Orvosi Hetilap, 1925. február (69. évfolyam, 5-8. szám)

1925-02-01 / 5. szám

1925. 5. sz. Ortvosi HETILAP hat másik betegünknél, akiknél a gyógyulás egyetlen­egy cocain-, illetve glanduovin-injectio adására követ­kezett be, pedig sem a cocainnak, sem a glanduovinnak nem tulajdoníthattunk ilyen azonnali gyógyító hatást. Az injectióktól mást mint suggestiv hatást nem vár­tunk és azt, amint látjuk, el is értük. Végül még két érdekes esetet akarunk részlete­sebben ismertetni. 1. Egy asszonynál a hányás a magzatmozgásokkal egyidőben kezdődött. A beteg, kinek eddig nem volt tudomása terhességéről, hányni kezdett. A hányás ma­lmosul dacolt a kezeléssel; a VII. hónapjában spontán abortus. Szerintünk ez jó példája a psychikus okokból fellépő hányásnak. 2. Másik betegünk a terhesség III. hónapjában került a klinikára; neurastheniás, ki nem kívánt gyer­­meket. Kapott egészséges terhes savót, hypodermokly­­sist, fliesseztük, a hányás mégis tartott. Az állandó fekvéstől elgyengült beteg, kit a IV. hónaptól kezdve sokszor hosszú időn át csak végbélen át tudtunk táp­lálni, erősen leromolva viselte ki a terhességét s élő érett gyermeket szült a X. hónap végén. A terhességet nem szakítottuk meg, mert az ismételt vizeletvizsgálat­nál sem kaptunk positív ammóniák-coefficiens-emelke­­dést, más olyan tünet sem lépett fel, ami a beavatko­zást indikálta volna. A mérgezés már azért sem való­színű, mert az éhezés következtében is folyton gyengülő szervezet nem állhatna ily sokáig ellen a növekvő pe­tével valószínűen arányosan emelk­edő intoxicatiónak. Miután pedig a IV.-től a VIII. hónapig reflectorikus hányás nincsen, az ok egyedül az asszony nemasthe­­niája lehet, valamint az a psychikus momentum, hogy nem kívánt gyermeket. 14 terhesnél nem volt ilyen szembetűnő a hányás ideges eredete, de, miután szintén suggestiv gyógy­kezelésre szűntek meg panaszaik, ex juventibus az ő megbetegedésüket is idesorozzuk. 6á betegünk reflectorikus hyperemesisben szenve­dett. 7 asszonyban retroflektált, 3-ban retrovertált volt az uterus, egyikben a Douglasban levő igen érzékeny köteg volt tapintható, egy másikban erős fluort és ta­pintásra fájdalmas uterust találtunk. A retroflexiók és versiók kiigazítására azonnal, két asszonynál pedig, kiknél a genitaliák gyulladásos eredetű érzékenysége fokozta a hányást, conservatív kezelés után a gyógyu­lással egyidejűleg a panaszok is megszűntek. Ha ilyen tapintással kimutatható megbetegedések fokozólag hat­hatnak a hányásra, ugyanúgy fokozhatják azt olyan el­változások, melyeket tapintással nem tudunk meg­találni. Ebben az értelemben sörözzük ide a 21 gravida hányását, kik hosszabb-rövidebb ideig minden kezelés ellenére csillapíthatatlanul hánytak, panaszaik azonban a negyedik hónap elején, a méhnek a kismedencéből való kiemelkedésével egyidejűleg egycsapásra meg­szűntek. Hat toxikus hányásban szenvedő asszonyt kezel­t­ünk, de csak négy betegség lefolyását ismertethetjük részletesen, a másik kettőről a főkönyv hiányos adatai nyomán csak annyit közölhetünk, hogy a terhességük megszakítása után gyógyultan hagyták el a klinikát. 3. 1911. 2089/1954. 1. sz. K. Gy.-né, 31 éves, II.­para, anamnesis szerint I. terhessége alatt VII. hónapig hányt nagy mértékben. Felvételkor a II. terhességi hó­napban van. Négy hete mindent kihány, táplálkozni nem tud. Három heti ápolás után gyógyultan távozik, azonban két hét múlva betegsége kiújul. Első bentléte óta 6 kg-ot fogyott, pulzusa állandóan 100 felett van, ammoniák-coefficiens 14%. Subfebrilis. A terhesség megszakítására határozzuk el magunkat, mely után nyolcadnap a beteg gyógyultan távozik. 4. 1916. 1037. 1. sz. G. G.-né, 36 éves, V.-para­coma­­tosus állapotban lett beszállítva IV.—V. terhességi hó­napban. Hozzátartozóinak előadása szerint egész ter­hessége alatt állandóan hányt, állapota folytonosan rosszabbodott. Subfebrilis. Pulzus 100 felett. Intézetbe szállítás után exitus, így az ammoniák­ coefficiens-vizs­­gálatot el sem végezhettük. Sajnos, a boncolástól a család kérésére el kellett állnunk. 5. 1923. 1520/1408. 1. sz. B. I.-né, 30 éves, II.-para, a terhesség IV.