetendő. Én, aki a trachomával kapcsolatban évek óta a trachomások constitutióját, életviszonyait, s egyéb úgy somatikus, mint belső organikus elváltozásokkal való esetleges relatióit is megfigyelésem tárgyává teszem, az előttünk álló és Grósz tanár úr által indítványba hozott nagy akciót úgy és akkor vélem teljes sikerrel keresztül­­vihetőnek és eredményesnek, ha munkánkat nemcsak Datum összes phosphat összes aciditás összes N összes nh3 nh3 coeffic.Ph VI/13. 1160 183 5672 338 4‘9 58 'OcoVI/15. 1287 186 5465 377 57 61 *o W Napi közép­érték 1223 185 5568 357 53 59 2cm3 c o 11 a r g o 1­16 óra. 38 6°) VI/16. 1104 175 6441 405 57 6­2 VI/17. 1057 101 5255 346 54 6’6 VI/18. 1130 147 6372 422 5’4 62 F.L. cs 11 éves. Pleuritis után gyógyult. Datum összes phosphat összes aciditás összes N összes nh3 nh3 coeffic.Ph V/29. 1480 246 4055 315 6‘4 6­0 JDV/30. 1886 349 6012 305 42 5'9 'V­V/31. 1168 229 4341 280 53 5’6 *6 LV Napi közép­érték 1511 274 4802 300 5­3 5‘8 3 cm3 siliquid Vili. 1081 279 6824 324 39 6­ 1 VI12. 1062 234 6786 321 3’9 57 VI/3. 1218 244 4854 310 52 57 VI/4. 1457 301 6201 344 46 57 5 cm3 siliquid VI/5. 1069 224 4960 305 5­1 64 VI/6. 1187 198 4436 296 55 5­6 2 cm3 caseosan VI/8. 1053 176 5794 269 38 63 VI/11. 1301 217 5902 516 71 57 5 cm3 tej (39’ 1°) VI/12. 1181 197 6128 353 47 63 VI/13. 1620 194 5375 439 67 62 VI/14. 1377 147 5142 362 5­8 6­6 VI/15. 1495 184 4716 436 76 5­8

Next