Orvosi Hetilap, 1924. október (68. évfolyam, 40-43. szám)
1924-10-05 / 40. szám
68. évfolyam, 40. szám, Budapest, 1924 október 5 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY és SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja: a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága : HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : HUZLY IMRE. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Felletár József: Az első szülés jelentősége idősebb korban. (671—675. oldal.) Keller Kálmán: A vér víztartalmának változása melegbehatásra. (675—677. oldal.) Benedek László: Raynaud-féle tünetcsoport nyaki bordánál. (677—678. oldal.) Schafer Sharpey Edward: Emlékbeszéd Horsley Victorról. (679—682. oldal.) Therapia. Thurzó Jenő: A salvarsantherapia, főképen a Linser-féle kevert fecskendős kezelés mellékhatásainak leküzdéséről. (682—683. oldal.) Mesterházy Béla: Veleszületett atresia urethrae operált esete. (683. oldal.) Lapszemle. Belorvostan. — Szemészet. — Gyermekorvostan. (684—686. oldal.) Elméleti tudományok köréből. (686. oldal.) Könyvismertetés. (686—687. oldal.) A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének VII. nagygyűlése. (687—688. oldal.) Vegyes hírek. (688—689. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Pázmány Péter tudományegyetem II. számú női klinikájának közleménye (igazgató: Tóth István dr. egyetemi nyilvános rendes tanár.) Az első szülés jelentősége idősebb korban. Irta: Felletár József dr. klinikai tanársegéd. Az orvosi irodalomban már a nyolcvanas években behatóan foglalkoztak ezzel a themával. Az utóbbi években azonban kevesebb jelentőséget kezdtek tulajdonítani neki. Pedig éppen a világháború és az utána következő évek során mind több és több idős előszörszülővel találkoztunk, s pár esetben oly súlyos lefolyású szülést észleltünk, hogy ennek a kérdésnek további tanulmányozására szántuk magunkat. Jelen dolgozatom anyagát Matolcsy Károly dr. kórházi főorvos, volt klinikai tanársegéddel együtt összeállított statisztikánkból merítettem. A 30. évet fogadtuk el mi is annak az életkornak, melyen túl idős primiparáról beszélünk. Természetesen itt nem lehet éles határt vonni, de általában a legtöbb szerző ebben az időpontban egyezik meg. Nem akarva abba a hibába esni, hogy kis számokból nagy következtetéseket vonjunk le, klinikánk 25 évi szülészeti anyagából gyűjtöttük össze az idős először szülőket: 30.623 szülésből 989, tehát közel ezer idős primiparát, ami 3'2°/o-nak felel meg. Természetes, hogy a 30. éven túl sem tekinthetjük már egységesnek az első szülés jelentőségét, ezért szülőnőinket három csoportba osztottuk: I. csoport 30—34 évig 714, II. csoport 35—39 évig 228, III. csoport 40 év és a felett 47 eset. Legidősebb először szülő nőink közül kettő 45 éves, kettő 44 éves és öt 43 éves volt. Feltűnő jelenség az, hogy az utóbbi években sokkal gyakoribbak az idős primiparák, mint azelőtt: az utolsó három évben (1920—1922) közel 6%-ban találtuk. Dolgozatomban iparkodom ezen statisztika alapján az idős primiparok terhessége, szülése és gyermekágya kapcsán felmerülő kérdésekkel foglalkozni, fő célom azonban az első szülésnek idősebb korban a jelentőségét demonstrálni. Az első felmerülő kérdés, hogy mi az oka annak, hogy az első terhesség ily későn jelentkezik. Több szerző az első menstruatio fellépését sokkal későbben találta idős primiparánál, mint normálisan. Önkéntelenül is felmerült az a gondolat, hogy a nemi functiók későbbi megindulása okozná, hogy csak idősebb korban történt fogamzás. Szülőnőinknél az első menstruatio felléptének maximuma a 14., illetve a 15. évre esik, ez pedig hazánkban, a mi éghajlatunk alatt normálisnak tekinthető. A 18. éven túl csak 3-9°/o-ban jelentkezett az első menses. Így e feltevés helytelennek bizonyult. Leopold Meyer a nemiszervek hiányos fejlettségében keresi a conceptio akadályát. Azonban szülőnőinknél legalább utólag konstatálható ily fejlődési rendellenességet nem találtunk. Egy esetben vagina septa, egy esetben pedig atresia hymenalis (20 éves korában hymenotomia) fordult csak elő. Előrement gyulladásos folyamatokat, melyek az egy ideig fennálló sterilitást magyarázhatnák, szintén csak pár esetben találtunk az anamnesisben. Úgyszintén myoma is csak kis számban, 2-7%-ban fordult elő. Ellenben feltűnő jelenség az, hogy szülőnőink 31-4°/o-a hajadon volt, tehát legalábbis nem élt rendszeres nemi életet. Nagyon sok a nyomorék, kyphosis, skoliosis, vak, siketnéma stb. és a rosszul fejlett, s rosszul táplált nő közöttük, együtt összesen 165%. Bondy szerint pedig: Es dürfte vielleicht die Herabsetzung der äusseren Reize im Sinne einer verspäteten Kohibitation und Konzeption wirken. Tóth tanár úr előadásaiban mindig meg szokta említeni, hogy a ferdén szűk, hyphotikus medencéjű stb. szülőnők nemcsak azért szülnek nehezebben, mert szűk medencéjük van, hanem mivel rendszerint idős primiparák is, akiknél a férjhezmenetel oka nem annyira külső bájaik, mint inkább a jó anyagi körülmények voltak, így statisztikánk adatai, mint látjuk, inkább amellett szólnak, hogy nem annyira a genitáliák kóros elváltozása, illetve hiányos fejlettsége, mint inkább a cohabitatio hiánya a valószínű oka a legtöbb esetben annak, hogy az első graviditás ily későn jelentkezik. A terhesség lefolyása idős primiparáknál nem mutat lényeges eltérést a normálistól. A terhesség első időszakának panaszai nem jelentkeznek fokozottabb mértékben, valamint a terhesség előrehaladtával sem észleljük a panaszokat nagyobb százalékban a normálisnál. Sok szerző ugyan azt vitatja, hogy a kevésbbé ellenálló idősebb szervezet nehezebben tud megbirkózni azokkal az ártalmakkal, melyek a terhesség kapcsán jelentkeznek, s ezért gyakrabban találjuk idős primi-