—V. hónapjában felvéve. Anamnesis sze­rint négy hete nem tud táplálkozni, mindent kihány és amellett erős nyálfolyása is van, nagyon lefogyott. Pul­zus állandóan 100 felett, 40% ammoniák-coefficiens, kez­dődő icterus. Az ammoniák-coefficiens positiv emelke­dése és főleg a kezdődő icterus miatt azonnal megindít­juk a művi vetélést, mire a hányás megszűnik és bete­günk 23 nap múlva gyógyultan távozik. 6. 1924. 588/549. 1. sz. P. O.-né, 36 éves, VI.-para. A terhesség V.—VI. hónapjában vesszük fel. Anamnesis szerint állandó hányás miatt a II. terhességi hónap óta mesterségesen táplálják. Tíz nappal a hozzánk való be­szállítás előtt egyik belklinika Röntgen-diagnosisa alap­ján (homokóra-gyomor) a sebészeti osztályon laparoto­mia, de a gyomron organikus elváltozásokat nem talál­tak. Mivel szülőfájdalmak léptek fel, áttették intéze­tünkbe. Itt egy óra múlva spontán abortus. (28 cm hosszú, 400 g súlyú, éretlen, halott fiúmagzat.) A hányás megszűnik, a beteg táplálkozik, közérzete jó. A gyermekágy második napján étvágy romlik, faetor ex pre, harmadik nap somnolens, nem táplálkozik, pulzus százon felül, negyedik nap comában exitus. Sectiónál makroskopioe és mikroskopiae az összes parenchymás szervek, elsősorban azonban a máj degenerációját ta­láltuk. Mint látjuk, a mérgezés klinikai jelei megvoltak mind a hat páciensünknél. Csillapíthatatlan hányás, magas pulzusszám és ahol időnk volt a vizsgálat meg­­ejtésére, positive emelkedő ammoniák-coefficiens. Hár­man nagyon előrehaladott stádiumban kerültek a klini­kára és kettő exitált. Ez a 33%-os mortalitás mutatja legjobban a toxikus hányás súlyosságát. Érthető tehát az a sok kísérletezés, mely a veszély idejében való fel­ismerését tűzi ki cél gyanánt. Mielőtt azonban ezeket ismertetnénk és a klinika véleményét e pontban is leszögeznénk, áttérünk a thera­piánk összefoglaló ismertetésére. Jellegzetes a beteg­ségre, hogy sokszor csak kezelés közben tudjuk a pon­tos diagnosist felállítani. Ezért célszerű a therapiában bizonyos rendszerességet követni. Elsősorban lefektet­jük az asszonyt, gondoskodunk az ürüléseiről és könnyű étrendet írunk elő. Ez a diaetás élet, de főleg a betegnek rendes, megszokott környezetéből való kiraga­dása már magában véve sok ideges hányást gyógyít meg. A hányásnak ennél a leggyakoribb fajtájánál na­gyon vigyázzunk arra is, hogy a patiens ne szerezzen tudomást arról, miszerint panaszai a terhesség meg­szakításával megszűnnek. Aki idegbeteggel foglalko­zott, feltétlenül méltányolni fogja ezt az óvatosságot. De nem mindig következik be ilyen könnyen a javulás az ideges hányásoknál sem. Ekkor az idegek megnyug­tatása végett sedativumokhoz fordulunk s a folytonos hányástól elgyötört, túlérzékeny gyomrot kizárólag fo­lyékony diaetával igyekszünk megnyugtatni. A folyé­kony táplálékot is jégbe hűtve és kanalankint nyújtjuk a betegnek. Amennyiben ez is eredménytelen volna, úgy az asszonyt nem per os, hanem végbélen át táplál­juk. Ha suggeszióval is támogatjuk a kezelést és türel­münket el nem veszítjük, a neurotikus hányásoknál mindig eredményt fogunk elérni. A reflectorikus hányásnál mindenekelőtt annak okát kell megszüntetni. A panaszok majdnem mindig azonnal megszűnnek. Ha azonban a beteg már régen hány, a chronikusan ismétlődő reflex tovább is kivál­­tódhatik, úgyhogy kénytelenek leszünk itt is a gyom­rot utólag megnyugtatni. Ezeknél a makacs ref­lectori­­kus hányásoknál alkalmazzák a Fntess által ajánlott alsó orrjárat cocainecsetelését is. Az eljárás a követ­kező megfontoláson alapszik: a genitalokból kiinduló ingerületek reflexpályái az alsó orrjárat és tuberculum sephi­nasin keresztül vezetnek az agyba, amit állat­­kísérletek igazolnak. Ha ugyanis állatoknál az alsó orr­járatot kiirtjuk, úgy számos genitalis eredetű reflexet nem tudunk később kiváltani. Ezt a reflex­ívet akarjuk Fi­ess szerint cocainecseteléssel megszakítani. Azt nem állítjuk, hogy az ecseteléssel gyors javulást tudunk el­érni, de ha azt reggel és étkezés után végezzük, mikor a legvalószínűbben várható a hányás, sok szenvedés­től szabadítjuk meg az asszonyt és átvisszük a IV. ter­hességi hónapba, mikor a reflectorikus hányás meg­szűnik. Ha mindezen intézkedések hatástalanok marad 85

Next